Ha az új vezetésű önkormányzatok nem is akarják életben tartani a testvérvárosi kapcsolatokat a határon túli magyarsággal, a civil szervezetekre mindig lehet számítani – jelentette ki portálunknak Potápi Árpád János, aki nemrégiben jelentette be, hogy egymilliárd forint értékben három új pályázatot hirdetnek meg a határon túli magyarok számára, köztük egyet a testvérvárosi kapcsolatokra vonatkozóan. Az államtitkár megjegyezte: olyan visszajelzések érkeztek, hogy a testvértelepülések bizonytalanok, nem tudják, mire számíthatnak az új főpolgármestertől és az új kerületvezetőktől.
Összesen egymilliárd forinttal támogatja a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága a diaszpóra magyarságának szervezeteit, az ifjúsági és cserkészközösségek tevékenységét és a testvértelepülési programokat – tájékoztatta a sajtót Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár keddi, budapesti sajtótájékoztatóján. Elmondta: a diaszpórában élő magyarság szervezetei és a diaszpórában található, magyar nyelvű oktatást végző szervezetek számára 500 millió forintot, az ifjúsági és cserkészközösségek tevékenységének támogatására 250 millió forintot, és testvértelepülési programok és együttműködések támogatására szintén 250 millió forintot különítettek el. Mindhárom pályázat december 3-tól elérhető a www.bgazrt.hu és a www.kulhonimagyarok.hu oldalon; a benyújtási határidők pályázatonként változnak.
Testvértelepülések Vajdasággal. Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság, Hétfa Kutatóintézet
A testvértelepülések, akár a kárpát-medencei magyarság érhálózata
Az elkészített, testvértelepülési kapcsolatok hálózatát bemutató diagramok kapcsán felvetettük: ez olyan, mintha a Kárpát-medencei magyarság vérkeringésének érhálózatát is szemléltetnék. Potápi Árpád János elmondta: valóban, a magyarság szempontjából több tanulsága is van a diagramoknak. Hozzátette: pontosan kirajzolja a tömbben élő magyarság területeit és a szórványvidékeket, kirajzolja az érdekérvényesítő képességet, és bemutatja, hol erős a magyarság, hol vannak erős magyar önkormányzatok a határon innen és túl. Pontosan azonosítható, hol vannak olyan magyarországi polgármesterek, akik kiemelten fontosnak tartják a határon túli magyarsággal való kapcsolattartást, miközben, ha önmagában nézzük, nem kifejezett érdekük egy ilyen kapcsolatrendszert életben tartani. Az államtitkár megjegyezte: emellett a térkép megrajzolja az alapvető turisztikai desztinációkat is.
Potápi Árpád János. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Potápi Árpád János elmondta: még ha az egyes települések – akik a testvértelepülési pályázaton nyernek – nem is egy kifejezetten színvonalas programot valósítanak meg – mondjuk nem a “magaskultúra” köreiből választanak előadókat –, akkor is egy közös, határokon átívelő magyar-magyar eseményt hoznak létre, ahová az emberek a fél Kárpát-medencét átutazva elmennek. Jól érzik egymás közösségében magukat, oda és vissza is megerősödnek a közösségeik az együvé tartozás érzésében. Az államtitkár megjegyezte: azért a magyarországi települések pályázhatnak, mert így könnyebb és átláthatóbb az elszámolás, de a programok bárhol megvalósulhatnak.
Testvértelepülések Felvidékkel. Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság, Hétfa Kutatóintézet
Nem tudni, Karácsony életben tartja-e a kapcsolatokat a határon túliakkal
Budapesttel kapcsolatban Potápi Árpád János elmondta: a kerületeknek és a fővárosnak is vannak testvérvárosi kapcsolataik, az önkormányzati választást követően ugyanakkor nagy lett a bizonytalanság a határon túli testvértelepüléseken. Mint kifejtette, olyan jelzések érkeztek, hogy nem tudják, mire számítsanak az új főpolgármestertől és az új kerületvezetőktől. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem tart attól, hogy ezek a kapcsolatok válságba kerülnek; a kormánynak eddig is az volt a célja, hogy úgy erősítse meg ezeket a programokat, hogy aztán ne lehessen azokat szétszakítani. Fontosnak nevezte, hogy az intézmények és a civil közösségek között alakuljanak ki szövetségek, mivel ha az új vezetésű önkormányzatok nem is akarják életben tartani a kapcsolatokat, a civil szervezetekre mindig lehet számítani.
Testvértelepülések Erdéllyel. Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság, Hétfa Kutatóintézet
A fiatalok nem látják reálisan a határon túli magyarok helyzetét
Portálunk felidézte: a Nézőpont nemrégiben közreadott kutatása szerint a harminc év alatti korosztály fele-fele arányban már megosztott abban a kérdésben, szabad-e a Momentum Mozgalom mintájára a magyar jelölttel szemben egy román vagy egy szlovák jelölt mellett kampányolni. Potápi Árpád János úgy vélte, ezek a fiatalok még nem kaptak elég pofont az élettől. Úgy fogalmazott: mindenki tapasztalatlanul, kvázi naivan látja akár a határon túli magyar kisebbségek helyzetét is, hiszen a mai harmincévesek már a 2004-es botrányos népszavazásra sem emlékezhetnek. Elmondta: olyan ez, mint a családtámogatási rendszer, hiszen a mai fiatalok döntő többsége úgy gondolja, hogy ez természetes, holott a polgári kormány előtt fel sem merülhetett hasonló. Az államtitkár úgy vélte: ahhoz, hogy ez a fiatal korosztály hasonlóan legyen képes gondolkodni, átlátni a határon túli magyarság helyzetét, éppen azok a programok segíthetnek hozzá, amelyek jelenleg is folynak.
Testvértelepülések Kárpétaljával. Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság, Hétfa Kutatóintézet
A népszavazást kezdeményezőknek is aktivizálni kell magukat
A nemzeti régiók kialakításával kapcsolatos állampolgári kezdeményezéssel összefüggésben az államtitkár elmondta: a támogatói aláírások összegyűjtésével kapcsolatos aggodalom teljesen jogos, hiszen jövő májusig kell azokat összegyűjteni, és eddig meglehetősen kevesen írták alá, és jobbára elektronikus formában. Úgy vélte, egy szép és nagyon hasznos kezdeményezésről van szó, a politika ugyanakkor nem elméleti tudomány, hanem fizikai munka: a kezdeményezőknek és aktivistáiknak el kell végezniük a munkát, ki kell menni az utcára és végig kell talpalni a településeket ahhoz, hogy az ügyet sikerre vigyék.
Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: Nemzetpolitikai Államtitkárság, Hétfa Kutatóintézet
Facebook
Twitter
YouTube
RSS