Jobb lenne, ha egyszerűen csak azt mondanánk, magyar, vagy Kárpát-medencei magyar, hogyha össznemzeti dologra gondolunk – fogalmazott portálunknak Potápi Árpád János a II. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón arra a felvetésünkre, hogy a „határon túli” kifejezés egyre idejétmúltabbá válik, mióta egységes Kárpát-medencei magyarságban gondolkodunk. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte: ez az egységes gondolat a Kárpát-medencei médiatérre is kiterjed.
A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Magyar Nemzeti Médiaszövetség szombaton tartotta a II. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozót, amelyen a külhoni magyar nyelvű sajtó vezetői, képviselői vettek részt. Az eseményen Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős minisztert kérdeztük arról, mit jelent, hogy egységes Kárpát-medencében gondolkodhatunk a média területén is.
Túlhaladtuk a „határon túli” jelzőt?
Portálunk kérdésére, hogy a „határon túli”, mint kifejezés, nem szorítja-e egy mára idejétmúlt kategóriába azt, amit egyre gyakrabban a Kárpát-medencei gondolatban tudunk pontosabban kifejezni. Az államtitkár szerint felvetésünk már csak azért is igaz, mivel az ország szétszabdalása óta mi, magyarok valójában mindannyian határon túliak vagyunk a Kárpát-medencében.
Jobb lenne, ha egyszerűen csak azt mondanánk, magyar, vagy Kárpát-medencei magyar, hogyha össznemzeti dologra gondolunk
– fogalmazott, hozzátéve:
ezt még nem tudtuk rendbe tenni saját magunkban sem, és soha nem is fogjuk tudni. Ez is Trianonnak az egyik következménye.
Potápi Árpád Jánost arról is kérdeztük: a Kárpát-medencei médiatér kialakításához az is szükséges lenne, hogy a határon túli portálok egymás híreit is közvetítsék. Az államtitkár szerint ez a hálózat még nem alakult ki, holott véleménye szerint az emberek Kárpát-medence-szerte érdeklődnek egymás gondjai, történései iránt. Mint kiemelte, a konferenciának egyik nem titkolt célja éppen az, hogy itt legyen alkalma a Kárpát-medence médiamunkásainak egymással is beszélgetni, egymást megismerni, tapasztalatot cserélni, és ennek egyik hozadéka lehet, hogy egymás híreire is jobban odafigyelnek majd.
A hazai média is érzékenyebb a határon túli témák iránt, kivéve a liberálisokat
Az államtitkár kitért arra: az anyaországi közmédiát, illetve a konzervatív portálokat tekintve elmondható, hogy mára napi szinten jelennek meg a hírfolyamokban határon túli témák, események. Ezeknek a médiumoknak pozitív a hozzáállása a nemzetpolitikához is. A kereskedelmi és főleg liberális médiumok esetében tartalmaikban nem igazán találkozni határon túli témákkal,
ami azért helytelen, mert a nemzet egyharmadát kirekesztik az adásaikból.
Ugyanakkor megjegyezte: vannak pozitív jelenségek is, különösen a tehetségkutató műsorokban lehet határon túli fellépőkkel találkozni, tehát a kereskedelmi csatornák is változnak.
Vezetőkép: Potápi Árpád János/Facebook
Hesslerezredes
2022-11-13 at 08:22
Egyébként a Fideszesek képtelenek leszokni a “magyar emberek”-ezésről.
Folyton “magyar ember”-ekeznek.
Képtelenek arra, hogy csak annyit mondjanak, hogy: magyar.
A magyar jelző önmagában és elsősorban olyan embert jelöl, aki: magyar.
Úgyhogy Potápi először kopogtasson be az ötletével a Főnihöz.
egy jobbos
2022-11-12 at 19:46
Végre! Jó reggelt, 32 (102?) év után!
Abszurd ez az egész határontúlizás, ahogy a “határon túli és (?) nemzetiségi” szerkesztőségek, rovatok, sőt, intézmények léte is.
Réges-rég tudósítani kéne határtól függetlenül a hírekről, és az internet világában ez azért nem egy megugorhatatlan léc.
Kíváncsi vagyok, a nemzetinek mondott médiából ez kinek sikerül elsőként.
A szabadkai lövöldözéseken és a kürtőskalácsfesztiválon kívül őszintén szólva nem jut eszembe hír amivel ezeken az oldalakkal találkoztam és a határ túloldaláról érkezett volna.
Helyi sajtót is ideértve. Ami külön szégyen, gyakran 10-20 km-re kéne egy tudósítót küldeni és nem megy, nem megy.
PG
2022-11-12 at 17:43
Igaza van Potápinak. Tényleg felesleges a “határon túli” kifejezés. Egyszerűbb és jobb, ha csak magyarnak mondjuk. De van itt más is amit végre meg kellene változtatni. Hazánkról és a környező országokról is mindig olyan rossz ízű jelzővel beszélnek, hogy “Kelet-Közép” Európa. Hát ez nemcsak pongyola kifejezés, de földrajzilag is helytelen. Térségünk ugyanis simán Közép-Európa. (Nem Kelet-Közép!) Ezt még abból az időből hozták át, amikor hazánk a szocialista táborhoz tartozott, annak kifejezésére, hogy olyan közép európai ország, ami kelethez kötődik politikailag. Tehát a földrajzba bele sumákolták a politikát is.
Milyen kár, hogy már nem él Lőrincze Alajos nyelvész professzor, aki a pongyola kifejezéseket is szóvá tette a riporterek és újságírók alkalmazásában.
lacibá
2022-11-12 at 17:32
Ezt csak is igy es csakis igy lehet ertelmezni. Aki magyar az magyar fuggetlenul, hogy hol el. “Minden magyar felelos minden magyarert” hirdette Szabo Dezso