Pesti Srácok

Pozsonyi magyar nagykövet: magyarok és szlovákok 1920-ig együtt építettek közös államot

Pozsonyi magyar nagykövet: magyarok és szlovákok 1920-ig együtt építettek közös államot

Nagyon sok munka van addig, amíg azt a gazdasági, társadalmi, politikai összefonódást, egységet, kapcsolatrendszert is helyrehozzuk a két ország között, ami korábban ezeket a térségeket jellemezte – jelentette ki a Gombaszögi Nyári Tábor megnyitóján elhangzott beszédében Dr. Balogh Csaba. A pozsonyi magyar nagykövet ugyanakkor kiemelte: a magyarság és a szlovákság több mint ezer éve él együtt a Kárpát-medencében, és 1920-ig "egy közös államot, közös gazdaságpolitikai, kulturális teret építettünk, kötöttünk házasságokat, barátságokat, szinte testvérekké váltunk".

Dr. Balogh Csaba pozsonyi magyar nagykövet a 2023-as Gombaszögi Nyári Tábor megnyitóján elhangzott beszédében hívta fel a figyelmet arra, hogy a magyarság és a szlovákság több mint ezer éve él együtt a Kárpát-medencében. Mint a nagykövet kifejtette,

A nagykövet ugyanakkor úgy vélte, 1920-ban szétszakították ezt a hosszú ideje együtt élő közösséget, és létrejött Európa leghosszabb államhatára, az akkori magyar–csehszlovák határ, ami több mint 650 kilométeren keresztül húzódik. Hangsúlyozta: azok a térségek, amelyek egykor a közös gazdaságpolitikai térnek a központjában, centrumában helyezkedtek el és a XIX.–XX. századi ipar fellegvárai voltak, hirtelen a zsákutca végén találták magukat, hiszen a határ évtizedekre átjárhatatlanná vált.

PestiSracok facebook image

– jegyezte meg Balogh Csaba. A nagykövet ugyanakkor úgy vélte, az elmúlt néhány évtizedben mind Magyarország, mind Szlovákia kormánya hitet tett amellett, hogy ezt a helyzetet orvosolni fogja.

– fogalmazott a nagykövet.

Vezetőkép: MTI/Komka Péter

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.