Több életbe, illetve húsba vágó elképzelését sem verte nagydobra programja bemutatásakor a Momentum – írja a Magyar Idők. De ha jobban átnézzük, kiderül, Fekete-Győr Andrásék szerint például nincs szükség katonákra a határon.
„Tehermentesítjük a honvédséget a határvédelemben” címszava alatt a Momentum úgy fogalmaz:
A honvédség nem propagandaeszköz. Összesen mintegy 13 ezer katona teljesített szolgálatot az ország déli határai mentén az elmúlt több mint egy évben. A határvédelem európai dimenziójának erősítésével tehermentesítjük a honvédséget, véget vetve az állományt súlyosan megterhelő, politikai célú látványbevetéseknek.
Szintén nem kapott különösebb publicitást a program „Lehetőségekkel teli ország” fejezetének azon pontja, miszerint „visszaszorítjuk az ingatlanspekulációt a tőkejövedelem-adó bevezetésével”. A Magyar Idők megkeresésére több adószakértő is egybehangzóan úgy vélekedett, bár a megfogalmazás meglehetősen általános és ködös, abból kiolvasható az általános ingatlanadó – illetve vagyonadó – bevezetésének a szándéka. Szerintük mivel a Momentum az ingatlanspekulációra hivatkozik, nem zárható ki, hogy az adó nemcsak a lakásokra, hanem más ingatlanokra, így akár telkekre, termőföldekre is vonatkozhat. Az egyik megkérdezett adószakértő úgy fogalmazott:
Innentől kezdve szándék kérdése, hogy ezzel a megfogalmazással mit kezdenének.
Ismert, az ingatlanadó a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyik leghőbb vágya volt, aminek bevezetéséről a Bajnai-kormány 2009-ben döntött is. Az egykori miniszterelnök az ATV műsorában akkor elismerte: keményen hangzik, de ha valaki nem tudja fenntartani az ingatlanát a 2010-ben bevezetendő adó miatt, akkor költözzön egy számmal kisebbe. 2010 januárjában azonban az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek ítélte a lakóingatlanok megadóztatását abban a formában, ahogy azt a parlament elfogadta. Míg a Momentum most az ingatlanspekulációra hivatkozva vezetné be az ingatlanadót, Bajnai Gordon azt hangoztatta az Alkotmánybíróság döntése után: a vagyonadó célja, hogy az ország legtehetősebb emberei csökkentsék a legszegényebbek terheit, ezért a szolidaritásról szól, így ha azt eltörlik, akkor a vagyonosok győznek.
Ez vezetett Trianonhoz!
Tudják, ki volt az a „nagy formátumú” politikus a magyar történelemben, aki szintén nem akart katonákat látni? Linder Bélának hívták, ő volt a nemzetvesztő Károlyi-kormány hadügyminisztere, és tőle származnak ezek a hírhedt mondatok:
Nem kell hadsereg többé! Soha többé katonát nem akarok látni!
Ki ne tudná, hogy a nagy háborúból visszatérő, részben még ütőképes magyar hadsereg – fenti, elmeháborodott filozófia szellemében történt – leszerelése hova vezetett: az ország megszállásához, Budapest románok általi kifosztásához, végső soron Trianonhoz. Ha maradt volna ütőképes hadseregünk, akkor – mint a törökök példája is bizonyítja – valószínűleg kisebb veszteségekkel megúszhattuk volna az országcsonkolást.
Forrás: Magyar Idők; Fotó: Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS