Pesti Srácok

Gajzágó György a Mi kérdezünkben: Itthon a megértés hiányzik arról, hogy mi a művészet és a gazdasági élet összefüggése 

„Szeretnénk ’súgni’. Segítséget, tanácsot adni annak, aki még nem kezdett el gyűjteni, sőt, talán még az első műtárgyvásárlás előtt áll” – olvassuk a Kertész László áltat írt Kortárs Műgyűjtés című, nemrég kiadott kézikönyvben. A kötet szerkesztőjével, illetve a Kortárs Műgyűjtő Akadémia (CCA) igazgatójával, Gajzágó Györggyel beszélgettünk a hazai kortárs műgyűjtés jelenlegi helyzetéről, és a fejlődéshez nélkülözhetetlen változásokról.

Gajzágó György Kortárs Műgyűjtő Akadémia (CCA) alapító - igazgatója, független művészeti tanácsadó, aki az építészeti, formatervezési és üzleti tanulmányai során szerzett rendszerszemléletét már a rendszerváltás előtt elkezdte a gyakorlatban kamatoztatni. A vállalkozói szektorban faipar-belsőépítészeti területen volt gyártulajdonos is. Sikeres hazai termékmárkákat épített, melyeket 2016-ban értékesített (ezek a mai napig léteznek). Ezután keltette fel a figyelmét a kortárs művészeti szektor, melynek globális struktúrájához a hazai szcéna érdemben még a mai napig sem csatlakozott. Ebben az átmeneti helyzetben kihívást látott, és alapítványi keretek között azóta folyamatosan dolgozik a terület reorganizálásán. 2010-ben kortárs galériát nyitott, hogy ezen keresztül megtapasztalja a piac sajátosságait és hiányosságait. Ezt követően 2016-ban nemzetközi minták alapján elindította a Kortárs Műgyűjtő Akadémia (CCA) változási projektet, melynek kurzusain már ezernél többen végeztek. 2018-ban kiadja a hiánypótló Kortárs Műgyűjtés c. kézikönyvet. Jelenleg a CCA igazgatójaként és branding előadójaként Art&Business és Art&Finance témakörökben kurzusokat szervez és előadásokat tart az üzleti szektorban. Ezzel a kompetenciával és tevékenységgel jelenleg a Deloitte Magyarország és a globális Art&Finance jelentést kiadó Deloitte Luxembourg szakmai partnere.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.