Az oroszok elbukták vagy átadták Szíriát? | Vendéges Hobbista
Furcsa dolgok történtek Szíriában, hirtelen és váratlanul ért véget Aszad elnök hatalma. Vagy nem olyan furcsa? Esetleg tervezett volt? Robert C. Castel Jeruzsálemből jelentkezik be, és segít eligazodni a Közel-Kelet újabb útvesztőjében.
Szíria földrajzi elhelyezkedése kulcsfontosságú. Az ország a Földközi-tenger partján fekszik, és összekötő kapocs Európa, Ázsia és Afrika között. Nyugaton Törökország, keleten Irak, délen Jordánia és Izrael, valamint nyugaton Libanon határolja, így természetes átjáró a régió országai között. Történelmileg a Selyemút egyik fontos állomása volt, ma pedig a kereskedelmi útvonalak ellenőrzése miatt fontos. Ezen a ponton pedig már mindenki számára egyértelmű, miért is kulcsfontosságú a nagyhatalmak számára.
Szíria társadalmi összetétele rendkívül sokszínű: szunniták, síiták, alaviták, keresztények és kurdok alkotják a lakosságot. Ez a vallási és etnikai sokféleség komoly konfliktusforrást jelentett, amelyet regionális hatalmak (Irán, Szaúd-Arábia, Törökország) saját érdekeik szerint próbálnak kihasználni. Szíria polgárháborúja mára a térség „proxy-háborújává” vált, ahol a különböző országok a saját szövetségeseiket támogatják.
A szíriai válság nem csupán regionális ügy, hanem globális erőviszonyok tükre is. Oroszország a kormányerőket támogatva Tartúsz kikötőjében biztosította katonai jelenlétét, amely az egyetlen földközi-tengeri támaszpontja. Az Egyesült Államok ezzel szemben az ország északi részén a kurd erőket segíti, hogy ellensúlyt teremtsen a régióban. Mindeközben Törökország a saját határait akarja biztosítani, míg Irán és Szaúd-Arábia a saját befolyását próbálja növelni Szírián keresztül. Most pedig, hogy Bassár el-Aszad "megbukott", semmi sem állhat az ország "demokratizálásának" útjába. Többek között erről is beszélgettünk Robert C. Castellel.
