Pesti Srácok

Újra kezdődik a fasisztázás és antiszemitázás? – Alexa Károly és az Öreg

Újra kezdődik a fasisztázás és antiszemitázás? – Alexa Károly és az Öreg

Ismét előkerültek a ‘90-es évek kedvenc címkézései, miután két olyan személy – Döbrentei Kornél költő és Takaró Mihály irodalomtörténész – kapta meg a Kossuth-díjat, akik már régóta megérdemelték volna, ám a magyar kulturális élet megosztottsága eddig nem tette ezt lehetővé.

Alexa Károly irodalomtörténész szerint helyes lépés, hogy a Fidesz-KDNP kormány olyan tehetséges, nagynevű alkotókat tüntet ki – még ha megkésve is –, akiket a balliberális kulturális közeg a perifériára szorított, és most valamiféle kompenzációt kapnak.

Évekkel ezelőtt Döbrentei Kornél a Tilos Rádió előtti tüntetésen szólalt fel a magyar kultúra és a hagyományokra épülő irodalom védelmében, kemény szavakkal bírálva a kulturális életet uraló liberális elitet. Az úgynevezett Szépírók Társasága ezt nem tűrte – emelte ki Alexa –, és hisztérikus, kirekesztő módon antiszemitizmussal vádolta meg a költőt. Ez a megbélyegzés kettétörte Döbrentei pályáját.

A Horn–Gyurcsány-korszakban politikai fegyverként működött az antiszemita címkézés: akire ezt rásütötték, azt kizárták a kulturális életből. Alexa Károly példaként hozta fel Csurka Istvánt, a XX. század végének egyik legnagyobb magyar íróját, akit minden eszközzel igyekeztek ellehetetleníteni a szellemi és politikai életben. Most ismét előkerült ez az antiszemitázás, de – szögezte le Alexa – ez ma már nem működik. Sem a magyar politikai élet, sem a komolyan vehető nemzeti kulturális közeg nem fogadja el ezt a narratívát, különösen most, amikor éppen a liberális, globalista Nyugat az, ahol az antiszemitizmus fellángolt.

PestiSracok facebook image

Ugyanez a helyzet a Takaró Mihállyal szembeni vádakkal is: azok szintén alaptalanok. Alexa úgy látja, hogy a másfél évtizede fokozatosan háttérbe szoruló, külföldi érdekeket kiszolgáló liberális szellemi elit most ilyen eszközökkel próbál visszakapaszkodni a hatalmi pozíciókba. Véleménye szerint azonban ez most nem fog sikerülni.

A József Attila-díjas irodalomtörténésszel arról is beszélgettünk, hogy a kulturális szférába különböző csatornákon keresztül továbbra is beszivárognak olyan személyek, akik nem a nemzeti kulturális érdekeket képviselik.

Mindezek ellenére Alexa szerint a magyar nemzetpolitika teljesítménye – európai viszonylatban is – kimagasló és példátlan. Példaként említette a Városligetben zajló fantasztikus építkezéseket, köztük a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum megépítését. Magyarországon ma a millenniumi időkhöz hasonló alkotói munka zajlik: új művelődési házak, faluházak, múzeumok épülnek és újulnak meg nemcsak Budapesten, hanem országszerte is.

Bár a kormányzatnak is vannak hibái, Alexa szerint ez a nemzet- és kultúrpolitika, amely Magyarország érdekeit tartja szem előtt, támogatásra érdemes.

llgassa podcastjainkat útközben, telefonon és autóban! Iratkozzon fel Spotify-csatornánkra ITT, vagy Apple-telefont használóknak az iTunes-csatornánkra IDE KATTINTVA.

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!