A Kis-Balaton fővárosa címet viselő Vörs községbe érkezett tizennégy esztendőn át az első hazai gólya, ez az idén is így történt. A falu jelképévé vált, Fekete István emlékére Kelének keresztelt madár megörökítésére egy hét állomásos sétaútvonalat hozott létre a település, amelyen Turi Török Tibor alkotásai is megtekinthetők. Az ökoturisztikai Gólya-szoborcsoport két helyi vállalkozó, idősebb Farkas Dezső és ifjabb Farkas Dezső beruházásával valósult meg. Az avatáson részt vett Rácz András környezetügyért felelős államtitkár, Móring József Attila, a körzet parlamenti képviselője és Vass Krisztián minisztériumi tanácsadó. Rácz András Vörsön nyilatkozott a PestiSrácok.hu-nak.
Mi az ökoturizmus szerepe Magyarországon?
A nemzeti parkok igazgatóságainak feladatellátása ma már messze túlmutat a védett természeti területek, fajok védelmén. Megváltoztak a társadalmi igények, egyre többen aktív kikapcsolódásra vágynak, a túrázás, természetjárás, kerékpározás, vízitúrák, barlanglátogatások, a természetfotózás lehetőségeit keresik. Ennek megfelelően a nemzeti parkoknál is egyre hangsúlyosabb a bemutatási, ökoturisztikai tevékenység. Mára már a hazai tíz nemzeti park igazgatósága vált a hazai ökoturisztika legnagyobb szereplőjévé. Körülbelül hétszáz ilyen létesítményt tartunk számon Magyarországon, ennek felét valamelyik nemzeti parkunk működteti. Évente 1,6 millió látogatót fogadunk ezeken a helyeken, a látogatók száma az utóbbi tíz év alatt huszonöt százalékkal emelkedett. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság teljesítménye az országos átlaghoz viszonyítva kétszeres: míg 2010-ben háromszázezer látogatót fogadtak, tavaly a vendégek száma elérte a négyszázötvenezret.
A szobor leleplezése előtt idősebb Farkas Dezső, Rácz András és Móring József Attila vágták át a nemzeti színű szalagot. Fotó: AgrárminisztériumMilyen új fejlesztések vannak a Kis-Balaton térségében?
Ahhoz, hogy a látogatók számát a jövőben is emelni tudjuk, folyamatosan meg kell újítanunk a kínálatot. A Balatont illetően áttértünk az északiról a déli partra. Elkezdődött a kivitelezési munka az Ordacsehi berekben, ahol a dél-balatoni berkek, a halász-pákász életmód világát bemutató látogatóközpont épül. A kis-balatoni Fenékpusztán elkészült a térség legnagyobb, több mint egymilliárd forintból megvalósított látogatóközpontja. A Kis-Balatont eddig a megfelelő infrastruktúra hiánya miatt hat-nyolcezer turista kereste fel, az új látogatóközpont reményeink szerint negyven-hatvanezer látogatót fog vonzani évente, átadását szeptember 22-re tervezzük.
Magyar érdeklődőkről van szó, vagy vannak közöttük külföldiek is?
Túlnyomórészt magyar vendégeket, elsősorban gyerekes családokat fogadunk. Programjaink megfizethetők, interaktívak és biztonságosak a mostani járványügyi helyzetben. Biztatok mindenkit, hogy töltse a szabadidejét itthon, válassza a hazait, támogassa a helyben élőket. Míg a tömegturizmusban a költések nyolcvan százaléka külföldre kerül, addig ez az arány épp a fordítottja a belföldi turizmus esetében. Végül pedig jót tesz a nemzeti identitásunknak is, ha a magyar tájak szépségében merülünk el és tudatosul bennünk, hogy milyen szép országban élünk, milyen komoly a természeti örökségünk. Magyarország teljes területének harmada természetközeli állapotban van, nagyon kevés európai állam büszkélkedhet ilyennel.
Az egész turisztikai iparágat sújtja a pandémia, amely komoly érvágás a magyar gazdaságnak. A nemzeti parkok hogy vészelik át ezeket az időket?
Év vége előtt nem lesznek pontos adataink, azonban annyi biztos, hogy a tavaszi zárva tartás időszakában a nemzeti parkoknak nagy veszteségei voltak, de nyáron megnövekedett a forgalom és most úgy tűnik, hogy éves szinten nem lesznek veszteségesek. Abban reménykedünk, hogy a visszaesést egy megnövekedett forgalom fogja kompenzálni.
Beszédében bejelentette, hogy könyv készül az első hazai természetvédelmi őrről.
Igen, munkatársam, Vass Krisztián első ízben dolgozza fel a témát. Jövőre lesz száz esztendeje, hogy gyűjtés indult a hazai kócsagállomány megmentésére. Az összegyűjtött pénzből állhatott munkába 1922-ben itt a Kis-Balatonon a vörsi Gulyás József, aki munkájával hozzájárult a madarak számának sikeres növekedéséhez. A könyv érdekessége, hogy a szerző Gulyás József ükunokája. Amikor emlékportrét avattunk az első természetvédelmi őr tiszteletére, kértem kollégáimat, hogy kutassák fel ma élő leszármazottait. Az országos kutatás eredményeként találtuk meg az ükunokát, Vass Krisztiánt, aki a felettünk lévő emeleten dolgozott a minisztériumban. A kötet jövőre jelenik meg.
