Pesti Srácok

Rendkívüli életút áll Orbán Viktor mögött - Ma ünnepli 60. születésnapját a miniszterelnök

Rendkívüli életút áll Orbán Viktor mögött - Ma ünnepli 60. születésnapját a miniszterelnök

Rendkívüli életút áll Orbán Viktor mögött, a magyar miniszterelnök a történelem lapjaira is bevéste magát egyfajta "rekorderként", hiszen 2020 novemberében, a kormányzat élén eltöltött 14 év után Orbán Viktor megelőzte Tisza Kálmánt, mint a leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnök.

Több mint 30 éve a politikai élet meghatározó szereplője Orbán Viktor, megkérdőjelezhetetlen elszántsággal végezve munkáját a magyar nemzet érdekének védelmében. Még ellenfelei is kiváló stratégaként jellemzik, aki a konzervatív értékek képviseletével erős támogatói bázisra tett szert. A bizalom nem a véletlen műve., Orbán Viktor álláspontja ugyanis egyértelmű: "a jóisten minden felett, a haza mindenek előtt." 1963. május 31-én született Székesfehérváron, gyermekkorát Alcsútdobozon és Felcsúton töltötte. 1977-ben családja Székesfehérvárra költözött, ahol 1981-ben a Teleki Blanka Gimnázium angol tagozatán érettségizett. 1981-1982-ben sorkatonai szolgálatot teljesített Zalaegerszegen. 1983-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatójaként a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium (1988-tól Bibó István Szakkollégium) egyik alapító tagja. 1984-ben több társával megalakította a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratát, a Századvéget, amelynek egyik szerkesztője volt.

Az egyetem elvégzése után, 1987 és 1989 között Szolnokon lakott, innen járt Budapestre, első munkahelyére, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetébe, ahol 1987 novemberétől 1988 márciusáig szociológus gyakornokként továbbképzések szervezésében vett részt. 1988 áprilisától a Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa, majd 1989-90 között az oxfordi Pembroke College-ban az angol liberális politikai filozófia történetét tanulmányozta.

Orbán Viktor a független, demokratikus és kiváltságoktól mentes Magyarország elkötelezett híveként vált ismertté a kommunizmus utolsó éveiben, politikai pályafutása során az egész nyugati világban az euro-atlanti értékek mellett elkötelezett politikusként szerzett hírnevet magának és az általa vezetett szövetségnek.

PestiSracok facebook image

A Szövetség Közép-Európa legnagyobb és legszervezettebb politikai erejévé vált, hatalmas fölénnyel nyerte meg a 2009-es európai parlamenti választásokat, majd 2010 áprilisában, az országgyűlési választásokon kétharmados többséget szerzett. Az Országgyűlés 2010. május 29-én Magyarország miniszterelnökévé választotta, és az eltelt 13 év alatt sem volt ez másként. Orbán Viktor számos nemzetközi elismerés birtokosa.

2000 februárjában a brüsszeli székhelyű Európai Művészeti Akadémia tiszteletbeli szenátorává választotta. 2001 májusában az American Enterprises Institute és az Új Atlanti Kezdeményezés Szabadság Díjával tüntették ki Washingtonban. 2001 augusztusától a Maria Polak Alapítvány által létrehozott Polak Award birtokosa. 2001 novemberében átvette a Hanns Seidel Stiftung Franz-Josef Strauß-díját. 2002 szeptemberében elsőként vehette át a Szent István-díjat Esztergomban. 2004 március 16-án a Mérite Européen díj arany fokozatát adományozták neki. 2004. április 6-án Julius Janus pápai nunciustól a Nagy Szent Gergely Rend Nagykeresztjét vehette át. 2006-ban Esztergom város képviselőtestületétől díszpolgári címet kapott. 2008-ban Csíkszereda polgármestere Pro Urbe kitüntetésben részesítette. 2010. júniusában Magyarország miniszterelnöke a bálványosi szabadegyetem Tusnádfürdőn való megszervezéséért kapta meg a kisváros legrangosabb elismerését, a Pro Urbe Díjat. 2012. október 3-án Orbán Viktor a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem által alapított Bocskai István Díjban részesült, az oktatási intézmény szenátusa a miniszterelnöknek az egyetem alapításában és fejlesztésében betöltött szerepét ismerte el a kitüntetéssel. 2013. május 31-én Orbán Viktor WHO-díjat kapott, a miniszterelnököt az Egészségügyi Világszervezet a dohányzás visszaszorításáért tett erőfeszítéseiért tüntette ki.

Nős, felesége Lévai Anikó, jogász, öt gyermekük van. Orbán Viktor gyermekkorától kezdve sportol, több labdarúgó egyesületben játszott. Jelenleg az FC Felcsút igazolt játékosa, és a 2007 áprilisában megnyílt Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia alapítója.

1988. Alapító tagja az 1988. március 30-án megalakult Fiatal Demokraták Szövetségének (Fidesz).

1988 márciusától 1989 októberéig a Fidesz egyik szóvivője. 1988 októberében a szervezet I. kongresszusán az országos választmány tagjává választották, e tisztét 1989 októberéig látta el.

- olvasható Orbán Viktor életrajzában a miniszterelnök hivatalos oldalán.

„Mindenki erkölcsileg kényszerítve érezte magát arra, hogy le kell győznie a félelmét.”1989. Az Oxfordi Egyetemen töltött idő alatt szoros barátság alakult ki Roger Scrutonnal, az angolszász konzervativizmus meghatározó alakjával, akinek a nemzetek szükségességéről szóló gondolatai a miniszterelnökre a mai napig nagy hatással vannak.

– fogalmaz Orbán Viktor az életrajzában.

1989. június 16-án a Hősök terén, Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai ravatalánál elmondott beszédével – amelyben szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonulását követelte – vált országosan és Európa-szerte ismert politikussá. 1989 nyarán tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának.

Ha a nemzet nem szabad, annak egyik tagja sem szabad. Az utcákon folytatódott a küzdelem a magyar emberekért, egy szabad országért.

1990 óta a Magyar Országgyűlés képviselője. 1990 májusától 1993 májusáig a Fidesz frakcióvezetője.

"A fiatal magyar demokráciának szüksége van fiatal demokratákra.”

1991.Frontvonalban: az első csörték a parlamenti patkóban. Az új, demokratikusan választott Országgyűlésben a Fidesz képviselői egy szabad és megbecsült ország létrehozásáért küzdöttek.

1992. A pulóvert egyre inkább felváltotta az öltöny: megkezdődött a politikai erőviszonyok átrendeződése a Fidesz támogatottságának folyamatos emelkedésével. Ezek voltak a politikai rutin megszerzésének évei.

„Ha a szíved a helyén van, az eszed könnyen követi.”

1993.A Fidesz megtartotta éves kongresszusát, ahol a tagok a párt elnökének egyetlen ellenszavazat nélkül Orbán Viktort választották meg.

1993 májusában a Fidesz elnökévé választották, tisztségében az 1994. július 9-i és az 1995. április 30-i (a párt nevét a Magyar Polgári Párt elnevezéssel kiegészítő) kongresszusokon megerősítették. Irányítása alatt a Fidesz radikális ifjúsági politikai mozgalomból nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt, polgári néppárttá vált. 1992 szeptemberében a Liberális Internacionálé mainzi kongresszusán alelnökké, 1993 januárjában a szervezet végrehajtó bizottságának tagjává választották.

Az 1994. évi országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnöke. A kommunisták visszatérésével kezdődött meg a második parlamenti ciklus: a posztkommunista utódpárt, az MSZP kiszabadult a politikai karanténból, és kormányt alakított a liberálisokkal. A Fidesz képviselőiben a progresszív kormány kemény ellenfélre lelt.

– vélekedett Orbán Viktor.

1995. Ellenzékben a Fidesz feladata az volt, hogy ellensúlyt képezzen a balliberális tömbbel szemben. De nemcsak a pártépítés vett nagyobb ívet, hanem megszületett az a felismerés is, hogy a széttöredezettséget meg kell szüntetni, és Orbán Viktor vezetésével újjá kell szervezni a jobboldalt.

„Visszajöttek a kommunisták, illetve a szocialisták és az oldalkocsis liberálisaik.”

1996. Megkezdődött a szellemi építkezés, a polgári Magyarország alapvetéseinek lerakása. Létrejött egy új alternatíva, ami a polgári jövőről, a polgári Magyarországról szól. Az 1996 áprilisában megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának az elnöke.

1997."Ahol egység van, ott erő van." Új jobboldali alternatíva jött létre a Fidesz, a Kereszténydemokraták és az egykori kormánypárt, az MDF részvételével.

1998. Bebizonyosodott, hogy a jobboldali, polgári gondolkodás vonzóbb alternatíva a posztkommunistáknál. Győzött a jobboldal! Eljött az ideje annak, hogy Magyarország saját kezébe vegye a sorsát és rendbe tegye, amit a posztkommunisták tönkretettek. A feladat a középosztály megerősítése és a vidék becsületének helyreállítása volt.

Vita Horn Gyula miniszterelnökkel a választási küzdelem hajrájában.

Az 1998. évi parlamenti választásokat követően a Fidesz-Magyar Polgári Párt-FKGP-MDF koalíciós kormány vezetője, miniszterelnök. A vezetése alatt álló kormányhoz kötődik számos nagy horderejű intézkedés, mint a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a hazai vállalkozásokat segítő Széchenyi Terv megalkotása, jó néhány szimbolikus beruházás, mint a Magyarországot és Szlovákiát összekötő Mária Valéria híd második világháborús romjaiból való újjáépítése, vagy a Nemzeti Színház felépítése. A sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően a növekvő jövedelmek mellett jelentősen csökken a pénzromlás, a költségvetési hiány és az államadósság is, az ország akkoriban készen állt arra, hogy négy éven belül az euróövezet része legyen.

1999. A rendszerváltoztatás alapvető célkitűzése volt a transzatlanti integráció. Ennek egyik fontos állomása, hogy Magyarország 1999-ben a NATO teljes jogú tagjává vált. 1999 márciusában a Magyar Köztársaság miniszterelnökeként aláírta Magyarország csatlakozási jegyzőkönyvét a NATO-hoz.

2000. A keresztény alapokra helyezett magyar kormányzást látva, még az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt Helmut Kohl volt német kancellár meghívta a Fideszt az Európai Parlament keresztény-konzervatív képviselőcsoportjába, az Európai Néppártba.

2001. 15 millió magyar. A Fidesz az összmagyarság érdekeit szem előtt tartva szervezte meg kormányát. A szétszakított nemzet összetartása érdekében nemcsak jelképes, hanem tényleges hidak épültek: ilyen volt az újjáépült Mária Valéria híd is, összekötve Szlovákiát és Magyarországot.

„Minden korszaknak megvannak a maga szimbólumai. A Mária Valéria híd is szimbólum maradt. Azt üzeni: Európa jövője mi vagyunk, és ne hagyjuk, hogy a bennünket összekötő hidakat valaha is újra lerombolják.”

2002. októberében az Európai Néppárt alelnökévé választják. A 2006-os országgyűlési választásokon a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt miniszterelnök-jelöltje. 2009 decemberében az Európai Néppárt bonni kongresszusán megerősítik alelnöki tisztségében.

"Akkor még nem tudtuk, hogy nem elég sikeresnek lenni, annak is kell látszani. Így tért vissza a hatalomba a szocialista utódpárt. De a jobboldal munkája nem veszett kárba: az EU-csatlakozás továbbra is nemzeti cél maradt."

2003. májusában a Fidesz Magyar Polgári Párt a jelentősen kibővült tagságával szövetséggé alakul, melynek elnökévé választják. A nemzet nem maradhat ellenzékben és nem maradhat képviselet nélkül sem: egy a tábor, egy a zászló. A Fidesz új szövetséget kötött a magyarokkal: a helyi kulturális és közélet élénkítése céljából létrehoztuk a polgári köröket. Így mindenki készenlétben állt, amikor eljött az idő a mozdulásra.

2004. Döntöttek a magyarok: hazánknak az Európai Unióban a helye, a Fidesznek pedig minden európai parlamenti választás élén. A csatlakozás óta minden európai választást a polgári oldal, a Fidesz nyert.

2005. "Számunkra nem csak négyévente számít az emberek véleménye. A nemzeti konzultáció a magyar politikai élet egyik legfontosabb hagyománya, amellyel a jobboldali kormány rendszeresen él. Kevesen emlékeznek, de az első nemzeti konzultációt még 2005-ben tartottuk, hogy igaz tükröt tartsunk a baloldal elé"- összegez a miniszterelnök.

2006. Hazudtak reggel, délben, meg este. Napvilágra került Gyurcsány Ferenc őszödi hazugságbeszéde, amiben az akkori miniszterelnök bevallotta, hogy a baloldal hazugsággal nyert a választásokon. Az utcára vonuló tömeget politikai utasításra erőszakkal, lovasrohammal és vízágyúval oszlatták fel.

Lovasrohammal oszlatták a tömeget. "Ez a kommunista rendszer öröksége. A kommunisták ugyanis hazudnak. A maiak is.” Fotó: Horváth Péter Gyula

2006 márciusában az Európai Néppárt római kongresszusán újra alelnöknek választják.

2007. A balliberális kormány kordonokkal bástyázta körbe magát a nemzet főterén. De a posztkommunisták hiába próbáltak elődeik nyomdokaiba lépni, a magyar szabadságot nem lehet hazugsággal és jogtiprással gúzsba kötni.

2008. Az emberek ellenében nem lehet kormányozni. Amit a posztkommunisták felülről ránk akartak erőltetni, arra a magyar emberek népszavazáson mondtak nemet: eltöröltük a fizetős egészségügyet és a fizetős oktatást. A szocialisták a végsőket rúgták, és hamarosan ütött is az órájuk.

"A szocialista kormányok eltüntettek mindent, ami sűrűbb volt a levegőnél, és amikor jött a pénzügyi válság első hulláma, nem volt mihez nyúlni.”
A szocialista-liberális tandem felelőtlen gazdaságpolitikája és a globális pénzügyi válság a szakadék szélére lökte az országot. A szocialisták eladósították és kiszolgáltatottá tették Magyarországot, a válság alatt az út szélén hagyták az embereket, és velük fizettették meg saját hibáik árát. 2009. A politikai, szociális és morális válság megrengette az államrend és a közbiztonság alapjait: szélsőséges, paramilitáris csoportok masíroztak az utcákon és tartották terrorban a roma közösséget. 2010. "A nemzeti együttműködés rendszerében a győztesnek nem igaza van, hanem feladata.” A magyarok a kommunisták után a posztkommunistákat is békés eszközökkel, „fülkeforradalommal” űzték el a hatalomból. A Fidesz-KDNP kétharmados, alkotmányozó többséget szerzett a parlamenti választásokon. A baloldali kormány felelőtlen kormányzása nemcsak az ország eladósodásához vezetett, hanem a magyar ipar történetének egyik legsúlyosabb balesetéhez is. Az ajkai vörösiszap-katasztrófa felbecsülhetetlen emberi, gazdasági és környezeti károkat okozott. A hatóságok, önkéntesek, civil szervezetek és az új, nemzeti kormány egy emberként mozdult meg az azonnali segítségnyújtásban. A térség újjáépítése nemzeti ügyünkké és feladatunkká vált. 2011. Erős Európát csak erős nemzetekre lehet építeni – ezzel a célkitűzéssel vette át első alkalommal Magyarország az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, és ezt képviseljük azóta is. 2012. Az Országgyűlés lezárta a rendszerváltoztatás utáni zavaros éveket azzal, hogy elfogadta az új Alaptörvényt. Ezzel olyan szövetséget köttetett a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között, amely a magyarok ezeréves akaratát juttatja kifejezésre. 2013. A határok nem elválasztanak, hanem összekötnek. Lehetővé vált, hogy a külhoni magyarok is kettős állampolgárságot szerezhessenek, így véget ért a magyarság majd’ százéves trianoni magánya. 2010 után meg kellett szüntetni az elszegényedés és a függőség csapdáit. Mentőövet kellett dobni a szocialisták által devizaadósságba taszított embereknek, és le kellett törni a rezsiárakat.2014. A tavaszi parlamenti választáson a határon túli magyarok először szavazhattak, ahol újabb kétharmados győzelmet aratott a Fidesz-KDNP. 2015.Magyarország volt is, van is. A kérdés most az, hogy lesz-e. A modernkori népvándorlás első hullámai rázúdultak Magyarországra. Miközben Európát terrormerényletek rázták meg, addig hazánk kerítést épített és megálljt parancsolt a tömeges migrációnak. Magyarország azóta is erején felül védi egész Európa határait. „A kerítés megépítésével, a jogi és fizikai határvédelemmel, rendőreink példamutató helytállásával sikeresen védtük meg a déli határainkat, megakadályoztuk, hogy az iszlám világ délről elárasszon bennünket.”

2016. A sport a magyarok számára nemzeti ügy, ezért a nemzeti kormány kiemelten támogatja a sportberuházásokat. Ez már az eredményeken is látszik: 2016-ban 44 év után először jutott ki Magyarország a foci EB-re, majd 2021-ben ismét. Sőt, azóta oda-vissza elvertük az angolokat. Hajrá, magyarok!

2017. Európában egyedüliként a Fidesz-KDNP kormánya kérdezte meg az embereket arról, milyen Európában szeretnének élni. A népszavazás eredményeképp az Alaptörvénybe is bekerült a választók akarata: az Országgyűlés hozzájárulása nélkül Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.

2018. A Fidesz-KDNP harmadjára is kétharmadot szerzett a választásokon. A Soros-féle NGO-k, fizetett ügynökhadak és Brüsszel politikai nyomásgyakorlása ellenére a magyar emberek a kormány migrációs álláspontját támogatták. Arra szavaztak, hogy Magyarország ne bevándorlóország, hanem magyar ország legyen.

2019. Szűk tíz év alatt gazdasági sereghajtóból az unió éllovasává léptünk elő: Magyarország a legjobbak között szerepel a foglalkoztatottság növelésében, a munkanélküliség csökkentésében és a gazdasági növekedésben. A közös sikereket a magyarok is támogatták, az európai parlamenti választásokon elsöprő győzelmet aratott a Fidesz.

Magyar családok nélkül nincs magyar jövő. Ezért a demográfiai kihívásokat nem migránsok betelepítésével, hanem a gyermekvállalás és a családalapítás ösztönzésével kell megoldani. Ezért a világon mi fordítunk a legtöbbet a költségvetésből a családok védelmére. Amíg Magyarországnak nemzeti kormánya van, addig a magyaroknak családbarát kormánya lesz. 2020 novemberében, a kormányzat élén eltöltött 14 év után Orbán Viktor megelőzte Tisza Kálmánt mint a leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnök. Ez ugyan gombócból is sok, de a kormányzás valódi mércéje, hogy az emberektől kapott bizalmat az ország és a nemzet javára kell fordítani. "A bezárások és az ország leállítása helyett Magyarország más stratégiát választott: adócsökkentés, beruházás-ösztönzés és a munkahelyek megvédése. Ez az út bevált. Hiszen a magyar olyan, hogy ütésre keményedik, így a válságból is erősebben jöttünk ki." Emberáldozatok, kijárási tilalom, karantén. A koronavírus-járvány kitörése elhozta a pandémiák korát. Már nemcsak migrációs, de egymást követő járványhullámokkal is meg kellett birkózniuk a magyaroknak. Ráadásul a pandémia az egész világon gazdasági válságot okozott. 2021. Magyarországon a migrációról és a gyermekvédelemről is az emberek döntenek. A magyar emberek pedig kimondták a végső szót: nem engedünk teret a gyermekekre irányuló szexuális propagandának. A gyermekek szexuális nevelése kizárólag a szülők feladata. 2022. A Fidesz-KDNP az országgyűlési választásokon negyedik kétharmados győzelmét aratta. Az már csak a sors fintora, hogy pont akkor nyert a legjobban, amikor mindenki összeállt a jobboldal ellen. Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke győzelmi beszédet mond a Fidesz-KDNP eredményváró rendezvényén, a Bálnában az országgyűlési választás és gyermekvédelmi népszavazás napján, 2022. április 3-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Fegyverropogás és ágyúdörgés. Alighogy véget ért a járvány, a szomszédban kitört az orosz-ukrán háború. A háború és a válaszként hozott brüsszeli szankciók energiaválságot és szankciós inflációt gerjesztettek Európában. Az eluralkodó háborúpártisággal szemben Magyarország a béke és az azonnali fegyverszünet oldalán áll. Ez a mi hazánk, ez a mi életünk, nincs nekünk másik, ezért küzdeni fogunk érte a végsőkig, és nem adjuk fel soha!Isten éltesse, miniszterelnök úr!Forrás: miniszterelnök.hu, Kiemelt fotó: Orbán Viktor hivatalos Facebook-oldala
Ajánljuk még

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.