Remek kezdés után végül csak döntetlent ért el a magyar női kézilabda-válogatott Angola ellen a párizsi olimpián. Egyszerűen nem tudtunk mit kezdeni az afrikai csapat klasszis átlövőjével, de pozitívum, hogy vesztes állásból visszajöttünk és legalább az egyik pontot sikerült megszerezni. A hőn áhított továbbjutás szempontjából semmi sincs veszve, ám két nap múlva, Spanyolország ellen győzelmi kényszerrel lépünk pályára.
A Brazília elleni emlékezetes, utolsó pillanatban megszerzett győzelmünket követően ma egy olyan ellenfél várt lányainkra, amelyet előzőleg a legyőzendő csoportellenfelek közé soroltunk. Ám más az, hogy papírforma alapján hová sorolunk be egy csapatot és más a valóság. Angola mára már semmiképpen nem tartozik a „lesajnálható” gárdák közé. Afrika legjobb női csapatában ugyanis többen Európában légióskodnak, és ha ez nem lenne elég, itt, Párizsban meglepetésre legyőzték az egykori győri sikeredző, Ambros Martín által irányított Spanyolországot. Vagyis a továbbjutás szempontjából mindenképpen győzni kellett, de az is egyértelmű volt, hogy ehhez maximális teljesítményre lesz majd szükség a lányok részéről.
Első félidő
Ellentmondásosan alakult eddigi két mérkőzésünk az olimpián, mert amíg a franciák ellen kitűnően kezdtünk, de végül kikaptunk, addig Brazília ellen felejthető első félidőt produkáltunk, mégis sikerült behúzni a meccset. Most sikerült jól kezdeni, csakhamar 3-0-ra vezettünk az afrikai csapat ellen. A kapuban ezúttal Janurik Kinga kezdett, és igazolta is a kapitányi döntés helyességét, mert ragyogó védésekkel demoralizálta az angolai játékosokat. A mérkőzés lassan, de biztosan folyamatos rohanássá alakult, egyik csapat sem járatta túl sokáig a labdát támadásban, és több lerohanás-gólt is láthattunk. Elmondható, hogy csapatunk kitűnően felkészült Angolából, mert a sárga mezesek semmivel sem tudtak meglepni bennünket, klasszis beállósukat igyekeztünk kikapcsolni a játékból. Örömteli volt, hogy gyors indításokból, akcióból és szélről is sikerült gólt szereznünk, vagyis sokoldalú és eredményes támadójátékot produkáltak a lányok. Az első játékrész derekán négy góllal vezettünk (11-7), vagyis a megnyugtató távolságra voltak tőlünk az afrikaiak. A 21. perc elején Kuczora Csenge talpról pokoli nagy gólt lőtt, amellyel továbbra is tartottuk a néhány perce már felépített négygólos előnyt (13-9).
Sajnos itt következett egy megtorpanás az addigi olajozott támadójátékunkban. Öt és fél percen keresztül tartott a magyar gólcsend, ez idő alatt elolvadt az előnyünk, mert Angola még Janurik bravúrjai ellenére is egyenlíteni tudott (13-13). Ennek kulcsa az volt, hogy az afrikaiak “megtalálták” beállósukat, Kassomát, aki kihasználta a helyzeteket. Simon Petra egy-egy elleni játékkal betörésből betalált, így ismét vezettünk, de teljesen nyílt volt a meccs. Janurik újabb remek védése után Győri-Lukács Viktória szélről lőtte be ötödik gólját, amellyel a legeredményesebb volt a mezőnyben, sajnos gyorsan jött a sárga mezesek válasza (15-14). Elrontott akciók után Angola betalált kétszer is, így az utolsó perc elején vezettek ellenünk (15-16), és így mentünk a szünetre is.
Második félidő
Angola lőtte az első gólt a második játékrészben is, miután mindkét oldalon kimaradt az első akció. Szöllősi-Schatzl Nadine rendkívül fontos góljával visszajöttünk egyre. A mérkőzés képe hasonlított az első félidő nagy részében látottakhoz, rohanós játék, gyors támadás-befejezésekkel. Angolai lépéshiba után Klujber Katrin góljával egyenlítettünk (18-18). Kassoma újabb, sokadik beállós-gólja mutatta, hogy a huszadik perctől kezdve sajnos nem igazán sikerült az afrikaiak legjobb játékosának semlegesítése. Böde-Bíró Blanka beállt egy hetest védeni, amit meg is oldott, majd ragyogóan indította Szöllősi-Schatzlt, aki befejezte a támadást (19-19). Ki más, mint Kassoma lőtt újból gólt, majd kiosztott egy gyönyörű gólpasszt is a szélre, így először a meccsen kettővel vezetett Angola (19-21). Vámos Petra szépített, s mivel ellépték az angolaiak, az egyenlítésért támadhattunk, ám Marta Alberto, az angolai kapus is ihletett napot fogott ki. Az újabb angolai gól után Golovin Vlagyimir időt kért. Szöllősi-Schatzl szép góljával közte egy lett újra (22-23), de Kassoma megint villant, immáron nyolcadszor. Az angolai gólok egyharmadát ő lőtte. Felváltva születő gólok után a félidő felénél továbbra is őrizte egygólos előnyét Angola.
Klujber erős, jól helyezett átlövésével egyenlítettünk, majd labdát szereztünk, s miután Füzi-Tóvizi Petra szépen értékesítette a bejátszást, a második félidőben először ismét meglett a vezetés (27-26). Angolai időkérés után Kassoma visszajött a pályára rövid pihenője után, s bár nem ő, de csapata két gyors góllal visszavette a vezetést. Böde-Bíró bravúrja után Kuczora talpról lőtt pompás átlövés-gólt. Szépen végigvitt támadás után Győri-Lukács sajnos nem lőtte be a helyzetét, viszont Angola elcserélte magát, így két perces emberelőnybe kerültünk, amit Szöllősi-Schatzl kihasznált rögtön (30-30). Klujber visszatért a hajrára, és csodálatos gólt szerzett átlövésből, így nálunk volt az előny és már nem volt hátra két perc (31-30). Sajnos azonban a Kassoma ellen elkövetett szabálytalanság miatt Füzi-Tóvizit kiállították. Hamar jött az egyenlítés, de mi támadhattunk, előtte azonban Golovin Vlagyimir kikérte utolsó idejét. Már passzívnál jártunk, amikor Szöllősi-Schatzl kiharcolt egy hetest, sőt, egy kétperces angolai kiállítást is. Klujber sajnos nem lőtte be a hetest, de a labda a miénk maradt.
Bár támadhattunk, de lövésig nem sikerült eljutni, az időntúli szabaddobás sem jutott el a kapuig, így nem lett meg a győzelem, maradt a döntetlen (31-31). Csütörtökön Spanyolország ellen ki-ki meccset játszunk majd a továbbjutásért. Ambros Martín csapata ellen győzni kell a biztos továbbjutásért, amelyhez a mai első félidő elején látott játékot kell majd állandósítani.
Vezető kép: MTI/Koszticsák Szilárd
Facebook
Twitter
YouTube
RSS