Két korábbi vádponttal, valamint tanúk meghallgatásával folytatódott a rendőri vezetők pere a Fővárosi Törvényszéken. A ma meghallgatott rebiszes és BRFK-s tanúk szinte semmire nem emlékeztek, pedig a vádirat szerint a 2006 őszén intézkedő rendőrök mindkét esetben brutálisan léptek fel…
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
Korábbi vádpontokkal, valamint tanúmeghallgatásokkal folytatódott a rendőri vezetők és társaik pere kedden a Fővárosi Törvényszéken. A bíróság két tényállás kapcsán azokat a rendőr tanúkat idézte be újra, akik nem jelentek meg a korábbi meghallgatásokon. Drotár János tizedrendű vádlottat a hetedik vádpont, míg Konyha László tizenegyedrendű vádlottat a nyolcadik vádpont alapján azzal vádolják, hogy nem akadályozták meg alárendeltjei bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentette azt. A vád szerint mulasztásukkal megsértették a szolgálati és fegyelmi rendet, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményekkel, a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatta annak a veszélyét, hogy a jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. A volt rebiszes, illetve BRFK-s parancsnokot a Központi Nyomozó Főügyészség egyrendbeli elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. A vádiratban megfogalmazott két cselekmény 2006 szeptember 21-én hajnalban, valamint 2006 október 23-án történt. Utóbbi eset kapcsán két rendőrrel szemben is hivatalos személyként elkövetett bántalmazás miatt vádat emeltek, majd 2009-ben felfüggesztett fogházbüntetésre ítélték őket.
A Magyar Rádió udvarán térdepeltették
A hetedik vádpont sértettje korábbi tanúvallomásában arról számolt be, hogy 2006. szeptember 21-én éjszaka hazafele tartottak barátjával, amikor a Bródy Sándor utca közelében egy húszfős, bevetési ruhában és sisakban szolgálatot ellátó rebiszes erő vette őket körbe. Miután igazolták magukat, a rendőrök szidalmazások közepette terhükre rótták, hogy kővel dobálták a nem messze tőlük felállított, a kordon mögött felsorakozott BRFK-s sorfalat. Sz. Mártont ezután minden ok és felszólítás nélkül az egyik, azóta sem azonosított rendőr gumibottal úgy arcon ütötte, hogy felrepedt a szája, majd két oldalról a mellette álló rebiszes társai jól irányzott rúgásokat mértek rá. Emiatt az egyetemista fiatal pánikba esett, és futva menekült az „intézkedő” egyenruhások elől. Néhány méter megtétele után azonban feltartott kézzel megadta magát. Az őt üldözők ekkor a földre vitték, megbilincselték, majd társával együtt a Magyar Rádió udvarára szállították, ahol a falnak fordulva egy órán át térdepeltették, majd meggyanúsították és őrizetbe vették őket.
A BRFK-ra kenné a rebiszes a bántalmazást
A rendőrök azzal próbálták a gyanúsítást alátámasztani, hogy a sértett barátjánál lefoglalt fényképezőgépen olyan fotók voltak találhatóak, amelyek bizonyítják, Sz. Márton kövekkel dobálta a rendőröket. Csakhogy ez a bizonyíték soha nem került elő… A mai tárgyaláson Kiss Károly hadbíró és az ügyész is kérdezte erről a rendőr tanúkat, hogy miért kellett a két fiatalt egyáltalán őrizetbe venni. A ma meghallgatott H. István azt vallotta, egyik kollégája szerint azt igazolták a fényképek, hogy a későbbi sértettek részt vettek egy korábbi tömegoszlatásban és köveket dobáltak. Hogy a fotó létezett-e, azért volt fontos kérdés, mivel a rebiszes egység intézkedését, fellépését Sz. Mártonnal és társával szemben ez az egy bizonyíték indokolta. A mai tanúk hasonlóan a korábbi társaikhoz, tagadták, hogy bárkivel szemben is jogsértően léptek fel, legtöbbjük az idő távlatából már nem is emlékezett a konkrét esetre. Állították, Sz. Mártont, illetve a vele együtt előállított társát sem bántalmazták, sőt, H. István elmondta, szerinte nem a Rebisz, hanem a BRFK egyik osztaga intézkedett a két egyetemistával szemben, és ha érte is őket bántalmazás, akkor azt a BRFK-sok követték el. A bíró nehezményezte ugyanakkor, hogy a tanú mostani vallomása és az esemény utáni rendőri jelentés között alig van átfedés.
Ő az enyém!
A másik, ma tárgyalt vádpont szerint 2006. október 23-án egy több száz főből álló tömeg haladt a Nyugati tértől az Oktogon felé. A tüntetők egy része, akadályozva a közlekedést, letért a járdáról és az úttesten haladt tovább, emiatt rendőri kiemelésekre került sor. Amikor Konyha László vádlott BRFK-s egysége csatlakozott a többi egyenruháshoz, a tömeg már nyugodt volt és a járdán haladt tovább. A rendőri bántalmazás sértettje, R. István „bűne” annyi volt, hogy lelépett a járdáról, ezért a rendőrök felléptek vele szemben. A sértett egy korábbi tárgyaláson elmondta, valaki a tömegből figyelmeztette, hogy vigyázzon, mert az egyik rendőr kiszúrta magának, és olyan kijelentést tett társainak, hogy a „fehér pólóst hagyják, mert ő az övé”. R. István felé nem sokkal később több rendőr rohant, egyikük hátulról gumibottal fejbe verte, majd fellökte. A férfi a lökéstől megbillent, a földre zuhant, egy rendőr a fejére, egy másik pedig a hátára térdelt, majd társaik többször megütötték. R. Istvánt ezután elszállították a VIII. kerületi rendőrkapitányságra, ahol, mint rendzavarót, őrizetbe vették.
Nem ismerte fel társait és parancsnokát
A Konyha László alezredes ügyében berendelt tanúk – az eddigi eljárásban meghallgatott rendőr tanúkhoz hasonlóan – nem emlékeztek a konkrét bántalmazásra. A nyolcadik vádpont ügyében elsőnek meghallgatott A. Csaba főtörzszászlós sem tudott semmit felidézni, sem fehér pólós, zászlólengető férfira, sem előállítására nem emlékezett. Kérdésre elmondta, arról azonban van tudomása, hogy az eset kapcsán több társa ellen büntetőeljárást indítottak, akiket később el is ítéltek. A tanú azt sem tudta feleleveníteni, hogy történt-e olyan, hogy a szemtanúk kifogásolták volna az intézkedést. A vádirat ugyanis azt tartalmazza, hogy többen felháborodva kérték a rendőröket, hogy hagyják abba R. István verését, hiszen a férfi nem csinált semmit. Egy másik, szintén a nyolcadik vádpont miatt beidézett tanú még az ügyészségi kihallgatásán elé tárt, bántalmazásról készült felvétel kapcsán elmondta, azon sem társait, sem parancsnokát nem ismerte fel. Kiss Attila ügyész fel is rótta F. Balázs rendőrzászlósnak, hogy miként lehetséges, hogy senkit nem tud azonosítani a videón, noha korábban több évig is együtt szolgált velük.
A vád szerint
Tavaly ősszel kezdődött el a volt rendőri vezetők, köztük Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitányt, valamint Dobozi József dandártábornok, a Rebisz volt parancsnoka és tucatnyi társának büntetőpere. Az ügyészség 2006. őszi fővárosi eseményekkel kapcsolatos álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott. A per további tanúk meghallgatásával november 4-én folytatódik.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS