Bírák, ügyvédek, közjegyzők lázasan lapozgatják a nagy terjedelmű új polgári törvénykönyvet (Ptk.) – a család, a birtokvédelem, a szomszédjogok, a szerződéskötés és az öröklés normagyűjteményét. Egyévi felkészülés után, március 15-én ugyanis hatályba lép a civil kódex, amely egy évtizeden át formálódott a jogalkotók műhelyeiben. Az új Ptk. a Magyar Nemzetnek interjút adó igazságügyi államtitkár, Répássy Róbert szerint sem az önzés bibliája, habár a személyes és a gazdasági önrendelkezés összes fontos alaptételét tartalmazza.
A kodifikáció jó tíz évvel ezelőtt azzal az igénnyel kezdődött el, hogy a törvénykönyvnek a maga egészében fel kell ölelnie a magánjogi viszonyokat. A civil kódex így most Magyarország legterjedelmesebb törvénye, csaknem 1600 szakaszból áll és megközelítőleg tízezer normát foglal magában, de ennek ellenére az egyén autonómiájának jogi kifejeződése, a szabadságjogok teljessége – nyilatkozta az államtitkár.
A parlamenti ülésteremben, sőt már a szakbizottság előtt is éles vita zajlott több kérdésben, a főként professzorokból álló előkészítő bizottság javaslataitól hat területen tért el az országgyűlés. Az egyik legvitatottabb kérdés volt, hogy azonos jog illesse-e meg a házastársakat és az élettársakat – mondta Répássy Róbert, melyben végül a kormánypártok kompromisszuma jutott érvényre. Többen azt kifogásolták, hogy az azonos nemű párokról, a bejegyzett élettársakról egyáltalán nem rendelkezik a polgári törvénykönyv, ez Répássy szerint azért van, mert jogalkotó voltaképpen egyenlőségjelet tesz a házastársak és a bejegyzett élettársak közé.
“A törvénykönyv jelentőségét ma még nehéz megítélni. Azt hiszem azonban, olyan felbecsülhetetlen értékű jogszabályról van szó, amelyet ötvenévente egyszer alkotnak.” – emelte ki az igazságügyi államtitkár.
Az államtitkárral készült teljes interjút a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatják.
Facebook
YouTube
RSS