Rétvári: a náci és a kommunista eszmék követői mindig egymásra találnak

A náci és a kommunista eszmék követői a történelemben időről időre mindig egymásra találnak – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából hétfőn Budapesten. Rétvári Bence – annak kapcsán, hogy 1939-ben ezen a napon írta alá a sztálini Szovjetunió és a hitleri Németország a Molotov-Ribbentrop néven ismert paktumot – a Terror Háza Múzeumban rendezett eseményen azt mondta: a két nagy diktatúra úgy kezdte a második világháborút, hogy egymás szövetségese volt, a paktum titkos záradékában felosztották egymás között Közép-Európát és Lengyelországot. A barna és a vörös diktatúra nagyon jól megértette egymást, és egységesek voltak abban, hogy pont azt támadták, ami Európát európaivá tette: keresztény alapjait, gyökereit, intézményesen is üldözték az egyházat – hangoztatta az államtitkár.

Rétvári Bence a lengyelek, a magyarok és a közép-európai nemzetek érdekének nevezte, hogy önálló szuverén nemzetállamok legyenek. Minden esetben ezen országok pusztulását okozta, ha valamelyik birodalmi eszméhez próbáltak meg közeledni – jegyezte meg. Felidézte: a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja 2011-ben magyar-lengyel-litván közös kezdeményezésre jöhetett létre, akkor, amikor Magyarország töltötte be az Európai Unió soros elnöki tisztségét. Mindaddig ez senkinek nem jutott eszébe – hangoztatta, azt is megjegyezve, hogy a két diktatúrával szembeni kettős mérce a mai napig is tapasztalható. Az emléknap fontosságáról szólva úgy fogalmazott: azt jelképezi számunkra, hogy a kommunista és a náci diktatúra áldozatai egyaránt minden EU-s tagállamnak ugyanúgy fájnak. Ezen a ponton a kereszténydemokrata politikus azt mondta, hogy a náci és a kommunista eszmék követői a történelemben időről időre mindig egymásra találnak. A jelenre kitérve szólt arról is, hogy Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke Karl Marx-képet posztolt, mintegy közösséget vállalt a marxizmus és a kommunizmus eszmei alapvetőivel. Majd Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság korábbi elnökét idézte, akinek szavai szerint Marx nem felelős azokért a tettekért, amelyeket az ő örököseinek mondók követtek el. Rétvári Bence leszögezte: a világ minden kontinensén az tapasztalható, hogy minden esetben diktatúrához vezet, ha a marxizmus hatalomra kerül. Álláspontja szerint ez azért van így, mert a kommunizmus alapvetően demokráciaellenes és vallásellenes, keresztény- és zsidóellenes, valamint családellenes.

Schmidt Mária kormánybiztos, a Terror Háza Múzeum alapító-főigazgatója előadásában részletesen ismertette a két diktatúra ideológiai hasonlóságát, embertelenségét, kollektív megbélyegzését, gyűlöletét és kirekesztését, illetve a vélt és valós ellenségeikkel szemben gyakorolt – addig ismeretlen arányú – erőszakot, valamint erkölcstelen cinizmusát. E diktatórikus rendszerek vezetőire utalva úgy fogalmazott: semmirekellő, hitvány alakok közel ötven évet vettek el tőlünk, magyaroktól; tetteikre és szavaikra nincs mentség. Schmidt Mária egyúttal élesen bírálta e rendszerek relativizálóit is, akiknek – mint mondta – semmi keresnivalójuk közöttünk. A történész a Terror Háza Múzeum diktatúrákat bemutató tevékenységét is méltatva kiemelte, hogy ezek az eszmék soha többé nem jöhetnek vissza. Közölte, ezek a diktatúrák olyanok, mint egy zombikolónia mutációi. Hozzátette: ezek egy tőről fakadnak és egy a lényegük: tagadni mindent, ami emberi, demokratikus és szabad, kisajátítani a nyelvet, lehetetlenné tenni a gondolkodást. Schmidt Mária közölte azt is, hogy a közép-európai országok olyan tudás birtokában vannak, amelyek mintegy vakcinaként működnek a totalitárius vírusokkal szemben. Michael Winzer, a Konrad Adenauer Alapítvány képviseletvezetője Magyarországnak a keleti blokk lebontásában játszott szerepét méltatva emlékeztetett arra, hogy 1939-ben ezen a napon írták alá a Molotov-Ribbentrop-paktumot, Magyarország pedig 32 éve látott hozzá ahhoz, hogy megszüntesse Európa megosztottságát. A második világháború borzalmait is felidézve hangsúlyozta az emlékezés fontosságát, mert – mint kiemelte – a világ számos pontján jelenleg is működnek autoriter rendszerek.

Forrás: MTI ; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt