Az oktatás tünteti el leginkább a társadalmi különbségeket – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerdán, Mezőtúron, hozzátéve: fontos lépéseket tettek az otthonról hozott különbségek csökkentése érdekében. Rétvári Bence a Mezőtúri II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola infrastrukturális fejlesztése című projekt zárórendezvényén elmondta: az iskolában elsősorban a szorgalom és a tehetség számít, illetve a pedagógusok, akik ki tudják hozni a tanulókból a legtöbbet.
Fontosnak nevezte az iskolának azt a szerepét, hogy csökkentse a különbséget a szegényebb és a jómódú családból érkezők között, továbbá a nagyvárosi és a kistelepülésen élő, a dunántúli és a kelet-magyarországi fiatalok között. Beszámolt arról, hogy 2010-ben, a kormányzásuk kezdetén azt tapasztalták: a 6–7 éves, az iskolát elkezdő gyermekek fejlettsége között akár másfél évnyi különbség is lehet. Ezért vezették be a hároméves kortól kötelező „óvodáztatást”. Kiemelte azt is: a költségvetésben már 13 milliárd forint van arra, hogy Magyarországon minden diáknak ingyenesen járjon a tankönyvcsomag.
Térítésmentes étkeztetés, iskolatejprogram
Kiterjesztették továbbá a bölcsődei, óvodai, iskolai étkeztetésben a kedvezményesen, ingyenesen étkezők körét is. A bölcsődékben tíz gyermek közül nyolc–tíz már térítésmentesen étkezik, a többi intézményben is jóval szélesebb jogosultsági kört állapítottak meg. Ennek keretét több mint 87 milliárd forintra emelték; ez azt jelenti, hogy több mint 56 milliárd forinttal emelték az iskolai ingyenes és kedvezményes étkeztetésre szolgáló keretet. Továbbá kiterjesztették ezt az étkezést a kisebb évközi szünetekre is – ismertette az államtitkár. Megemlítette, hogy az Iskolatej programban 2010-ben 423, ma 2733 intézmény vesz részt. Míg 2010-ben 159 ezer gyermek kapott iskolatejet, most 534 ezer diák.
Az állam ott van minden iskola mellett
Rétvári Bence kiemelte: a kistelepülési iskolákat nem bezárni kell, hanem felújítani.
A minket megelőző években több mint háromszáz helyen zártak be iskolát, 15 ezer pedagógust bocsátottak el
– mondta, hangsúlyozva:
az állam ott van minden iskola mellett, a legkisebb iskolák mögött is.
Az államtitkár kitért arra: büszke arra, hogy a nemzetközi versenyeken kiválóan szerepelnek a magyar diákok.
Ez mutatja azt, hogy a magyar iskolarendszer nemcsak a járványhoz tudott egy hétvége alatt alkalmazkodni, hanem a legkiválóbb diákok között is ott vannak mindig a magyar fiatalok Európában és világszinten is
– hangoztatta. Szólt arról is: sok egészségügyi dolgozónak, a járvány elleni védekezésben közreműködőnek is része van abban, hogy minden iskolában el lehetett kezdeni a tanévet. Magyarországon már nyár elején elérték azt az átoltottsági fokot – köszönhetően a többféle vakcinának –, hogy újraindulhatott az élet.
A magyar kormány tavasz végén, nyár elején döntött a pedagógusok soron kívüli oltásáról, azóta már a 12 év fölöttiek számára is rendelkezésre áll az oltás
– közölte, kiemelve azt is: Európában elsőként Magyarországon kaphatják meg az emberek a harmadik védőoltást.
Folytatódnak a fejlesztések
Boldog István fideszes országgyűlési képviselő azt mondta: folyamatosan biztosítani kell, hogy a jövő nemzedéke a lehető legjobb körülmények között nőjön fel, a lehető legjobb oktatást kaphassa meg. Hozzátette: bízik abban, hogy a kormány munkájának köszönhetően ismét lesz lehetőség arra, hogy előre tudjanak lépni a pedagógusok anyagi megbecsülése terén.
Herczeg Zsolt (Fidesz-KDNP), Mezőtúr polgármestere elmondta: 2010-ben az önkormányzat mindent megtett azért, hogy fejlessze az intézményt, de ilyen nagyságrendű korszerűsítésre nem volt lehetőségük.
A fejlesztések nem állnak meg: több mint másfél milliárd forintból újulhat meg a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium
– közölte.
Infrastrukturális fejlesztés
Sági István, a Karcagi Tankerületi Központ igazgatója arról beszélt, hogy több mint 440 millió forint támogatást nyertek el a mezőtúri általános iskola infrastrukturális fejlesztésére az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban. A megvalósításhoz a magyar kormány csaknem 94 millió forint többletforrást biztosított.
Kozák Zsolt Gyula, az iskola intézményvezetője elmondta: 1980. szeptember 1-jén adták át az akkor korszerűnek számító, mostanra felújított iskolaépületet, amelyben ma 308 diák tanul. Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint a beruházás során az épület teljesen megújult. Kicserélték a nyílászárókat, korszerűsítették a teljes víz- és csatornahálózatot, az épületgépészetet, szigetelték a tetőszerkezetet. A tantermek és a tornaterem mellett megújult az iskolaudvar, több szaktanterem és a nyelvi labor is.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Bakonyi Gábor.
2021-09-02 at 07:08
Az egyenlőség azt jelenti, hogy ma már nincs hajtóerő! Amióta a cocom lista megszűnt, a színvonal nagyot zuhant. A bolognai rendszer pedig további színvonalesést jelent. Egy színvonaltalan oktatási rendszer nem hoz felemelkedést azok számára aklik tanulnának. Egy nyílt rendszerben pedig, mint például egy EU felé nyitott országban nincs sem értelme, sem lehetőség a színvonal emelésére. Az oktatási rendszer tehát jelenleg semmiféle hatással nincs a kommunizmusból örökölt társadalmi különbségekre…
Mindenszentnek-magafelé-hajlik-a-keze
2021-09-02 at 06:59
Naná, hogy az oktatás emeli az országot a mennyekbe. Csak közben tessék megnézni azt is, hogy hány sikeres ember dolgozik más területen, mint amit felsőoktatásban tanult. Pedig egyetemekre már csak a jobb képességű és motiváltabb diákok maradnak az oktatásban. Ha valaki azt gondolja, hogy az alapfokú oktatás hatékonyabb, akkor próbálja meg felidézni mit tanult az általános iskolában.
khm
2021-09-02 at 06:49
Eltüntetheti,de nem úgy,hogy cigány kvóta van egyes intézményekben.
Vannak olyan emberek,akiknek ez miatt (magas pontszámmal) nem volt hely felsőoktatási sulikban.
Értem én,hogy fel kell zárkóztatni a derék cigányokat,de a pozitív diszkrimináció is diszkrimináció. Ráadásul nem is hatékony.