Boros Imre a Nemzetközi Beruházási Bankból való kilépésről: a fenséges nyugat ezzel a húzásával a bankot kiléptette a részvényeseiből
Nem a részvényesek léptek ki a Nemzetközi Beruházási Bankból, hanem „a bank lépett ki a részvényesekből”– vélekedett Boros Imre közgazdász az orosz "kémbankként" aposztrofált beruházási bankból való magyar kilépésre. Az Egyesült Államok még szerdán vezetett be szankciókat az intézménnyel szemben, amelynek következtében annak pénzforgalma leállt, és Boros megfogalmazása szerint beállt a „klinikai halál”.
A Nemzetközi Beruházási Bankot (IIB) 1970-ben alapították az akkori KGST országok részvételével, fő profilja a KGST országok közötti infrastruktúra-fejlesztések finanszírozása volt– ismertette a PestiSrácok.hu-nak Boros Imre közgazdász a Nemzetközi Beruházási Bank történetét. Felidézte, akkoriban sorozatban épültek a fosszilis energiahordozókat szállító csövek, a Barátság kőolaj- vezeték, a Testvériség, majd a rendszerváltás után a Németországba vezető csövek kiépítése kezdődött meg.
A bank működésének területe az az infrastruktúra fejlesztés finanszírozása volt, és ehhez szerzett forrásokat, amiket viszont készséggel bocsátottak rendelkezésére a nyugati bankok, nem utolsó sorban azért, mert ugye ezek az infrastrukturális fejlesztések bizony már akkor is érintették őket pozitív értelemben
– fogalmazott Boros.
A közgazdász szerint a rendszerváltást követően az egyes országok vezetői, a politikai habitusuknak megfelelően léptek fel. Felidézte, néhányan kiléptek a bankból, a rendszerváltás túlbuzgósága következtében Magyarország is először kilépett, majd utána egy pár évvel visszaléptünk.
Egyébként ugye a bank lényegében erre a profilra építkezett fel. Azt mondta, hogy a közép-kelet-európai országok gazdasági fejlesztését egyrészt erre a kapcsolatrendszerre lehet építeni, másrészt pedig azokat a hiányokat pótolni, amit a nemzetközi, úgynevezett nagytőke természetesen nem tesz meg, sőt inkább szorítja kifele. Magyarán a kis és közepes vállalatok fejlesztését, így a bank ezt a profilt felvette magának. Kis és középvállalati fejlesztés volt a fókuszban, és az érintett országok legnagyobb üdvére
–fogalmazott.
Nem igaz, hogy az oroszok uralnak mindent
Boros szerint az IIB kapcsán egy nagy tévedés szokott lenni, hogy az oroszok mindent eluraltak. Állítása szerint az oroszoknak ötven százalékot meghaladó részesedésük sohasem volt, tehát nem tudtak egyedül eldönteni semmit.
Sőt az alapszabály is úgy szólt, hogy legalább két másik részvényes kell ahhoz, hogy a döntés érvényes legyen és elérje a 60 százalékos tulajdonosi hányadot.
– jelezte.
A szankciók iktatták ki a Beruházási Bankot, nem a kilépések
Boros arról is beszélt az interjúban, hogy valójában nem egyes országok, így Magyarország kilépése miatt állt le a Beruházási Bank, hanem azért, mert az amerikai szankciók gyakorlatilag ellehetetlenítették a működését.
Ami történt, az az, hogy minden banknak megtiltották, hogy pénzforgalmat bonyolítson ennek a banknak a részére. Na most ez ugyanolyan, minthogyha az embernél leáll a vérkeringés és elfelejt levegőt venni. Azt úgy hívjuk, hogy beállt a klinikai halál. Tehát egy bank tulajdonképpen abban a szent pillanatban, amikor a számla forgalmát nem bonyolíthatja, fizetéseket nem fogadhat és teljesíthet, abban a szent pillanatban megszűnt
– fogalmazott megjegyezve, ilyen szempontból persze egy szemantikai kérdés, hogy ezt hogy tálaljuk.
Ugye a politikai tálalás az úgy volt, hogy Magyarország is kilépett a bankból. Valójában, hogyha egy kicsit viccesre veszem a figurát, a fenséges nyugat ezzel a húzásával a bankot kiléptette a részvényeseiből
– értékelt Boros.
