Margittai Gábor a PS-nek: fontos a kommunikáció az egyes elszakított magyar területek között (Videó)
Hétfőn az MCC Magyar Összetartozás Intézete bemutatta az Erdély és Románia „nagy egyesülése” című filmet. Az alkotás célja, hogy az 1918–2018 között eltelt száz év december elsejéit tágabb történeti és emlékezetpolitikai kontextusba helyezzék, egyúttal bemutatva a Kárpát-medencei magyarság szórványosodásának legdrámaibb pillanatait. 2018. december 1-jén, a századik évfordulón Gyulafehérvárott, az „egyesülés” kimondásának helyszínén egyedüli magyarként készíthetett filmet Margittai Gábor és Major Anita, az intézet két vezetője. Korábban lapunknak arról beszéltek, hogy újabb és újabb magyar értékeket akarnak felmutatni mindenhonnan a világból. Ezekkel kívánják erősíteni az itthoni belső, a Magyarországon kívül élő külső magyaroknál a magyar összetartozás érzését. Margittai stábunknak elmondta, hogy minden olyan történelmi feltáró munka erősíti a magyarság identitását, amely elmélyíti a történelmi ismereteket. Továbbá az igazgató szerint rendkívül fontos, hogy legyen kommunikáció az egyes elszakított területek között. Részletek a videóban!
A Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója kiemelte: a film címében szereplő „nagy egyesülést” idézőjelben kell értelmezni, hiszen ez a román narratíva, ők tartják december 1-jét a nagy egyesülés napjának. Hozzátette:
ez egy olyan ütközőpont a román és magyar történelemben, a romániai magyarok és az anyaországi magyarok kontra a románság szempontjából, amelyhez az ütközőpont nagyon sok mindent le tud írni, és nagyon sok mindent meg tud magyarázni azoknak is, akik esetleg kevésbé tájékozottak arról, hogy mi történt 1918-ban, Trianon előtt.
Margittai komoly gondnak látja, hogy nem feltétlen ismeri egymás problematikáját egy felvidéki és egy erdélyi magyar, holott nagyon sok tekintetben párhuzamosságok vannak a két terület gondjai között. Az igazgató szerint a legnagyobb kihívás az volt, hogy elmenjenek Gyulafehérvárra forgatni. Ugyanis a bukaresti keménymagos futballszurkolók azzal fenyegettek, hogy mindenkit, akin bármiféle magyar vagy osztrák–magyar jelképet találnak, azt ott helyben meg fogják verni. Ez vonatkozott egyébként a gyulafehérvári románokra is, de Margittai Gábor kiemelte: szerencsére semmi ilyen nem történt. Emellett hozzátette:
talán az igazi kihívás volt azzal szembesülni, hogy mit tett ez a 105 év az erdélyi magyarsággal.
Kiemelte: folyamatosan forgatnak a külhoni magyar területeken vagy már a kevésbé magyar területeken filmeket, ugyanis nagyon szeretnék az MCC hálózatán belül is, akár a határon túli hálózaton belül is a felvidéki fiataloknak megmutatni az erdélyi problémákat.
Kiemelt kép: Képernyőfotó
