gyulafehérvári román nemzetgyűlés
Tudatos politikai döntés vagy elementáris baklövés vezetett Erdély elvesztéséhez
Erdély elvesztése történelmünk legsötétebb lapjaira íródik. Erdélyt nem 1920-ban, a békekötésnek nevezett trianoni bosszúálláskor veszítettük el, hanem jóval korábban. Ugyanakkor az 1918. december elsejei dátum – amikor a magyarországi románok gyulafehérvári nemzetgyűlése kimondta Erdélynek a Román Királysággal való egyesülését – magyar szempontból már bizonyosan megpecsételte Erdély sorsát.Üzenet Erdély terrorista elcsatolóinak: a gyulafehérvári módszer fordítva is működni fog!
Százegy évvel ezelőtt, 1918. december elsején nyilvánította ki önkényesen a hazánk területére befogadott 1228 román küldött, hogy mostantól Erdély nem Magyarországhoz, hanem az úgynevezett Romániához kíván tartozni. A recept egyszerű: telepedj be valahová (akár hívnak, akár nem), ott a nagy jólétben szaporodj el, aztán a kedvező alkalmat (például a befogadó ország háborús kivérzését) kihasználva jelentsd ki, hogy azt a területet átcsapod egy másik államhoz. Mindenféle hamis hízelkedéssel, sűrű hazudozással, kitalált elnyomatás-történettel nyerd el a győztes nagyhatalmak kegyét, akik aztán tálcán át is adják neked az országméretű területet. Ám a ma ünneplő keleti szomszéd jó, ha az eszébe vési: a szeparatizmus kétirányú utca. Bár a magyar politika ezt célként (még) nem hirdetheti, de mi, nem-politikus magyarok igen: túszul ejtett testvéreinkről és ezeréves családi ezüstünkről soha nem mondunk le. Soha!Giccsparádéval ünnepelte Románia, hogy száz éve nőtt nagyra (Összefoglaló)
Katonai parádéval, igazságok helyett ömlengő pátosztól hemzsegő elnöki beszéddel és Facebook-emlékművel ünnepelte meg Románia, hogy a magyarországi románok száz évvel ezelőtt mondták ki a csatlakozásukat a román államhoz. Az elcsatolást persze nem a népakarat vitte véghez, hanem a román hadsereg sietős támadása, amely mielőbb igyekezett minél nagyobb magyar területet az ellenőrzése alá vonni. Klaus Iohannis államfő a méltó és erős jövőről szónokolt egy olyan országban, ahonnan nagyjából ötmillióan vándoroltak ki Nyugat-Európába a nyomor elől, a magyar pártok pedig a gyulafehérvári határozat betartatlan ígéreteire hívták fel a figyelmet.Román centenárium – Székely zászló lobog az óbudai közintézményeken
Székely zászlót helyezett ki Óbuda-Békásmegyer önkormányzata szombaton az összes III. kerületi közintézményre, Bús Balázs polgármester kezdeményezésére, hogy kifejezze szolidaritását az erdélyi magyarsággal, illetve a székely nemzeti közösséggel.A fél világgal ünnepelteti Románia a száz éve be nem tartott ígéreteit
Az ország utóbbi időben beszerzett és a szövetséges NATO-országok Romániában állomásoztatott haditechnikáját is felvonultató nagyszabású katonai parádéval ünnepelték szombaton Bukarestben a „nagy egyesülés” centenáriumát, az Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés századik évfordulóját. Az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó gyulafehérvári nyilatkozatban száz éve tett ígéretek betartását kéri a román centenárium napján kiadott közleményében az Erdélyi Magyar Néppárt.Ajánljuk még