Pesti Srácok

Trippon és Déri nagy projektje: bemutatkozik a torzó az erdő szélén (Videó)

Káposztásmegyeren, a 14-es villamos Bőrfestő utcai megállójánál a villamossínek és a vasút közötti fás, bozótos területen egy félbehagyott épülettorzó rontja tovább az amúgy sem túl fölemelő városképet. Az elkerített, befedetlen, üres betonhalmaz hű képet ad arról, mi történt és mi nem Újpesten a 2019-es választások óta. Mi ez? Miért és hogy került ide? Miféle városfejlesztési koncepció torzszüleménye ez a csúfság ott, ahova a városvezetés korábban parkerdőt ígért? Nos, nem más ez, mint az öt éve regnáló újpesti, baloldali városvezetés emlékműve. A Déri–Trippon-páros hazugságokkal gáncsolt el egy félmilliárdos fejlesztést, majd okozott még ennél is nagyobb kárt Újpestnek és a Magyar Íjász Szövetségnek. Az elvakult politikai döntések, káosz, kusza ügyletek, jogszabálysértések nyomán indult vizsgálatok és nyomozás arra enged következtetni, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb ingatlanbotrányáról beszélhetünk.

Néhány nappal ezelőtt a PestiSrácok.hu rákérdezett a környéken élőknél, hogy pontosan mi is ez az évek óta lakatlan, összefirkált szellemház az erdő szélén. Kiderült, hogy ez az épület a Magyar Íjász Szövetség sportcsarnoka akarna lenni az újpesti önkormányzat telkén, azonban valamiért a sportolók évek óta nem tudják birtokba venni az épületet, ezért áll lakatlan torzóként Újpest szélén. Az újpesti közélettel foglalkozók emlékezhetnek, hogy 2019-ben ide még parkerdőt ígért a később megválasztott baloldali városvezetés, azonban az erdő rendezésére azóta sem került sor.

A történet 2016-ig nyúlik vissza. 2016-ban a Magyar Íjász Szövetség 571 millió forint sportlétesítmény-fejlesztési állami támogatást kapott, amelyet a szervezet egy világversenyek megrendezésére alkalmas íjászcsarnok létesítésére kívánt fordítani.

PestiSracok facebook image

2017-ben a Magyar Íjász Szövetség kérésére Újpest akkori városvezetése kezdeményezte a két káposztásmegyeri, részben újpesti, részben fővárosi tulajdonú ingatlanon az íjászcsarnok létesítését az illetékes hatóságoktól. A kezdeményezést a Tarlós István-féle főváros és az ügyben szintén hatáskörrel rendelkező Sportért Felelős Államtitkárság – a jogszabályi feltételek teljesítése mellett – támogatásáról biztosította, hiszen minden normális politikai vezető örül, hogyha egy nagyszabású sportberuházás létesül a főváros bármely kerületében, különösen, ha az gyerekek sportolását mozdítja elő. 2019 áprilisában létre is jött egy adásvételi szerződés a Szövetség és az Újpesti Önkormányzat között a vonatkozó terület megvásárlására és egy másik önkormányzati rész használatára. Aztán jött a 2019-es októberi választási kampány és a Déri–Trippon páros ész nélkül politikai hasznot akart kifacsarni az akkor már sínen lévő beruházásból.

Zöldséget beszéltek

Déri már 2019 júniusában a környezetvédelem hazugságára hivatkozással megígérte a projekt megakadályozását, amelyben Karácsony Gergely is mellé állt. Azért is volt teljes hazugság ez, mert ezt a területet eredetileg is beépítésre szánták. 2019 októberében, amikor a Déri–Trippon páros magához vette a hatalmat, be is váltotta az ígéretét, már ami az Íjászcsarnok eredeti helyszínen történő építését illeti. Hiszen figyelmen kívül hagyva, hogy már élő szerződés volt érvényben a Magyar Íjász Szövetség és Újpest Önkormányzata, valamint és az állam és a szövetség között, minden megfontolás nélkül elgáncsolta az építkezést.

A baloldali városvezetés – mit sem törődve az általuk generált tucatnyi jogi problémával, csak azért, hogy a korábbi városvezetés projektjének keresztbe tegyen – 2019 novemberében már kezdeményezte a Kerületi Építési Szabályzat módosítását, hogy ne legyen lehetséges épületet létesíteni az eredetileg tervezett helyszínre, majd 2020 áprilisában már változtatási tilalmat is elrendeltek az érintett ingatlanokra jogsértő módon. Hogy mennyire átlátszó hazugsággal állt elő a városvezetés, azt jól mutatja, hogy az eredeti helyszín a később megvalósult torzótól mindössze néhány kilométerre van, ugyanazon a bokros, fás területen, amelyet azóta sem rendeztek sem Tripponék, sem Karácsony és társai.

A 2020. februári Újpesti Napló arról tanúskodik, hogy Dériék azzal kérkedtek a saját újságjukban, hogy a közterület-felügyelettel – egyébként szintén jogsértő módon – elkergettették az íjászszövetség kivitelezőjét az általuk korábban megvásárolt területről. Amikor a baloldali városvezetés rájött, hogy az építkezés ellehetetlenítése miatt akár egymilliárd forintos kártérítési igénnyel is szembenézhetnek, pánikszerű lépésekhez folyamodtak. Egy csereingatlant ajánlottak fel az íjászszövetség részére és hirtelen felvették velük a kapcsolatot. A támogatás látszatával kábították a sportszövetséget, belehajszolva őket egy teljesen előnytelen helyzetbe. A Déri–Trippon páros a hatalmas pánikban egy olyan csereingatlan elfogadásába kényszerítette a sportszövetséget, amelyről nem is rendelkezhettek volna, hiszen felerészben az a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában állt.

Az egész képtelen folyamat során jogsértő magatartás fordult elő az önkormányzat részéről, amelyek ráadásul több bűncselekménygyanút is felvetnek. A kerület korábbi alpolgármestere, Nagy István szerint hivatali visszaélést, közokirat-hamisítást, hűtlen kezelést, csalás bűncselekményét vagy kísérletét követhették el Tripponék. Ezek miatt jelenleg a hatóságok részéről – beleértve a NAV-ot is – nyomozások vannak folyamatban. Két forgatókönyv lehetséges: vagy a teljes hozzáértés hiánya jellemezte a városvezetést az íjászszövetség ügyében is, vagy ami még rosszabb, tudatosan követték el a szabálytalanságokat és szándékosan idézték elő a kaotikus helyzetet, hogy azzal visszaélve a zavarosban halászhassanak. Mindkét verzió gyalázatos rájuk nézve. Az eredmény pedig egy rondán virító torzó Újpest szélén, és több százmillió forintos kár az újpesti adófizetőknek.

Az Újpesti Önkormányzat ezután már igyekezett bármi áron rövidre zárni a Magyar Íjász Szövetséggel kialakult kalamajkát, azonban a csereingatlanra vonatkozó szerződések során újra sikerült számos jogszabályt áthágni, amelyekről hamarosan beszámolunk.

Ajánljuk még

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.