Pesti Srácok

Röhej: a Guardian bocsánatot kért alapítójának a rabszolgasághoz fűződő kapcsolatai miatt

Röhej: a Guardian bocsánatot kért alapítójának a rabszolgasághoz fűződő kapcsolatai miatt

A The Guardian című brit napilapot birtokló alapítvány kedden bocsánatot kért azért, mert a lap alapítójának a XIX. század elején része volt a rabszolgatartásban. Az újság egyben "helyreállító igazságszolgáltatási" programot jelentett be.

– írta a lap szerkesztője.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá. A lap tulajdonosa, a Scott Trust bocsánatkérése azt követően született meg, hogy független kutatást végeztek John Edward Taylor, a lapot 1821-ben alapító újságíró és gyapotkereskedő lehetséges szerepéről a rabszolgatartásban. A kutatás olyan manchesteri üzletembereket is vizsgált, akik anyagilag részt vettek a The Guardian létrehozásában. A kedden közzétett jelentésből kiderült, hogy John Edward Taylor és 11 támogatója közül legalább kilencnek kapcsolata volt a rabszolgasággal, főként a textiliparon keresztül – írta a lap.

Taylor az Oakden & Taylor gyáriparos cégben és a Shuttleworth, Taylor & Co. gyapotkereskedő cégben való partnerségen keresztül voltak kapcsolatai a rabszolgasággal. Az utóbbi nagy mennyiségben importált rabszolgák által termelt nyersgyapotot. Az angliai Nottingham és Hull egyetemek kutatói azonosítani tudták a John Edward Taylor és a dél-karolinai és georgiai ültetvények közötti kapcsolatokat, miután tanulmányoztak egy számlakönyvet, amelyből kiderült, hogy a Shuttleworth, Taylor & Co. vállalat gyapotot kapott ebből a régióból. A The Guardian egyik korai finanszírozója, George Philips egy jamaicai ültetvény társtulajdonosa volt. A brit kormánnyal 1835-ben készült dokumentumaiban "emberi örökségére" hivatkozott, amely 108 embert jelentett.

A Scott Trust bocsánatot kért hajdani szerkesztői állásfoglalásaiért, amelyek a gyapotipar és ezáltal a rabszolgák kizsákmányolásának támogatását szolgálták. A tröszt 10 millió fontot (4,3 milliárd forint) fektet be egy helyreállító igazságszolgáltatási programba, és "milliókat szán kifejezetten a The Guardian XIX. századi alapítóihoz kötődő leszármazottak közösségeinek". A lap közölte: bővíti a fekete bőrű közösségekről szóló tudósításait az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, a Karib-szigeteken, Dél-Amerikában és Afrikában. E célból tervezi 12 új újságírói állás megteremtését.

Forrás: MTI; Fotó: Getty Images

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.