Romániában élénkül a gyűlöletbeszéd, a magyarellenesség pedig szervezett

A magyarságot ért jogsértések nem spontának, Romániában élénkül a gyűlöletbeszéd – értékelte a Népszabadságnak adott interjúban a román Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke, Asztalos Csaba, aki szerint a román politikai elit folyamatosan udvarol a szélsőségeseknek, a magyarkérdés pedig másodlagos a romakérdés mögött.

„Romániában nagyon is jelen van a szélsőséges retorika, főleg a politikai diskurzusban, de a hétköznapokban is. Összességében azt mondanám, hogy élénkül Romániában a gyűlöletbeszéd. A román politika általában azzal védekezik, hogy Romániában nincs szélsőséges parlamenti erő, de ez csak annyiban igaz, hogy a szélsőséges politikusok szétszóródtak a fősodor pártjaiban” – összegezte a romániai állapotokat Asztalos Csaba. Elmondása szerint van egy 15-20 százaléknyi kimondottan szélsőséges szavazóréteg, amelynek a kegyeiért folyamatosan versengenek a politikusok. „Most a Nemzeti Liberális Párt is »rákapcsolt« egy olyan személyiséggel, aki legionárius elveket hirdetett” – mondta arra reagálva, hogy a párt a szélsőjobboldali nézeteket valló Marian Munteanut jelölte Bukarest főpolgármesterének. Munteanut a Vasgárda iránti csodálatáról ismerik.

Az 1927-ben létrehozott Vasgárda a két világháború között a Balkán legnagyobb szélsőjobboldali mozgalmává vált, számos politikai gyilkosság fűződött hozzá, majd az 1940-es fasiszta fordulat után Románia egyetlen engedélyezett politikai pártja volt. Már 1941-ben megkezdte az országban élő zsidók módszeres kiirtását.

Magyarellenes felvonulás (kép: szekelyfold.ma)

„A két nagy pártnak érdeke polarizálni a társadalmat, hogy rajtuk kívül a parlamentbe más alakulat ne kerüljön be. Ezért is fontos, hogy az RMDSZ megszerezze ősszel az öt százalékot, és a törvényhozásban hallatni tudja a szavát abban a két alapvető kérdésben, amely szerintem meghatározó lesz a következő két évben: az egyik az alkotmánymódosítás, a másik a területi-közigazgatási újraszervezés. Az sem kizárt, hogy a két párt a német modellt követve összeáll – ebben az esetben az erdélyi magyarság nagyon nehéz helyzetbe kerül” – foglalta össze a veszélyeket a diszkriminációellenes tanács elnöke.

A romákkal szembeni bánásmódról így szólt: „A romák többsége teljes mértékben integrálódott a társadalomba, nagyon sok területen rendkívül versenyképesek egyébként, de ők jóformán láthatatlanok. Ugyanakkor a média felnagyítja a romákkal kapcsolatos problémákat, és elhallgatja a pozitív példákat.” Ugyanakkor a tervszerű magyarellenes hatósági magatartás az amerikai külügyminisztérium jelentéseiben is általában csak másodlagosan jelenik meg a romákkal szembeni diszkrimináció mögött.

A magyargyűlölet egyik jellegzetessége a helységnévtáblákon lefestett magyar felirat (kép: nyugatijelen.com)

„A magyar közösségnek többet, rendszeresen kellene foglalkoznia az emberi jogokkal, amit sajnos az RMDSZ nem tesz meg 1993 óta, amikor a 15 pontos memorandumát az Európa Tanácshoz benyújtotta. (…) Romániában a magyar kérdést lezárt ügynek tekintik. Sajnos az EU- és a NATO-csatlakozás után komoly visszalépések történtek. A román állam nem tudja, hogyan kezelje a magyar kérdést, és főleg az autonómiatörekvéseket. Ezért a válasza egészpályás letámadás, bármilyen identitással kapcsolatos igényt megpróbálnak elfojtani” – mondta erről Asztalos, aki arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvhasználatot sokszor a románokkal szembeni diszkriminációként értelmezik, és ezt bírósági ítéletek is alátámasztják.

(forrás és kép: nol.hu)