Grund
A deepfake befolyásolja majd a politikai kampányokat? – Gergely Máté a Grundban
A Grund legfrissebb részében Hoppál Hunor vendége Gergely Máté, a Világgazdaság újságírója volt. A műsorban a jelenkori infotechnológiai változásokról, a mesterséges intelligencia fejlődéséről és annak közéleti-társadalmi vonatkozásairól beszélgettünk. De mi is az a deepfake-technológia, és jelenthet-e veszélyt a politikai kampányokra? Lehet-e kihatással egy-egy választásra, ha a ma ismert technika segítségül hívásával olyan szavakat és cselekedeteket tulajdonítanak egy vezetőnek, amelyeket soha nem mondott és tett? Miért forradalmi újítás a ChatGPT? Hol tart most a mesterséges intelligencia tökéletesítése, és vajon mennyire fogja átalakítani a munkaerőpiaci szerkezetet és a munkavégzés formáját a jövőben? És milyen hatással bír a virtuális valóság napjainkban a társadalom kulturális attitűdjeire, vagy akár a gyermekkori fejlődésre? Ezekről is szó esett a legutóbbi Grundban.
Macronnak minden mindegy? – Gav Duncan a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Gav Duncan volt. Az utóbbi hetek kül- és biztonságpolitikai kedélyeit főként Emmanuel Macron háborús retorikája korbácsolta fel. A francia elnök ugyanis expressis verbis kimondta: katonákat kellene küldeni Ukrajnába. A disztópikus gondolat megosztását persze – Guy Verhofstadton kívül – nem követte átütő siker, sőt, Macron egy ponton elbizonytalanodott eredeti szándékában, de végül megerősítette, hogy a háborúban „stratégiai ugrásra” van szükség, azaz igenis nyugati katonákat kell küldeni az ukrán frontra. De mit is jelentene pontosan a francia elnök könnyelműen közölt terve? Hogy áll ma Európában a háborús fáradtság védelmi, politikai és gazdasági szempontrendszere? A novemberi amerikai elnökválasztást már most tematizálja az orosz-ukrán háború kérdésköre, de vajon a téma a júniusi EP-választás kimenetelére is hatással lesz? Ezekről beszélgettünk Gav Duncannel a legfrissebb Grundban.
Sulyok Tamás megválasztásakor végleg kettészakadt az ellenzék? – Imre Gyula a Grundban
A Grund e heti adásában Hoppál Hunor vendége a Fidelitas Digitális és Innovációs Kabinetjének vezetője, Imre Gyula volt. A srácok a napokban reflektorfényt élvező államfőválasztás közjogi hátterét elemezték. Ismeretes, hogy Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság eddigi vezetőjét választották hazánk új köztársasági elnökévé. De vajon milyen parlamentáris hagyományból fakad, hogy az Országgyűlés választja meg Magyarországon a legfőbb közjogi méltóságot? Volt-e egyáltalán bármiféle relevanciája az ellenzék által felvetett közvetlen elnökválasztásnak? Mit mutat a kormánnyal szembeni pártokráciában a baloldal egy részének távolmaradása, és az LMP és a Mi Hazánk jelenléte az államfőről szóló szavazáson? És milyen elnöki ciklusra számíthatunk Sulyok Tamás szakmai karaktere alapján? Ezekről beszélgettünk a legutóbbi Grundban.
A kommunizmus kísértete ma is fenyeget – Radó Bálint a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Radó Bálint történész volt. A témát a kommunizmus áldozatainak emléknapja szolgáltatta, amelynek kapcsán Mansfeld Péter kegyetlen kivégzésétől a kedvezményezett kultúrelit támogatói szerepén át egészen a kommunista berendezkedés mélyrétegeiig jutottunk, és a gyilkos eszmerendszer eredőit is áttekintettük. De vajon miként érdemes hozzáállnunk a kommunizmus kísértetének mai megjelenéséhez, amikor a woke és az eltörlés kultúrájának diktatúrája tombol Nyugaton? Mennyiben képesek indoktrinálni a mai fiatalokat az oktatási intézményekben, és mi az úgynevezett értelmiség felelőssége a neomarxizmus terjesztésében? Milyen feladat hárul a felnövekvő generációkra az ordas eszmék rehabilitálását megelőzendő? Ezekről is beszélgettünk a legfrissebb Grundban.
A Klubrádió és Mesterházy alpárisága önmagáért beszél – Kroó Zita a Grundban
Az e heti Grundban Hoppál Hunor vendége Kroó Zita, a PestiSrácok.hu újságírója volt. A műsorban a magyar nyilvánosságot egy hete lázban tartó kegyelmi ügy utózöngéiről beszélgettünk. A kérdés kapcsán ismét nem hazudtolta meg valódi önmagát a baloldal: míg a Klubrádió munkatársa leprostituáltazta Novák Katalint és Varga Juditot, Mesterházy Attilának sikerült örökítőanyagként jellemeznie Balog Zoltánt. Ezen vállalhatatlan kirohanások után vajon mennyire kereshető még a liberálisoknál bármiféle moralitás? Mi a pénteki influenszertüntetés tanulsága, és vajon a demonstráció egyfajta kiállás volt, ahogy a szervezők állították, vagy inkább a társadalmi béke további megbontását jelentette? És hogyan fordulhatnak rá a kormánypártok a júniusi dupla választás kampányára a jobboldal sokkja és a baloldal polgárháborús viszályszítása közepette? Ezeket a forró kérdéseket érintettük a legújabb Grundban.
Grund – A KDNP a kapocs a magyar jobboldal és az Európai Néppárt között
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor Gaal Gergelyt és Bálványkövi Istvánt, a Dialógus Alapítvány alapítóját és a kuratóriumának elnökét látta vendégül. A műsorban szó esett a kereszténydemokrata értékrendű alapítvány létrejöttének okáról és küldetéséről, programjairól és elképzeléseiről, valamint a KDNP szerepéről az Európai Néppárt egyetlen magyarországi tagpártjaként. De vajon mit tudunk a Jobbik és a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Néppárt közeledéséről az EPP felé? Mennyiben priorizálják (vagy sem) a KDNP-vel való partnerséget az Európai Néppárton belül, akár a nevezett formációkhoz képest? Milyen esélyei vannak a kiterjedt jobboldalnak az EP-választás után egy európai parlamenti többség megalkotására? Ezekről is beszélgettünk a legfrissebb Grundban.
Közeleg a Jobbik és az MSZP Waterlooja? – Both Hunor a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Both Hunor, a Patrióta főszerkesztő-helyettese volt. A műsorban az a Medián által közölt közvélemény-kutatás került górcső alá, amely szerint a pártok támogatottsága változott az utóbbi időszakban. A Medián adataiból előrevetíthető az idei EP-választás eredménye, amely – ha most vasárnap lenne a szavazás – komoly átrendeződést mutatna a 2019-es voksoláshoz képest. A felmérés tartalmazza azt is, hogy a magyar választók 48%-a, azaz kevesebb mint fele kívánja lecserélni az országot vezető Fidesz-KDNP szövetséget, az emberek abszolút többsége tehát elégedett a kormányzással. De mi ennek a toronymagas jobboldali fölénynek a háttere? Milyen helyzetben van az ellenzéki éllovas DK és a dobogón a helyét állandósító Mi Hazánk? Mi miatt csökkent szinte valamennyi baloldali párt támogatottsága? Vajon tényleg kieshet a Jobbik és az MSZP az Európai Parlamentből? Az európai tendenciák láttán várható-e szuverenista áttörés júniusban? Ezekről esett szó a legújabb Grundban.
Mikor fejezi be Karácsony a budapestiek hülyére vételét? – Renge Zsolt a Grundban
A Grund legfrissebb adásában Hoppál Hunor vendége Renge Zsolt, a budapesti Fidelitas elnöke volt. A műsorban az utóbbi időszak fővárosi balhéiról esett szó, amelyekből nagy merítés állt rendelkezésünkre. Miután a Lánchíd felújításának megbízási díja 5 milliárd forinttal nőtt a Tarlós István idején meghatározott összeghez képest, az áremelkedés talán értelmet nyert a projektet megkárosító, milliárdos mértékű számlagyárügy fénytörésében. Az A-Híd és Vig Mór körül kialakult sikkasztásgyanús botrány nyomán kirajzolódik a teljes nemzetközi baloldali hálózat is. Ám ha mindez még nem elég, a BKK vezérigazgatója a héten a pulykákhoz hasonlította a közösségi közlekedés használóit a járatritkítás kapcsán. De vajon egyáltalán miért gondolkodott a tömegközlekedés menetrendjének megnyirbálásában a magát zöldnek valló főpolgármester? Hová tűnt a Tarlós István által átadott 200 milliárd forintos többlet a Főváros kasszájából? Mikor fejezi be a budapestiek hülyének nézését Karácsony Gergely és sleppje? És hogyan készül a budapesti Fidelitas az előttünk álló politikai- és kampányidőszakra? Ezeket a kérdéseket is érintettük a legutóbbi Grundban.
Vezetőváltás az Identitás Generáció élén – Schüller Márton Imre a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Schüller Márton Imre, az Identitás Generáció vezetője volt. De hogyhogy már nem Bódi Ábel áll a szervezet élén? Mennyire igaz rájuk a szélsőjobboldali, az ultrakatolikus, vagy épp a tradicionalista jelző? Milyen tervei vannak az Identitás Generációnak az aktivista tevékenység terén, és mit jelent a jövőbeli szellemi munkára nézve az, hogy immár a mozgalom több tagja a Kommentár folyóirat szerzője? És mit gondol az Identitás Generáció vezetője a jobboldaliság kihívásairól a körülöttünk lévő világban? Ezekre a felvetésekre is reagált Schüller Márton Imre a Grund legfrissebb részében.
Győzike születésnapjától a lengyel vörös diktatúráig – Varga Ádám a Grundban
A Grund legutóbbi részében Hoppál Hunor vendége Varga Ádám vlogger-úságíró volt, akivel az adásban az elmúlt napok főbb közéleti és kulturális eseményeit elemeztük. A műsor lebonyolításához egy dobókockát hívtunk segítségül, amelynek egyes számai a különböző témákat rejtették. Terítékre került a lengyel és a német vörös diktatúra tombolása, Krausz Gábor kiállása Orbán Viktor politikája mellett, Győzike magas szintű születésnapi köszöntése és a rá adott szélsőjobboldali reakció, valamint Karácsony Gergely végtelenített főváros-sanyargatásának legújabb fejezete, a Budapest-bérlet kálváriája is.
Valójában nekünk van szükségünk a külhoni magyarokra – Bagi Barna a Grundban
A Grund első 2024-es adásában Hoppál Hunor vendége Bagi Barna, a Határtalanul a Magyar Fiatalokért elnöke volt. „A nemzet veled kezdődik” – szól az egyesület mottója, de milyen indíttatásból jött létre maga a Határtalanul, és hogyan alakulnak a határon túli és anyaországi fiatalok közötti együttműködési lehetőségek? Melyek voltak a főbb események a szervezet életében 2023-ban, és miképpen artikulálódnak az idei évre előirányzott programtervek és az azokon túlmutató célkitűzések a Határtalanul számára? Vajon sikerül a magyar ifjúság határokon átívelő összekapcsolásával is gyógyítani azokat a sebeket, amelyeket Trianon okozott, és a 2004-es állampolgársági népszavazás körüli gyurcsányista uszítás feltépett? Ezeket a kérdéseket jártuk körül a legfrissebb Grundban.
2024-ben erős gazdasági növekedést tud majd produkálni Magyarország – Bánki Erik a Grundban
A Grund évösszegző adásában Hoppál Hunor vendége Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke volt. A műsorban egy visszatekintés formájában górcső alá került a kormány és a jegybank munkája mellett a parlamenti szakbizottság szerepe az infláció elleni küzdelemben. De vajon az ellenzéki képviselők mennyire támogatták a Gazdasági Bizottságon belül a magyar embereket segítő financiális döntések meghozatalát? Az uniós pénzek egy részének folyósítása után hogyan alakul tovább a küzdelem a hazánkat megillető további eurómilliárdokért? Mi a helyzet Cseh Katalinnal, akinek magyar EP-képviselőként fontosabbak az Ukrajnának szánt pénzek, mint a Magyarországnak járó uniós források? És hogyan kívánja a kormányzat a jövő évben a gazdasági növekedést újraindítani? Ezeket a kérdéseket érintettük az évértékelő és előretekintő adásban. Köszönjük az egész éves figyelmet a Grund nézőinek, hallgatóinak!
A kereszténységnek meg kell maradnia küzdelmes vallásnak – Móczár Gábor a Grundban
A Grund karácsonyi adásában Hoppál Hunor vendége Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója volt. A műsorban górcső alá kerültek a kulturális-emlékezetpolitikai intézet karácsonyi programjai, de felmerült az intézményvezető személyes készülődése is az ünnepre, Móczár Gábor ugyanis az advent ideje alatt napról napra bibliai igéket osztott meg közösségi médiafelületein. De mi a szerepe a mindennapos evangelizációnak a változó, elértéktelenedő világunkban? Hogy áll ma a kereszténység ügye az elkényelmesedés és a viszontagságok kereszttüzében? És mi a karácsony hozzánk szóló üzenete a 2023-as esztendőben? Ezeket a kérdéseket jártuk körül az ünnepi Grundban.
Miért félnek a szuverenitásvédelemtől a tisztakezűség hírnökei? – Futó Boglárka és Móna Márk a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor a Hír TV Célpont c. műsorának szerkesztő-riportereit látta vendégül, Futó Boglárkát és Móna Márkot. A riporter kollégákkal szóba kerültek a nyugat-európai migrációs tendenciák kulturális és biztonsági veszélyforrásai, a karácsonyi vásárokat ugyanis már több városban átnevezték a bevándorlók érzékenységére hivatkozva. Arról nem is beszélve, hogy az utóbbi években az osztrák, német és francia települések egyaránt elszenvedtek az adventi forgatagban egytől egyig migrációs hátterű elkövetők által végrehajtott terrortámadásokat. A műsorban még górcső alá került a Magyarországnak járó európai uniós források visszatartásának és részleges kifizetésének ügye, továbbá a minap elfogadott szuverenitásvédelmi törvény is, amelyet nagymértékben támad a baloldal. Felvetődik a kérdés: vajon miért félnek az új jogszabály következményeitől azok a „független-objektív” politikai aktorok, akik a transzparenciát és a tisztakezűséget hangzatos megszólalásaikban mindennél előbbre valónak tartják? Ezeket a kérdéseket feszegettük a Grund legutóbbi részében.
Javier Milei nyomában, avagy mi a „sikeres különcök” titka? – Gulyás Áron a Grundban
A Grund e heti részében Hoppál Hunor vendége Gulyás Áron, a PestiSrácok.hu szerkesztő-riportere volt. A műsorban ezúttal Javier Milei frissen beiktatott argentin elnök politikája került szóba, ám az adásban a különc Buenos Aires-i antipolitikus személyén túlmutató jelenségről is értekeztek a fiúk: az utóbbi időben ugyanis számos olyan jelöltet választottak meg államfőnek világszerte, akiket a woke körökben divatos bélyegekkel láttak el (szélsőbaloldali vagy szélsőjobboldali, populista, demagóg stb.), mégis a népük inkább nekik szavazott bizalmat a fősodor technokrata, érdekvezérelt jelöltjeivel szemben. De mi Milei titka – ha van egyáltalán ilyen? És mi várható a magyar–argentin kapcsolatok jövőbeli alakulásától, nem elfelejtve, hogy Orbán Viktor is részt vett Javier Milei beiktatásán? Ezek a kérdéskörök merültek fel a legutóbbi Grundban.
Wilders győzelme elhozza az európai jobboldali áttörést? – Pajkos Adrián a Grundban
A Grund legutóbbi részében Hoppál Hunor vendége Pajkos Adrián egyetemi hallgató volt. A srácok az európai jobboldal áttörési lehetőségeiről beszélgettek, hiszen az utóbbi néhány évben Olaszország – és persze: Magyarország – példáján kívül nem sikerült a kontinens szuverenista erőinek komolyabb, kormányzati pozícióra váltható eredményeket elérniük. Az összetartás azonban meglátszik, hiszen a patrióta-konzervatív pártok Európa-szerte reflektálnak egymás sikereire. Így történt ez Geert Wilders esetében is, aki a holland választási rendszerhez mérten nagy volumenű győzelmet tudott elérni. De vajon képes lesz-e Wilders Szabadságpártja kormányt alakítani? És mi a helyzet a Németországban villámgyorsan erősödő AfD-vel, vagy az ausztriai közvélemény-kutatásokat vezető Osztrák Szabadságpárttal? A migráció, a genderkérdés és az orosz–ukrán háború dotálása okozta társadalmi feszültség képes lesz elhozni a változást a jövő évi EP-választásokon? Európai konzervatív körkép és jövőlatolgatás a legfrissebb Grundban.
Szavazhassanak a 16 évesek is? – Szűcs Gábor a Grundban
A Grund legutóbbi adásának vendége Szűcs Gábor jogász volt. A műsor apropóját a Momentum új keletű ötlete adta, a lila liberálisok ugyanis Alaptörvény-módosítást kezdeményeznek a választójog alsó határának 16 éves korra csökkentése érdekében. Vajon mi állhat a javaslat hátterében? Hogyan befolyásolná egy ilyen változtatás a szavazási hajlandóságot? A vonatkozó nemzetközi példák (például Ausztria esete) a liberális hisztériapártoknak kedveznek, vagy épp ellenkezőleg, a jobboldali erőket hozzák helyzetbe? És vajon képes-e egy 16 éves tinédzser arra a mérlegelésre, amellyel a politikai világot a maga összetettségében átlátva felelős döntést tud hozni az ország jövőjéről? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat a Grund legfrissebb részében.
Miért támadt Donáth Anna Gyurcsányra? – Both Hunor a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Both Hunor, a Patrióta főszerkesztő-helyettese volt. A műsorban a Momentum, az LMP és a DK között kialakult furcsa háromosztatú vitát próbálták megfejteni a srácok. Mi miatt ment neki Donáth Anna többszörösen Gyurcsány Ferencnek? Hogyhogy épp a DK-tól távol álló LMP vezetője vette védelmébe a bukott miniszterelnököt? Mennyire hiteles a Momentum támadása a DK ellen, ha tavaly közös listán indultak a parlamenti voksoláson, és jelenleg is számos önkormányzatban együttműködnek velük? Hol tartanak most és mire számíthatnak az ellenzék egymással hadakozó mikroformációi a jövő júniusban megtartandó választásokon? És hová tűntek az új pártok, amelyek nagy csinnadrattával bontottak zászlót az elmúlt időszakban? Ezek az aktuális kérdések kerültek górcső alá a legfrissebb Grundban.
A DK app szépségeitől az antiszemita Netanjáhúig – Asszociációs játék a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Kurmai Kornél volt, a srácok pedig ezúttal egy asszociációs játék formájában dolgozták fel a körülöttünk lévő világ legfrissebb kulturális és politikai történéseit. A műsorban többek között Netanjáhú leantiszemitázása, a DK app megjelenése és fél Hollywood Budapestre települése is felmerült, de az ukrán választások demokratikus (?) elhalasztása és Putyin vérző gyerekekhez fúződő viszonya is terítékre került. A dobókockák számai alapján azonosított témákra Kornél és Hunor egy-egy dobás után reagált, ezzel a feldolgozást pörgősebbé, a gyors reakciókat pedig szokatlanul őszintévé téve. Nézzétek vissza a műsort!
Mi vár a felvidéki magyarokra? – Jeney János térképész a Grundban
A Grund legfrissebb adásában Hoppál Hunor vendége Jeney János térképész volt. November 2-án ültük az első bécsi döntés 85. évfordulóját, amellyel 1938-ban a Felvidék déli részét és Kárpátalját visszacsatolták Magyarországhoz – ennek kapcsán alakult a műsorban a beszélgetés a felvidéki magyarok múltjáról és jövőbeli lehetőségeikről. Mit jelentett a Trianon utáni első revíziós siker az akkori Magyarország számára? Hogyan jellemezhető napjainkban a felvidéki magyarság helyzete? Az idén szeptemberi parlamenti választáson járt a legközelebb a törvényhozási képviselet visszaszerzéséhez a szlovákiai magyar közösség, mégis 4,4%-os eredménnyel ismét kimaradtak a pozsonyi parlamentből. Megpecsételődött az etnikai politizálás sorsa, vagy épp ellenkezőleg, tovább kell küzdeniük az ottani nemzettársainknak? Milyen jogi és társadalmi nehézségekkel kell küzdenie manapság a felvidéki magyaroknak? Ezekről a kérdésekről beszélgetett Hoppál Hunor Jeney Jánossal a legutóbbi Grundban.
Miért baj az, ha a Nyugat mellett a Kelettel is jóban vagyunk? – Bándy Péter a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Bándy Péter, a Demokrata vezető szerkesztője volt. A műsorban Orbán Viktor kínai útjának reakciói kerültek terítékre – többen rosszalló megjegyzést tettek a magyar kormányfő Egy Övezet és Egy Út-csúcstalálkozón való részvételére. De vajon tényleg csak arról van szó, hogy Orbán Viktor „keleti autokráciák” vezetőivel egyeztet? Segít-e ez a kapcsolatrendszer hazánknak gazdasági és kereskedelmi szempontból? Geopolitikai elhelyezkedése alapján egyáltalán megengedhetné-e magának Magyarország, hogy – a divatos liberális kifejezéssel élve – elszigetelődjön a keleti országoktól amiatt, mert a nyugati szövetségi rendszer része? És milyen felvilágosítást ad a Nyugat álszentségéről az, hogy olyanok vádolják oroszpártisággal a magyar kormányt, akik a felszín alatt gyümölcsöző kapcsolatokat ápolnak Moszkvával? Ezeket a kérdéseket fejtegettük a Grund legfrissebb részében.
Miért nem készült fel Izrael a Hamász támadására? – Tárik Meszár a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Tárik Meszár Közel-Kelet-szakértő volt. Az Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet munkatársával az Izraelben kialakult háborús helyzetről beszélgettünk. Miért érte váratlanul az izraeli szolgálatokat a Hamász brutális támadássorozata? Mi lesz az izraeli túszokkal és a gázai lakosokkal a következő időszakban? Van esélye a katonai konfliktus kiterjedésének – akár Libanon, Irán, vagy Szíria irányába? Mennyire megalapozottak azok a hírek, amelyek szerint a palesztin terroristák az EU-tól érkező fejlesztési forrásokból is fegyverkeztek? Az USA Izrael felé kilátásba helyezett támogatása miatt a kialakult helyzet vesztese lesz az eddig kistafírozott Ukrajna? Ezeket a kérdéseket jártuk körül a legfrissebb Grundban.
Sokesélyes parlamenti választás előtt áll Lengyelország – Rosonczy-Kovács Mihály a Grundban
A Grund legfrissebb adásában Hoppál Hunor vendége Rosonczy-Kovács Mihály Olaszország- és Lengyelország-szakértő, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója volt. A beszélgetés apropója a közelgő lengyelországi választás volt, aminek a kimenetele a térségre, így benne hazánkra is nagy hatást gyakorol majd. Mi a globalista körök érdeke a voksoláson? Mennyire esélyes a Kaczyński-féle Jog és Igazságosság újrázása? Előállhat-e az, hogy a kutatások szerint 10 százalék körüli támogatottságú, radikális jobboldali Konföderáció lesz a királycsináló? Az ukránokkal való elmérgesedett gabonavita pusztán kampányretorika, vagy a hűvös lengyel-ukrán viszony kitart a választások után is? És várható újbóli fellendülés a magyar-lengyel kétoldalú kapcsolatok és a visegrádi négyek regionális együttműködése terén? Ezekre a kérdésekre válaszolt a szakértő a legutóbbi Grundban.Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat.
Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál.
Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.
Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.
