Grund
Átrendeződik az ellenzéki pártpaletta? – Móna Márk a Grundban
A verekedés az új kampányeszköz Szlovákiában – Kurmai Kornél a Grundban
Bográcsozás közben verekedett össze a vele egyet nem értőkkel egy szlovák képviselőjelölt, és a volt szlovák miniszterelnök mellbe rúgta a volt szlovák belügyminisztert. Két esemény, amelyek alapján a szó szoros értelmében dübörög a választási kampány a bezzegeuropéer és egyáltalán nem balkánias Szlovákiában, ahol például pár éve egy térségünkben példátlan újságíró-gyilkosság borzolta a kedélyeket. De milyenek is valójában a szlovák közállapotok? Mit mutat egyes szlovák politikusok Magyarország vélt területi követeléseivel kapcsolatos hergelése? Kinek a győzelmére számíthatunk a szeptember 30-i előrehozott parlamenti választásokon? Robert Fico esetleges visszatérése a magyarellenes politikát, vagy az ügyek mentén történő korrekt együttműködést vetíti elő – tekintve, hogy a háború és a migráció ügyében Szlovákia korábbi miniszterelnökének álláspontja egyezik a magyar kormányéval? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Hunor és Kornél a legfrissebb Grundban.
Pressman semmibe veszi a klasszikus nagyköveti feladatköröket – Szűcs Gábor a Grundban
A Grund e heti adásában Hoppál Hunor vendége Szűcs Gábor jogász volt. A műsor témáját az adta, hogy David Pressman amerikai nagykövet az utóbbi hónapokban rendre pártpolitikai vircsafttal borzolta a kedélyeket a magyar nyilvánosságban. A folyamat egyik mélypontjaként pedig nemrég a Horthy Miklós szerepét övező emlékezetpolitikai vitában próbált önkényes igazságosztóként eljárni. Mi is egy nagykövet elsődleges feladata a fogadó és a küldő állam vonatkozásában? Hogyan értékelhető Pressman eddigi tevékenysége – a klasszikus nagyköveti feladatokat is elvégzi a politikaifurkósbot-szerep mellett? Egyáltalán igazolható a diplomácia koordináta-rendszerében az, hogy egy konkrét politikai oldal mellett teszi le a voksát, és hergel a fogadó ország kormánya ellen? A Trump elnök által kinevezett David Cornsteinnel összevetve hogyan tudjuk összehasonlítóan jellemezni a két képviseletvezető munkáját? Alappal várható jövőre egy esetleges elnökváltásnál, hogy másfajta (lehetőleg ismét jó) képviselete legyen az USA-nak Budapesten, vagy a deep state-nek is lenne ehhez egy-két szava? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Hoppál Hunor Szűcs Gáborral a legutóbbi Grundban.
Kitart az elnökválasztásig Trump lendülete? – Gulyás Áron a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Gulyás Áron, a PestiSrácok.hu szerkesztő-riportere vendégeskedett Hoppál Hunornál. A fiúk az amerikai nagypolitika jelenlegi alakulásából kiindulva Donald Trump elnökjelöltté válásának és újbóli államfővé választásának esélyeit latolgatták. A „mugshot”-mém mennyiben lendített a volt elnök népszerűségén? Segíti vagy akadályozza Trump céljait a vádemelések utáni mártírszerű politikai testtartása? Mennyire tud érvényesülni a republikánus mezőnyben Ron DeSantis, a „fiatal reménység”? Kitart még a Trump-lendület a jövő évi elnökválasztásig? Bidennel vagy egy másik jelölttel szemben könnyebb győznie az amerikai jobboldal örökifjújának? És milyen hatást fog gyakorolni az orosz-ukrán háború kimenetelére a 2024-es amerikai elnökválasztás? Ezekre a kérdésekre keresték a fiúk a válaszokat a legfrissebb Grundban.
Sportszervezésben is merjünk nagyobbak lenni! – Kurmai Kornél a Grundban
A Grund legfrissebb adásában Hoppál Hunor Kurmai Kornéllal beszélgetett. Az atlétikai világbajnokság rekord nézőszámot könyvelhet el Budapesten, a világ harmadik legnagyobb sporteseménye pedig egyben Magyarország történetének legkomolyabb vb-rendezése. Sokan azonban ezen siker kapcsán is politikai hisztériára váltanák a komoly hazai teljesítményt. A legfőbb érv persze a korábbi vizes világbajnokságtól az elvesztegetett olimpián át a jelenlegi atlétikai vb-ig mindig a sportesemények megrendezésének „drága” mivolta, de Egri Viktor sportriporter odáig merészkedett, hogy összevetette a magyarok atlétikai világranglistán való szereplését a világbajnokság megszervezésével. Kérdés, hogy ezen logika mentén a futballban korántsem világszintű eredményeket elkönyvelő Katar számára sem volt jogos a tavalyi labdarúgó-világbajnokság megrendezése? De vajon igaz, hogy az emberek a hazánkban tartott világversenyekre „ráfizetnek”? Mi a valódi mérleg, és mennyire lendíti fel egy ilyen esemény a magyar idegenforgalmat? És ami még ezen felül fontos: adhat-e okot a nemzeti büszkeség kiteljesedésére, ha a sportvilág néhány napig Magyarország sikeres szervezésére és lebonyolítására figyel? Ezeket a kérdéseket igyekeztük kibontani és megválaszolni a legutóbbi Grundban.Így manipulál a balmédia Erdoğan látogatása kapcsán – Pajkos Adrián a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor Pajkos Adrián egyetemi hallgatóval beszélgetett. A műsorban Erdoğan Budapestre érkezése került terítékre – a török elnök munkalátogatása megihlette az oszmán hódoltság korát addig hírből sem ismerő liberálisokat, és hirtelen minden haladó Buda várát és Magyarország szuverenitását kezdte el félteni a XVI. századi helyzethez képest teljesen más államberendezkedésben politizáló török államfőtől. Volt még szó az elnöki vizit zártkörű szervezése körüli méltatlankodásról is – de vajon történik-e tragédia azzal, hogy nem tudjuk meg Erdoğan teljes budapesti programját? A 444 manipulatív álszentsége pedig ez ügyben is tetten érhető, hiszen amiatt is problémáztak, hogy Erdoğan 2019-es látogatásának rendőri biztosítása 176 millió forintba került a magyar államnak – a gond ezzel csupán az, hogy Biden elnök nemrégiben tett észak-írországi látogatásának biztonsági költségei a megnevezett összeg csaknem 20-szorosát tették ki, a 444 azonban az ellen egyáltalán nem tiltakozott. A műsor végén üzentünk azoknak, akik szerint az augusztus 20-i tűzijátékot el kellene már felejteni egyszer és mindenkorra, nehogy véletlen előforduljon az, hogy büszkék legyünk hazánk ezeréves fennállására.Mi áll a liberálisok elharapózó magyargyűlölete mögött? – Both Hunor a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor Both Hunorral, a Patrióta főszerkesztő-helyettesével beszélgetett. Az e heti műsor témáját a liberális „értelmiségi” körökben egyre inkább elharapózó magyarellenes kirohanások adták. Korábban Frei Tamás, nemrégiben pedig Csintalan Sándor tett a magyar népet ócsárló megjegyzést a médiában. Mi az oka annak, hogy a magyar kormánytól milliárdos támogatásban részesülő Enyedi Ildikó és Fischer Iván is külföldi lapokban hergelnek Magyarország ellen? Mire gondolhat Schiff András és több külföldre „emigrált” társa, akik folyton-folyvást a nem létező magyarországi antiszemitizmusról és rasszizmusról értekezve fröcsögnek hazánkra? Mi a szerepe a magyarországi balliberális médiahálózatnak a Magyarországról elköltözők és a magyar államot élhetetlenként leírók üzeneteinek közvetítésében? Miért van az, hogy egyes balos megmondóemberek számára a mindenható Külföld véleménye fontosabb a magyar emberek igényeinél? Ezeket a kérdéseket jártuk körül a legfrissebb Grundban.
A privatizáció kudarcsorozata után a Dunaferr megmentése igazi sikertörténet – Samók Dávid a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor Samók Dávid közgazdásszal beszélgetett. Ezen a héten két gazdasági téma volt terítéken: egyfelől a Dunaferr csődje és állami közreműködéssel történő eladása, amely során eddig nem gyakran tapasztalt erejű kormányzati fellépésre, valamint Orbán Viktor személyes közreműködésére is szükség volt. A Dunai Vasmű ugyanis 2022 végére fizetésképtelenné vált, és a nehéz helyzet több ezer munkavállaló egzisztenciáján túl egy nemzetstratégiai jelentőségű vállalat létét is veszélyeztette. Hogyan alakította a gyár, a dolgozók és az állam javára az eseményeket a kormányzat? Mi lett a sorsa annak a több mint négyezer dolgozónak, akik korábban kilátástalannak tűnő helyzetbe kerültek? Levonható következtetés ebből az esetből arra vonatkozóan, hogy a kormány miként kezeli a stratégiai ágazatokat? És egyáltalán miért fontos az acélipar hazánkban? A műsor második felében megtárgyalásra került egy az állami egészségüggyel kapcsolatos hír, ami szerint a kórházi adósságállomány év közepére már meghaladta a 100 milliárd forintot – a kiút lehetőségeit firtatta Samók Dávid közreműködésével Hoppál Hunor a legfrissebb Grundban.
A romániai falurombolás magyarellenes szelleme máig hat – Jeney János a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Jeney János, a Magyarságkutató Intézet térképésze volt. A romániai falurombolás egyik emblematikus színhelyén, Bözödújfaluban évről évre augusztus elején találkoznak az elárasztott település el- és leszármazottai – éppen az erdélyi seregszemle, Tusványos vége után, de még a bözödújfalui találkozót megelőzően beszélgettünk a kelet-európai kommunista diktatúrák egyik legnagyobb rémtettéről. Milyen ideológiát társítottak a falurombolás köré? Miért érvelt úgy Ceaușescu, hogy mindez inkább a románokat érintette? Hogyan bizonyítható mégis, hogy a falurombolás az erdélyi magyar közösségek ellen irányult? Bözödújfalu szimbóluma kellően erős mementó lehet a jelenkor számára, hogy soha többé ne térhessen vissza a kommunizmus? És lehet-e még valaha élő település Bözödújfaluból? Ezeket a kérdéseket jártuk körül szakértő vendégünkkel a legfrissebb Grundban.A legutóbbi Grund-részek kiemelkedő pillanatai – Jövő héten újra találkozunk!
A Grund e heti best of különkiadásában az ukrajnai háború aktuális katonai-politikai vetületei, a V4 együttműködés helyzete, a franciaországi zavargások és a bevándorlás romboló összefüggései, a magyar baloldal állapota és a nyugat-európai kereszténység szélsőliberális hatásai is szóba kerültek. Kiemelkedő vendégek, ütős vélemények, tabusítás nélkül. Jövő héten ismét új résszel jelentkezünk, addig is nézzétek meg az elmúlt időszak Grundjainak legjobb pillanatait – az adásokban Hoppál Hunor Máthé Zsuzsával, Őry Mariannal, Deák Dániellel, Imre Gyulával és Szakáli István Loránddal beszélgetett. Grund minden hétvégén a PS TV műsorán! Kövessetek minket a Facebookon és a PestiSrácok.hu oldalán!
A szélsőliberális politika elfedi Ukrajna problémáit? – Kurmai Kornél a Grundban
A legutóbbi Grundban Hoppál Hunor a nagy visszatérő Kurmai Kornéllal beszélgetett. A műsorban szó esett egy múlt heti hírről, amely szerint a meleg ukrán katonák a háború után a melegházasság bevezetését szeretnék elérni. Nemrég még Kijevben a marihuána legalizálása merült fel, azzal az indokolással, hogy ez az intézkedés a háború borzalmainak feldolgozását könnyítené meg az átlagemberek számára. LMBTQ-jogkiterjesztés, drogliberalizáció – ezek segítségével próbálna Ukrajna progresszív mintaországgá válni? De mi lesz azokkal a súlyos jogállamisági problémákkal, amelyek felmerültek az ukrán állammal kapcsolatban? A szivárványos máz elfedi a rendszerszintű korrupciót, az oligarchikus berendezkedést, 11 párt azonnali betiltását és a kisebbségek diktatórikus sanyargatását? Ezekről is beszélgettünk a legfrissebb Grundban.
Macron képes lesz úrrá lenni a káoszon? – Őry Mariann a Grundban
A legutóbbi Grundban Hoppál Hunor Őry Mariann külpolitikai újságíróval beszélgetett a Franciaországban zajló anarchikus történésekről. Egy újabb George Floyd-esetet szeretnének fabrikálni a 17 éves migrációs hátterű fiú lelövése után? Miben hasonlítanak és különböznek a mostani francia és a 2020-as amerikai zavargások? Franciaország destabilizálása és meggyengítése a rendbontás célja, vagy pusztán a tömeges migráció és a multikulturalizmus ütött vissza? Tetten érhető a korábbi gyarmattartás miatti társadalmi feszültség is a kialakult káoszban? Látható, hogy Macron ma már sokkal inkább tűnik reálpolitikusnak, mint 2017-es, momentumos stílusú fellépésével – de vajon elég lesz az elmúlt 6 évben szerzett elnöki tapasztalata a jelenlegi súlyos válság kezeléséhez? Ezeket a kérdéseket jártuk körül a legújabb Grundban.Visszaerősödik a visegrádi együttműködés? – Szakáli István Loránd a Grundban
A Grund legfrissebb adásában Hoppál Hunor vendége Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója volt. A műsorban a visegrádi négyek ismét felfelé ívelő együttműködéséről esett szó – a régi-új brüsszeli migránskvóta ügyében ugyanis úgy tűnik, hogy Lengyelország és Magyarország vezetésével újra összezártak a V4 országai. Hogyan alakul 2023 nyarán a történelmileg is jelentős regionális együttműködésünk helyzete? Ügyek mentén szerveződő érdekközösség, vagy univerzális értékközösség is kell, hogy legyen a visegrádi államok között? A közeljövőben vajon a bevándorlás kérdése, vagy a háború témája fogja meghatározni a lengyel–magyar, illetve a közép-európai kapcsolatokat? Lesz elég bizalmi tartalék a V4 normál üzembe helyezéséhez, ha befejeződik a szomszédunkban zajló katonai konfliktus? Ezekről a témákról esett szó a legutóbbi Grundban.
Eléri a Jobbik a 360 fokos fordulatot? – Imre Gyula a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor Imre Gyulával, a kőbányai Fidelitas alelnökével beszélgetett. A műsorban a Jobbik színeváltozása és jelenlegi helyzete került górcső alá, hiszen a párt professzionális köpönyegforgatóként sok esetben változtatta politikai identitását az utóbbi években. A srácok kitértek arra is, hogy megkapó az az igyekezet, amivel a Jobbik vezetői megpróbálják eltolni maguktól Márki-Zay Pétert – mind politikailag, mind a tiltott külföldi kampányfinanszírozások tekintetében. Ugyanakkor mivel tavaly együtt indult az ellenzék, és elviekben közös kormányzásra készültek, nem kérdőjelezhető meg a Jobbik összefonódása a homályos amerikai pénzeket gründoló erőkkel és Gyurcsány Ferenccel sem. De mi miatt van ilyen mély politikai apátiában és gondolattalanságban a baloldal? Pankotai Lili felemelése a kompetens politikusok hiányát, vagy az érvényes gondolatok szűkösségét mutatja az ellenzéki térfélen? És mi lehet a sorsa a mikroszkopikussá zsugorodott pártoknak a következő választásokon? Ezekről esett szó a Grund legfrissebb részében.
Németországban már Isten is LMBTQ – Máthé Zsuzsa a Grundban
A Grund legutóbbi részében Hoppál Hunor Máthé Zsuzsával, a Szent István Intézet igazgatójával beszélgetett a nyugati kereszténység helyzetéről. A műsor apropója egy e heti hír volt, amely szerint a német evangélikus egyház deklarálta, hogy Isten queer, meglátásuk alapján Jézus szerint meg kell segíteni a migránsokat, és egyébként pedig: black lives matter. Évek óta láthatjuk azt is, hogy a svéd evangélikusoknál leszbikus püspöknők ülnek tort, és már-már a normalitás számít bűnnek Nyugat-Európa és Skandinávia keresztény felekezeteinél.
Erősödik a békepárti tábor? – Deák Dániel a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor Deák Dániellel, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjével, a Megafon tagjával beszélgetett. A műsorban szóba került az Európai Unió jobboldali kormányokat csuklóztató gyakorlata: azt láthatjuk, hogy Magyarország jövő évi uniós soros elnökségének támadása mellett most Lengyelország ellen indítana kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság, Manfred Weber pedig egyenesen ellehetetlenítené Törökország EU-csatlakozását Erdoğan ismételt győzelme miatt. Mindeközben nem vett vissza háborúpárti álláspontjából az európai fősodor, de mégis úgy tűnik, hogy a békepárti tábor erősödik – Törökország, Spanyolország és (a népszerűségi tendenciákat tekintve) Szlovákia esetében egyaránt. Ezeket a témákat jártuk körül a legfrissebb Grundban.
Már a látszatra sem ad az Európai Parlament – Kroó Zita a Grundban
A Grund legutóbbi részében Hoppál Hunor Kroó Zitával, a PestiSrácok.hu munkatársával beszélgetett. A téma az Európai Parlament állásfoglalása volt, amellyel Magyarország jövő évi uniós soros elnöksége ellen szavazott az EP balliberális többsége. Csupán az a bökkenő, hogy a tagállamok rotálódó soros elnöksége nem jog, hanem kötelezettség, amit az uniós szerződések írnak elő – azonban ez nem tántorította vissza a brüsszelitákat egy újabb hazánk elleni támadástól.
A lélek ünnepe a pünkösd – Balog Zoltán a Grundban
A Grund pünkösdi adásában Hoppál Hunor vendége Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke volt. A műsorban megpróbáltuk megfejteni, hogy a húsvéthoz és a karácsonyhoz képest miért nem annyira felkapott az első keresztény gyülekezet megalakulásának ünnepköre a mai világban.
Erdoğan a második forduló esélyese? – Biró András a Grundban
A Grund legutóbbi részében Hoppál Hunor Biró Andrással, a XXI. Század Intézet kutatójával beszélgetett. A témát a törökországi választások aktualitása adta. Láthatjuk, hogy bár a voksolás előtti mérések az ellenzéki jelölt győzelmét jelezték előre, Erdoğan, bár nem abszolút többséggel, de megnyerte az elnökválasztás első fordulóját. Emiatt a május végén tartandó második fordulóban dől el Törökország sorsa.Pozícióharc áll a Momentum kordonbontogatása mögött? – Gav Duncan a Grundban
A Momentum néhol humoros, néhol tragikus kordonbontogatásáról sok szó esett az utóbbi hetekben a honi közéletben, de ezúttal a bohóckodáson túlmutató okokat elemezte Hoppál Hunor a Grund legújabb adásában Gav Duncan segítségével.
Mi van veled, magyar belpolitika? – Jelenlatolgatás a Grundban
Az ellenzék vagy meg sem szólal, vagy ha igen, még a hülyeséggenerátora sem éri el az ingerküszöböt, az emberek főként a háború témájával foglalkoznak, és az utóbbi időben a Grundban mi is jórészt külpolitikai jellegű műsorokat gyártottunk. A kormány eközben teszi a dolgát, nincs érdemi politikai összeütközés sem a Parlamentben, sem azon kívül, nincs szakpolitikai diskurzus, és Jakab Péter sem parizerbalhézik már. Valami eltörött.
Lesz még Trump amerikai elnök? – Sümeghi Lóránt a Grundban
A Grund legutóbbi részében Hoppál Hunor Kurmai Kornéllal és Sümeghi Lóránttal, a Századvég vezető elemzőjével beszélgetett az aktuális amerikai politikai helyzetéről. Az adásban szóba került a Donald Trump elleni vádemelés hatása a volt elnök népszerűségére, emellett górcső alá vettük Ron DeSantis floridai kormányzó helyezkedését, és annak befolyását Trump (elő)választási esélyeire.Európa vazallus lesz vagy nem lesz? – Halkó Petra a Grundban
A Grund e heti részében Hoppál Hunor Halkó Petrával, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjével beszélgetett. A műsorban szóba került Emmanuel Macron francia elnök kijelentése, miszerint vazallussá vált Európa, és kontinensünknek egy harmadik pólust kellene képeznie az USA és Kína mellett – de hogyan fogja érinteni ez a nyilatkozat az európai stratégiai autonómia ügyét?Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat.
Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál.
Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.
Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.
