Grund
Fogalmunk sincs arról, hogy kik a TISZA fővárosi képviselői – Varga Zsolt a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Varga Zsolt, az LMP budapesti elnökségi tagja volt. A műsorban a zöld párt budapesti helyezkedéséről, az LMP ellenzékiségen és kormánypártiságon kívüli új szerepéről, valamint a pártból való kilépési hullámról és annak hatásairól is beszélgettünk.
Magyar politikai kütyühasználat: 2. rész – Imre Gyula a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Imre Gyula, a Fidelitas Digitális és Innovációs Kabinet vezetője volt. A magyar politikai kütyühasználatról szóló kétrészes műsorfolyamunk második adásában a politikusok közösségimédia használattal kapcsolatos szokásait vettük végig.
Magyar politikai kütyühasználat: 1. rész – Imre Gyula a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Imre Gyula, a Fidelitas Digitális és Innovációs Kabinet vezetője volt. A következő, kétrészes műsorfolyam a magyar politikai kütyühasználatról szól, melynek első adásában a mobiltelefon-kitiltás ügyét és az ennek nyomán kibontakozó vitát jártuk körbe.
Van visszaút a baloldal politikai halálzónájából? – Móna Márk a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Móna Márk, a Mandiner munkatársa volt. A műsorban a konfliktusos belső viszonyok és a Magyar Péter megjelenése által leharcolt ellenzék ügyei kerültek terítékre.
Karácsony a fél politikai paletta után a DK-t is hátba szúrja? – Deák Dániel a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője és a Megafon véleményvezére volt. A műsorban a baloldal budapesti botrányai kerültek szóba, amelyek kapcsán volt mit megbeszélni.
Hogyan védhető a médiatudatosság, amikor önjelölt Messiások támadják a sajtót? – Nagy Károly a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Nagy Károly, a Transzparens Újságírásért Alapítvány menedzsere volt. A műsorban sajtóaktualitások, Magyar Péter médiakezelési attitűdje és az alapítvány munkája is szóba került.
Sok minden belefér a balliberálisoknak, de a kereszt a Citadellán nem – Both Hunor a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Both Hunor, a Századvég vezető elemzője volt. A műsorban a Citadellára építendő kereszt körüli őskommunista zavarkeltés és hisztéria, valamint az ukrán front helyzete, Kurszk és az Északi Áramlat felrobbantásának újrafelelevenítése szerepeltek a témák közt.
Elindult a békepárti fordulat? – Dornfeld László a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője volt. A műsorban szóba került az ukránok azon lépése, amellyel az orosz kőolaj exportját korlátozták Magyarország és Szlovákia felé, emellett terítékre került a finn elnök szokatlanul békepárti, már-már orbáni húrokat pendítő nyilatkozata.
„Ez nemcsak egy szabadegyetem, hanem maga a történelem” – Bagi Barna a tusványosi Grundban
A Grund tusványosi adásában Hoppál Hunor vendége Bagi Barna, a Határtalanul a Magyar Fiatalokért nevű ernyőszervezet elnöke volt. Szóba került a krisztusi korba lépő, 33. Tusványos jelentőségének kérdése, a nemzetpolitikai és egyéb témák fórumaként működő rendezvény hiánypótló jellege, és a külhoni magyarokkal való párbeszéd lehetőségei is.
A Nyugatot hidegen hagyja a békevágy – Gulyás Áron a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Gulyás Áron, a PestiSrácok.hu szerkesztő-riportere volt. A srácok a Donald Trump merénylete körüli politikai-társadalmi helyzetet, valamint Orbán Viktor békemissziójának EU-n belüli visszhangjait vették górcső alá.
Le Penék szerezték a legtöbb szavazatot, mégis veszítettek – A Grund a torzító választási rendszerek nyomában
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Szűcs Gábor jogász volt. A műsorban két aktuális, külpolitikai kitekintésű téma került terítékre: a francia nemzetgyűlési választások vonatkozásai, valamint a Patrióták Európáért EP-frakció megalakulásának kérdésköre.
Hazánkban is kialakulhat a lengyel mintájú pártrendszer? – Bándy Péter a Grundban
A Grund legújabb adásában Hoppál Hunor vendége Bándy Péter, a Demokrata vezető szerkesztője volt. A műsorban a június 9-i kettős választás eredményeit, tanulságait, jelenségeit elemeztük. A vármegyei listák tekintetében az ország narancssárgába borult, a Fidesz–KDNP pedig négy megyei jogú várost visszanyert, viszont három megyei jogú várost elvesztett a legutóbbi, 2019-es eredményekhez képest. Milyen képet fest Budapest, és vajon milyen választási legitimációs problémákat jelezhet az újraszámlálás-gate, ami a főpolgármester-választáson túl már Győrben és Kalocsán is felmerült? Mit mutat a Tisza párt majdnem 30 százalékos eredménye az EP-választáson? Miért lesz nehéz az út Magyar Péterék számára a 2026-os országgyűlési választásig? Kérdés, hogy kialakulhat-e hosszabb távon is egy olyan pártrendszer hazánkban, mint amit Lengyelországban láthatunk – amelyben egy jobboldali párt mellett egy jobbközépnek mondott globalista erő emelkedik ki a politikai rendszerből, a baloldal pedig tartósan 10% alatti támogatottságot tudhat magáénak. Ennek lehetőségeiről, és a fent említett témákról beszélgettünk a legfrissebb Grundban.
Az önkormányzati választás tétje a biztonság – Móna Márk a Grundban
A Grund e heti részében Hoppál Hunor vendége Móna Márk újságíró volt. Márk az elmúlt hónapokban az általa szerkesztett és vezetett „Pécsi Sztorik” online műsorfolyam révén a pécsi baloldali városvezetés zűrös ügyeivel, visszaéléseivel, valamint Pécs politikai helyzetével foglalkozott. Milyen ügyeket sikerült feltárni? Mi a pécsi baloldal ajánlata, és hogyan láthatjuk az alternatívaképzés lehetőségét a Dunántúl fővárosában? És hogy állnak a pécsi sztorikon túl a pesti ügyek? Mik a fővárosi kampány eddigi tanulságai és eredményei? Országos kitekintésben pedig melyek azok a sorskérdések, amelyek hazánk valamennyi településén meghatározzák majd az új önkormányzati vezetések megválasztását? Ezekről is beszélgettünk a Grund legújabb adásában.
Terézvárosnak is változásra van szüksége – Hegedűs Hanna a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Hegedűs Hanna, a Fidesz–KDNP VI. kerületi képviselőjelöltje volt. A műsorban szó esett arról, hogy milyen okból és motivációval indul el egy fiatal nő az önkormányzati választáson, és milyen várospolitikai kihívások jelentkeztek Terézvárosban az elmúlt öt évben. A felületes szemlélőnek Soproni Tamás momentumos pártszínein kívül nem lehetett sok gondja a VI. kerületi polgármesterrel, de vajon mi található a jéghegy nem látható részein? Mit tudhatunk a terézvárosi baloldal 140 millió forintos korrupciós botrányáról? Mik Hanna felkarolt témái, és miért jelentenek olyan nagy problémát az Airbnb-k a kerületben? Mi a helyzet a zöldítés szélesebb körű megvalósítási tervével? És hogyan lehet valódi városüzemeltetést folytatni a látványpékségszerű politizálás helyett Budapesten? Ezeket a kérdéseket feszegettük a legújabb Grundban.
A keresztény egyház születésnapját ünnepeljük pünkösdkor – Hodossy-Takács Sámuel a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Hodossy-Takács Sámuel református teológushallgató volt. A műsorban szó esett a pünkösdről, annak jelentőségéről, illetve elhelyezkedéséről az egyházi ünnepek között. De vajon miért van mostoha szerepe a pünkösdnek a karácsony és a húsvét mellett? A világi, polgári hagyományok és rítusok elveszik a fókuszt a pünkösdtől? Mi lehet a legjobb módja a keresztények mai evangelizációjának, és hogyan kell megküzdeni az egyház trendivé tételének torzító tendenciáival? Mi a pünkösd üzenete a mai világban? A műsorban ezekről a kérdésekről, és a február óta komoly médiafigyelemben részesített református egyház helyzetéről is beszélgettünk egy bennfentessel.
Pofára osztályoz Brüsszel? – Dornfeld László a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője volt. A műsorban szó esett arról, hogy az Európai Bizottság megszüntette a Lengyelországgal szemben indított 7-es cikkely szerinti eljárást – elmondásuk szerint azért, mert már nem áll fenn a kockázata annak, hogy Varsó megsérti a jogállamiságot. De mi a helyzet azzal, hogy az újdonsült Tusk-kormány karhatalma erőszakkal foglalta el a közmédiát, és elnöki kegyelemben részesített politikusokat hurcolt el? Hazánk helyzetével összehasonlítva hogyan láthatjuk Magyarország jogalkotási erőfeszítéseit és az elért eredményeket az uniós eljárások megszüntetése, vagy épp az EU-s pénzek megszerzése kapcsán? Mi a liberális kettős mérce alapja, és vajon tényleg pofára osztályoz Brüsszel? Ezeket a kérdéseket jártuk körül a legújabb Grundban.
Mit adott nekünk az Unió? – Both Hunor a Grundban
A Grund legutóbbi adásának vendége Both Hunor, a Századvég vezető elemzője volt. A műsorban Magyarország 20 éves európai uniós tagságának előnyeiről és hátulütőiről beszélgettünk. Mit adott nekünk a négy szabadság, az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása, a schengeni övezet és a gazdasági unió megvalósulása? Miért problémásak a Brüsszel által indított kötelezettségszegési és jogállamisági eljárások? Mi az a lopakodó jogalkotás, és hol áll most a diskurzus az Európai Egyesült Államok föderalista lázálmáról? Mit üzen a két évtizedes uniós tagságunk a június 9-i európai parlamenti választásra? Ezekről esett szó a legfrissebb Grundban.
A vágyvezérelt gondolkodás után itt van a vágyvezérelt közvélemény-kutatás – Szűcs Gábor a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Szűcs Gábor jogász volt. Miért és hogyan mért a Závecz Research és az Iránytű Intézet homlokegyenest eltérő népszerűségi adatokat a Fidesznek, a DK-nak és a Tisza Pártnak? Mi az egyes baloldali pártok közötti különbség a Magyar Péter-jelenséghez való viszonyulásban? Milyen hatást kelthet az újdonsült politikus tevékenysége a Jobbik vagy a Momentum Európai Parlamentbe jutására és nevezett pártok túlélésére nézve? És vajon miféle kultúrfölényt mutat Molnár Csaba gyurcsányista EP-képviselő nyílt O1G-zése? Ezeket a kérdéseket fejtegettük a legújabb Grundban.
Lángba borulhat a Közel-Kelet az iráni dróntámadás következményeként? – Tárik Meszár a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Tárik Meszár Közel-Kelet-szakértő, az Eurázsia Központ kutatója volt. A műsorban az Izrael elleni iráni támadás felé vezető útról, az ügy részleteiről, valamint lehetséges utózöngéiről zajlott a beszélgetés. Mi volt Irán drónoffenzívájának előzménye a politikai és médiavilágban, valamint a titkosszolgálati színtéren? Hogyan értékelhető Jordánia kiállása Izrael mellett, tekintve, hogy a jordánok meglepő módon aktívan segédkeztek az iráni drónok semlegesítésében? Hogyan rezonált az eseményre a többi környékbeli arab ország, és várható-e felbátorodás a zsidó állam célba vételére – akár Libanon részéről – Irán támadását követően? Milyen esélye van egy államközi háború kirobbanásának a Közel-Keleten, és hogyan hat majd a gázai konfliktusra és a globális biztonsági architektúrára az április 13-i Izrael elleni akció? Ezeket a kérdéseket jártuk körül a legfrissebb Grundban.
„A Párbeszéd nevű formáció létezését egy metafizikai problémának írnám le” – Ungár Péter a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Ungár Péter, az LMP társelnök-frakcióvezetője volt. A zöld országgyűlési képviselővel az LMP ellenzéki pártpalettán való jelenlegi helyéről, a DK-MSZP-Párbeszéd-összefogásról, valamint a Párbeszéd nevű formáció létezésének metafizikai végiggondolásáról is beszélgettünk. És miért volt szükség Hack Péter nem túl sok eséllyel kecsegtető jelölésére a köztársasági-elnökválasztáson ? Mi az LMP célja Vitézy Dávid általuk kívánt győzelmén túl az önkormányzati választásokon? Hogyan alakulhatnak az EP-választási eredmények a párt számára? Június 9. után napirendre kerül az LMP európai szövetségesi rendszerének újragondolása az Európai Zöld Párt Vitézy Dávidra vonatkozó intoleráns kritikája után? És kialakították-e már az álláspontjukat Magyar Péter politikai színrelépésével kapcsolatban? Ezekre a kérdésekre is válaszolt Ungár Péter a legfrissebb Grundban.
Donáth Anna akár hazánk EU-tagságát is veszélyeztetné? – Dornfeld László a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője volt. Donáth Anna ismét az EU-hoz rohant Magyarországot befeketíteni, hiszen a momentumos EP-képviselő vizsgálatot kezdeményez az Európai Parlamentnél Magyar Péter hangfelvétele ügyében. A hazáját feljelentgető liberális képviselőnő szerint az ügy akár Magyarország uniós forrásait is veszélyeztetheti, EU-tagságunkat pedig megkérdőjelezheti. Mennyiben lehetséges mindez, és vajon milyen politikai magatartásra utal, hogy a magyarokat sújtó bármilyen következményhez proaktívan szeretne hozzájárulni a magyarországi baloldal üdvöskéje? A műsor második felében az új NATO-főtitkár idén esedékes megválasztásáról beszélgettünk. A nemzetközi sajtó két politikust emleget lehetséges aspiránsként, Mark Rutte ügyvezető holland miniszterelnököt és Klaus Iohannis leköszönő román elnököt. Hogyan alakulnak az esélyek, és miként formálódik az egyik vagy másik jelölt mögött felsorakozó tagállamok köre? Mit jelentene Iohannis vagy Rutte NATO-vezetése térségünkre és az észak-atlanti szövetség jelenlegi célkitűzéseire nézve? Ezeket is áttekintettük a legfrissebb Grundban.
Krisztus tudta, hogy kereszthalál vár rá, mégis bevállalta értünk – Zila Gábor a Grundban
A Grund húsvétvasárnapi adásában Hoppál Hunor vendége Zila Gábor, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetője volt, a témát pedig az ünnep aktualitása adta. Miért tartják a húsvétot a kereszténység egyik, ha nem a legfontosabb ünnepének? Milyen előnye származik a ma emberének Jézus kereszthalálából? Mi az emberiség válságának fő oka? A műsorban ezeken kívül felmerült még Scorsese Krisztus utolsó megkísértése című alkotásának jelentősége, a kulturális szekularizáció vallási kockázata, és Jézus posztmodern eltorzításának következménye, valamint szóba került a református egyház húsvéti készülődése is.
Mit keres Pécsett Gréczy Zsolt? – Móna Márk a Grundban
A Grund e heti részében Hoppál Hunor vendége Móna Márk újságíró volt. Az adásban Márk új projektjéről, a Pécsi Sztorik című riportműsorról és az önkormányzati választás kampányában szaporodó pesti sztorikról beszélgettünk. Miért nyitott Pécsett irodát a baranyai megyeszékhelyhez semmilyen szálon nem kötődő DK-s Gréczy Zsolt? Mennyire segítették vagy akadályozták Márk riporteri munkáját a pécsi közgyűlés baloldali képviselői? Mi tapasztalható a vidéki város vezetésének furcsa ügyeivel kapcsolatban, és mennyiben hasonlít Pécs és Budapest helyzete? És hogyan alakul majd a főpolgármester-jelölti verseny azután, hogy Karácsony Gergely egyre több kihívóval szembesül? Ezeket a kérdéseket tekintettük át a legutóbbi Grundban.Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.
