Vezércikk
Bajban a Pfizer? Vagy a globálcégek mindent megúsznak?
Előre kell bocsátanom: az ígéretes cím ellenére csalódást fogok okozni mind az oltásfetisisztáknak, mind pedig a monomániás oltáselleneseknek. Nem a Covid-vakcinák hatékonyságáról, esetleges mellékhatásairól lesz ugyanis szó. Meg hogy most akkor összességében szükség volt-e rájuk, gátolták-e a fertőzést, csökkentették-e az egészségügyi rendszer leterheltségét... Nem ezekről lesz most szó. A kérdés, amit majd a végén közösen felteszünk, ennél is fontosabb lesz...
Orbán Viktor a béke, Soros György a háború mellett foglalt állást a hétvégén
A magyar miniszterelnök az évértékelő beszédében foglalt állást újra a béke mellett, míg Soros György majdnem egy időben a Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC) a háború mellett érvelt. Utóbbi sok mindent megmagyaráz a Soros által támogatott nyugati politikusok és persze a hazai dollárbaloldal kérlelhetetlen háborúpártiságáról is.
Orbán Viktor erős és hiteles politikus, nyugodtan kimondhatjuk: nekünk van miniszterelnökünk!
Orbán Viktor józan, a fennálló veszélyekkel szembenéző, bátor beszédet mondott – megnyugtató volt látni, hogy a miniszterelnök nem a felhők feletti lila ködöt szurkálja, hanem két lábbal áll a valóság talaján. Hogy határozott elképzelései és konkrét cselekvési terve van ebben a bizonytalan világban. Tudja, hogy nem a kelet és a nyugat, vagy nem a történelem jó és a rossz oldala között kell választanunk, hanem az egyetlen helyes testtartást kell felvennünk: a legnagyobb bajban is a magyar érdekeket kell mindenek felé helyeznünk. Mert mi is lehetne veszélyesebb életünkre nézve a háborúnál? Nem is beszélve arról, hogy erősödik a migráció, az önsorsrontó brüsszeliták miatt magas az infláció, a hazai baloldalt gátlástalanul támogatják külföldről, a genderideológia pedig a spájzban van – csoda, hogy tele vagyunk aggodalommal? Semmi rendkívüli nincs abban, hogy nehéz időkben erős emberekre vágyunk, hogy bizonytalanságban hiteles politikusokra áhítozunk. Orbán Viktor erős és hiteles politikus, nyugodtan kimondhatjuk: nekünk van miniszterelnökünk! Az ellent pedig falja fel a sárga irigység!
Jámbor Andrásék nemzetközi terroristákkal is kapcsolatban állhatnak
Nagyon hamar világossá kell tenni, hogy az antifa nálunk nem dühönghet szabadjára. És nem úgy, hogy kapnak a dühöngve randalírozók valami tessék-lássék büntetést, hanem kíméletlenül odacsapni, ahogy azt csak a hatályos törvényeink lehetővé teszik. Azok a támadások ugyanis, amelyek a közelmúltban zajlottak, igen könnyen elharapózhatnak, és mindenki nagyon téved, ha bármelyiket is alábecsüli.
A gátlástalanság ellen
Korunk a gátlástalanság kora. Leánykori nevén a szabadságé, első nemváltása után a határtalanságé, legújabban pedig – egy újabb transzformáció után – a gátlástalanságé. Úgy is mondhatjuk, hogy ezen ideológia képviselőinek minden jó, minden tetszik, ami másnak rossz, kellemetlen, elviselhetetlen.
Az eltérített szerelem
Énekes Márk és Celeb Edina egymás oldalán találták meg a boldogságot! Színész Ervinre rátalált a szerelem Színész Alexandrával! Sportoló Dániel álompárt alkot sportoló szerelmével! Énekes Pál megmutatta új párját! És a bulvársajtó ilyen szalagcímekkel ünnepel, hiszen a szerelem a jelenkor legfontosabb dolga, a mindenható érték, a cél, amiért mindenkinek élnie kellene. Arról pedig alig-alig esik szó, hogy minden ilyen sztori mögött otthagyott gyerekek vannak, akik attól fogva jelentős részben apa, illetve néhány esetben anya nélkül kényszerülnek felnőni, és ezt a sérülést viszik magukkal a felnőtt életükre is. Ezek a gyereksorsok az árai annak, hogy a felnőttek szabadon és tetszőleges számú alkalommal lehessenek szerelmesek, hiszen annál ugye nincs fontosabb. De ha a szerelemnek múlnia kell, akkor mi lehet az, amikor élethosszig tart a házasság?
A „liberálisok” szégyellhetik magukat
Na jó, nem csak úgy – bár erre is lenne igény. De viccen kívül: egy friss haláleset kapcsán most megmutatták, micsoda pitiáner, jellemtelen figurák ők mind. Nagyon kevés kivétellel. Ez a kivétel négy embert jelent: Fodor Gábor, Levendel Ádám, Sajó András és Török András. Ők voltak azok, akik tiszteletüket tették Gerő András történész professzor búcsúztatóján.
Az újrakezdések népe és a tökéletes verőlegény
Népeink együtt harcolnak Európa jobb jövendőjéért, a magyar az ősi, igaz barátság szellemében menetel német fegyvertársa oldalán, közös erővel, minden közös kérdésben legteljesebb egyetértéssel küzdenek a végső győzelemért – azok szerint, akik a Magyarországot évszázadok óta elborító germán politikai és kulturális befolyás hatására bele vannak szerelmesedve a németekbe. A magyarság legkártékonyabb történelmi ellenségei, akik több, mint 1100 éve szakadatlanul próbálnak hűbéri függésbe taszítani minket, és egyúttal élősködni rajtunk, számtalanszor kiraboltak és tönkretettek minket – így vélekednek a németekről a történelmi tényekből kiindulók. Hogy lehet ennyire ellentétes megítélésű a köreinkben egy szomszédos nép?
A dollárbaloldal új csodafegyvere: az "Akadémia"
Új parancsot kaphatott Karácsony Gergely és a nemzetközi globalista baloldal magyarországi helyőrsége. Négy csúfos választási vereséget, és a zűrös pénzügyi háttérrel való lebukást követően rájöhettek a külföldi finanszírozók, hogy nem érdemes a jelenleg Gyurcsány színpadán lévő balliberálisokat ész nélkül pénzelni tovább. Inkább ki kell nevelni a hazaárulók egy, új lelkesebb és persze hatékonyabb generációját.
Ursula szerint meg kell erősíteni az unió külső határait – Jó reggelt, Európa!
A végén megint nekünk lett igazunk. Orbán Viktornak, aki bátran beleállt hét évvel ezelőtt a bevándorlás kérdésébe, kapott is hideget-meleget, de persze nekünk is, akik a nemzeti konzultáción és a népszavazáson határozott nemet mondtunk az illegális migrációra. Manfred Weber után ugyanis Ursula von der Leyen is megvilágosodott, és azt mondta a Tanács ülése után, hogy tanulnunk kell az eddigi migrációs hullámokból és meg kell erősítenünk az unió külső határait. Jó reggelt... Reméljük, hogy a szavakat tettek fogják követni, és végre kifizetik az eddig kárhoztatott magyar határvédelem költségeit.
Az akkugyár megépül és örülni fogsz neki
Tudják, a pofátlanság az, ami igazán lenyűgöz ebben a történetben. Az a mindenen átívelő, hazug pofátlanság, ahogy a debreceni beruházás ellenzői igyekeznek úgy előadni a történetüket, mintha ez a jó és gonosz közötti összecsapás volna, miközben semmi egyéb, csak egy újabb felvonása a balosok van sapka–nincs sapka játékának.
Ne becsüljük le a hazai globalisták erejét!
A globalisták élet-halál harcot vívnak minden országban a hatalom megszerzéséért – nekünk, nemzeti-konzervatívoknak is így kell tennünk. Bár Magyarországon gyengének látszik a globalisták helyi lerakata, de ne higgyünk a látszatnak. A 4 milliárd forintos támogatásból jól látszik, hogy mögöttük van a világ gazdasági és politikai hatalma, korlátlan anyagi és emberi erőforrásokkal.
"Kikérjük magunknak, hogy mindent, mindenkivel összemossanak!" - A Lovas István Társaság díjátadója csendes tüntetés volt (teljes beszédek)
Átvettem a Lovas István-díjat. Felemelő volt az egész, egyrészt telt ház volt az esős idő ellenére, másrészt a Lovas István Társaság Kondor Katalin vezetésével nem hivalkodó, viszont igazán színvonalas programot szervezett. Fellépett Hegedűs Endre Kossuth és Liszt-díjas zongoraművész és Mohai Gábor versmondó is, így Petőfi Sándor és a Liszt Ferenc is „megfordult” a teremben, de számomra az igazán szép az a beszéd volt, amit Borvendég Zsuzsanna tartott. Egyszerre volt gyönyörű, erős, személyes és még humoros is - írta ki Facebook-oldalára a Lovas István-sajtódíj idei kitüntetettje: Mező Gábor kutató-újságíró, a PestiSrácok.hu volt főmunkatársa, számos könyv és dokumentumfilm szerzője. Megjelent tudósításunk után a most csonkítatlanul közöljük az ő és Borvendég Zsuzsanna történész, A hálózat rovatunk állandó szerzője, a Magyarságkutató Intézet munkatársa beszédeinek leiratát. A megszólalók és az összetartó közönség révén a Lovas István Társaság idei díjátadója (is) egyfajta csendes tüntetés volt a nemzeti értékek és törekvések védelmében.
Népszavazás akkumulátorgyár-ügyben: kiket képvisel a baloldal?
Két ellenzéki párt is népszavazást kezdeményez a debreceni akkumulátorgyár ügyében: az LMP és a Momentum. Miután egy helyi lakossági fórumon elszabadultak az indulatok (á, dehogy voltak ott fizetett provokátorok, hergelők, dehogy mentek oda Budapestről cirkuszolni olyan arcok, akik minden kormányellenes megmozduláson ott vannak), láthatóan úgy érezték: ebből még nagyobb politikai hasznot lehet húzni.
Kéz, ami etet: nincsen harmadik út
Év- és országértékelő nagyüzem volt a múlt héten. MZP és a Jobbik töredékei után az ellenzék két, szabad szemmel is kivehető egysége is a világot jelentő deszkákra állt. Szombaton a legújabb messiásnak felkent Donáth Anna adott elő egy gyenge Cincinnatus-utánérzést Karády Katalin búgó hangján, miszerint őt a bölcső mellől hívta el a haza, vasárnap pedig maga a politikai modorosság és ripacskodó érzelgősség nagymestere, Gyurcsány lépett fel. Donáth szerint van harmadik út, és ebbe a formába megkísérelt valami tartalmat is önteni, Gyurcsány szerint meg nincs harmadik út, és lendületesen meghirdette a tartalom nélküli forma politikáját. Az ellenzéki szavazóknak ezúttal is a belgák szerepe jutott.
Debrecenbe kéne menni, akkugyárat kéne szidni
Hisztériakeltés folyik a cívisvárosban. LEmentek vidékre a hivatásos civilek – szokták volt fennhéjázva mondani azok, akiknek mindig Budapestről lejt a pálya. Ám most egy olyan, rekordvolumenű beruházásról van szó, ami tragédia lenne, ha a nemzetközi nyomás alatt megroppanna. Ha a helyi hasznos hülyék, vagy a mondanivaló hiányában rombolni kész ellenzék, esetleg egy külföldi érdekcsoport megakadályozná. Nagy az ellenállás és ismét „hamis a baba”, Debrecenben ugyanis megjelentek a fizetett tüntetők, s velük együtt a Sorostól származó pénzek.
Az ukrán politikai elit elmehet a fenébe!
Frankón, tényleg eddig-eddig-eddig vagyok az ukrán politikai, meg úgy mindenféle ukrajnai elittel, hogy e helyütt megidézzem a '90-es évek egyik méltánytalanul nem elfeledett sorozatát, a Família Kft-t, amelynek létezését akkor, gyerekkoromban pont olyan jeges rémülettel vettem tudomásul, mint most, ha nagy ritkán eszembe jut. És igen, ez a cikk természetesen és alapvetően Ukrajnáról szól, de kérem, engedjék meg nekem azt a pofátlanságot, hogy ha már eszembe jutott a Família Kft., mint mementója annak, hogy milyen hosszas és borzalmas volt Magyarországon szinte minden, ami közéletileg és szórakoztatóiparilag az 1990-es évekhez tartozik, hadd emlékezzek meg egy totálisan nem ideillő, de a korszellemet hűen tükröző jelenségről: a Pa-Dö-Dőről. A duóról, akik egy balettban használatos szakkifejezést – értsd, kettesben, innen is csókoltatom Apáti barátomat, mennyire művelt vagyok e téren is – tettek mindörökre vállalhatatlanná hazánkban.
Orbánt már így szeretjük – Huth Gergely írása a Magyar Nemzetben
Velem együtt a fél ország felkapta a fejét, amikor Rod Dreher, majd Roland Tichy tollából kiszivárogtak Orbán Viktor velős gondolatai a háború alakulásáról, amelyeket az MCC médiakonferenciáján részt vevő külföldi újságírókkal osztott meg a karmelita kolostorban megtartott háttérbeszélgetésen. Biztos, hogy megint nekünk kell szembesíteni a világot a képmutatásával, nekünk kell tövestül kicsavarni a pofonfát? – írja Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője a Magyar Nemzet Véleményváró rovatában, amelyben ezentúl kéthetente szerdánként jelentkezik majd „A tudatos polgár” című sorozatával.
Akkumulátorgyárat Magyarországra - hülyék ezek?
Magyarország történetének eddigi legnagyobb beruházása érkezik Debrecen mellé - így szól a kormányoldali sikerkommunikáció. A világ legnagyobb akkumulátorgyártója, a kínai CATL gigaüzeme a tervek szerint 2025 elejére készül el és kezdi meg a termelést, 9000 új munkahelyet teremtve.
Nálunk Brüsszel az ellenzék
Az unió átvette az ellenzék helyét, és valljuk meg, meglepően hatékony, ugyanakkor brutálisan kártékony. Rombolja a jogállamiságot és sérti a demokráciát. A kormánynak ugyanis egy olyan, szavazófülkéket figyelmen kívül hagyó, semmifajta felhatalmazással nem bíró ellensúllyal kell most farkasszemet néznie, amilyenre az elmúlt tizenkét évben nem volt példa. Fokozódik az uniós bürokrácia nyomása, és jól láthatóan a Fidesz is kompromisszumokra kényszerül. A határ még nem világos, nem tudjuk, hogy ki meddig megy el, de egy biztos: mi, magyarok nem szeretjük, ha beleszólnak a dolgainkba. Sem kormányon, sem ellenzékben nem tűrjük meg az idegen urakat.
A dollárbaloldalon napi rutin a hazaárulás
Tegye fel a kezét, aki egy kicsit is meglepődött azon, hogy a dollárbaloldal – a legfrissebb hírek szerint – nem 3, hanem legalább négy, azaz 4 milliárd forintot kapott külföldi finanszírozásból. Frissen jelent meg a hír, egészen pontosan a tegnapi nap során, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság frissen feloldott titkosítású iratai alapján egy állítólagos svájci szervezet közel 1 milliárd forinttal támogatta a dollármédiás ezalényeg.hu-t, illetve a dollárbaloldal kampánycélokra további 168 millió forintot kapott. Mármint azon kívül, amit eddig tudni véltünk. És joggal tehetjük fel a kérdést: hol van még a vége?
Tanár nélkül nincs jövő, NGO nélkül nincs sztrájk
Két évvel ezelőtt a koronavírus-járvány miatt hetekre bezártak többek között az iskolák is. Kisebb-nagyobb döccenővel átállt az oktatás az online formára, így elvben csupán néhány nap esett ki a tavaszi félév munkarendjéből– persze ha nem próbáljuk meg összevetni az online oktatás hatékonyságát a jelenléti verzióval. Ezzel együtt is komoly diskurzus pattant ki abból, hogy vajon szabad-e érettségit tartani egy járvány idején, amely vita odáig fajult, hogy már magának a vizsgának az általános létjogosultságát kérdőjelezték meg a magukat az oktatás színvonaláért aggódónak címkéző különböző entitások. Akkor azt írtam a jelenséget értékelve, hogy „ilyen exponenciális fejlődés mellett a jövő évi követelés valószínűleg Wass Albert és a többi náci, magyarkodó irodalmár sorsa a száműzetés, ezzel párhuzamosan pedig a genderelméleti oktatás bevezetéselesz”. Tévedtem, hiszen erre másfél naptári, vagyis két tanévet kellett várni. Amikor pedig ezek a követelések nem teljesültek, a tanárok hirtelen eszméltek és rájöttek, hogy valójában alul vannak fizetve. Nem kicsit, nagyon.
A nagy Huxit-skála
Most akkor jó, hogy EU-tagok vagyunk, vagy nem jó? Ha nem, akkor lépjünk ki? Ha igen, akkor jöjjön létre az Európai Egyesült Államok? Mindenkinek van egy véleménye (ahogy egy bizonyos testrésze is), és ez nem biztos, hogy mindig fekete-fehér. Mi sem akarjuk megmondani a frankót; döntsétek el Ti, kedves olvasók, hogy hova soroljátok magatokat...Ajánljuk még
Fekete-Győr András megpróbált külföldre menekülni
Mennyire kell hülyének lennie valakinek, hogy jogászként ne legyen tisztában a feltételes börtönbüntetés szabályaival?
Merz barnaságával, Leyen hatalmával és Meloni fiatalságával froclizta Trump a hívatlan vendégeket
A Fehér Házhoz menni a pofonért.
Magyar Péter a közmédiában is szívesen látná, hogyan alázta Trump az uniós vezetőket
Magyar Péter szerint jó lenne, ha a közmédia is levetítené, hogyan égette szénné Leyenéket a Fehér Házban.
Háborús készültségbe lép Németország
Belföldi és kelet-európai háborúra készül Németország?
