Augusztus 19-én hajnalban indították útnak a magyar katonákat Afganisztánba, akik ötszáznegyven embert – magyar, osztrák, amerikai és afgán állampolgárokat – menekítettek ki Kabulból. A misszió szerdán épségben hazaért, Kecskeméten landolt a Magyar Honvédség két utasszállító repülőgépe. A nagyszabású evakuálási művelet részleteiről Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka tartott rendkívüli sajtótájékoztatót csütörtökön.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter elmondta: augusztus 17-én határozták meg minisztériumi szinten, hogy pontosan mit és milyen iránymutatások alapján kell végrehajtani a kimenekítést Kabulból. Úgy fogalmazott, hogy a kimenekítést a saját képességeinkre támaszkodva kellett végrehajtani. Ezért vették igénybe az Airbus 319-es csapatszállító repülőgépeket, amelyek rossz nyelvek szerint kormánygépek voltak. Nos, ezek a gépek menekítették ki az embereket abból az áldatlan állapotból – magyarázta a miniszter. Benkő Tibor köszönetet mondott a Külgazdasági és Külügyminisztérium, illetve a Belügyminisztérium munkatársainak, hiszen, mint mondta, segítségüknek köszönhetően folyamatos volt a kapcsolattartás a kimenekítettekkel. A kimenekítési tervet a Magyar Honvédség parancsnoksága készítette. Augusztus 18-ra készen állt az a katonai erő, amellyel a feladatot meg lehetett kezdeni. A miniszter elmondta: augusztus 19-én hajnalban indították útnak a katonákat, akik ötszáznegyven embert – magyar, osztrák, amerikai és afgán állampolgárokat – menekítettek ki Kabulból. Azon magyarok közül, akik jelezték hazatérési szándékukat, mindenkit hazahoztak – hangsúlyozta a miniszter. Benkő Tibor azt is elmondta, hogy a Magyar Honvédség gépei ötvenhét afgán családot, közöttük száznyolcvan gyermeket hoztak Magyarországra. Az Afganisztánban töltött hét nap alatt a két repülőgéppel tizennégyszer tették meg az utat Afganisztán és Üzbegisztán között.
A Magyar Honvédség történelmet írt
– fogalmazott Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka, aki elmondta: az afganisztáni katonai mentőakció sikerét a magyar haderőfejlesztési program tette lehetővé. A mentőakcióban részt vevő katonákat kevesebb mint húsz óra alatt felkészültek a feladatra. Olyan megállapodást kellett kötni Üzbegisztánnal, amellyel garantáljuk, hogy akiket odaszállítunk, nem maradnak ott, hanem a lehető leghamarabb elszállítjuk őket onnan – mondta Ruszin-Szendi. Hangsúlyozta, hogy Kabulban a gépek csak meghatározott ideig tartózkodhattak. Először csak harminc perces várakozást engedélyeztek, ami azt jelentette, hogy mire leszállt egy repülőgép, el kellett rendezni, hogy csak azok szállhassak fel, akik rajta vannak a listán. Hozzátette: más nemzetek mentőakciója során előfordult, hogy egy kimenekített – vélhetően a menekültek közé beférkőzött tálib harcos – éppen a WC-ben szerelt össze robbanószerkezetet, amikor rátaláltak. Kiemelten figyelniük kellett arra is, hogy semmiféle olyan eszközt ne vigyenek fel magukkal, amikkel árthattak a gépnek és a menekülteknek.
Bizonyítottak a katonáink. A sikeres mentőakció nem jöhetett volna létre, ha a magyar haderőfejlesztés nem lett volna ennyire sikeres
– mutatott rá Ruszin-Szendi Romulusz.
Forrás: hirado.hu; Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS