Pesti Srácok

Salvini: Nem probléma, ha véget ér a Sophia misszió

Salvini: Nem probléma, ha véget ér a Sophia misszió

Olaszország számára nem okozna gondot, ha véget érne az embercsempész-hálózatok felderítése, illetve felszámolása érdekében a Földközi-tengeren tevékenykedő európai uniós Sophia haditengerészeti művelet - mondta Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes szerdán Rómában arra reagálva, hogy előző nap Németország úgy döntött, felfüggeszti részvételét a műveletben.

"Milyen érdeke fűződne Olaszországnak ahhoz, hogy részt vegyen egy nemzetközi misszióban, ha minden megmentett migránst nekünk kell befogadni?" - tette fel a kérdést az olasz bevándorlásellenes Liga vezetője újságíróknak nyilatkozva. 2015 júliusa és 2018. december 31. között 43 227 menedékkérőt mentettek ki a Földközi-tengeren a misszió keretében. Mindegyiküket Olaszországba szállították. "Milyen nemzetközi misszió az, ha minden migráns Olaszországba érkezik?" - kérdezte tovább Salvini.

"Együtt tudunk élni azzal", ha a tengeri művelet véget ér - jelentette ki. A miniszter egyben reményét fejezte ki, hogy más EU-tagállamok is követni fogják Olaszország bevándorlási politikáját, s lezárják kikötőiket. "A spanyol szociáldemokrata kormány is példát vett tőlünk a migránsok kezdeti lelkes felvételét követően" - mondta. A Sophia, vagyis hivatalosan az EuNavforMed katonai misszióban 24 uniós tagállam vesz részt. Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) olasz elnöke - szintén a német döntésre reagálva - a Sophia mandátumának megváltoztatását sürgette szerdán.

A 2015 óta működő művelet a líbiai partiőrség kiképzésének feladatait, valamint a Líbiára vonatkozó fegyverembargó betartásának ellenőrzését is ellátja. Ezenkívül - az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait követve - információkat gyűjt a Líbiából származó illegális olajkereskedelemről. Az Európai Unió 2018. december 21-én, fél évvel, március 31-ig meghosszabbította a Sophia misszió mandátumát. "A műveletet fenn kell tartani, ugyanakkor meg kell változtatni és meg kell erősíteni" - mondta Tajani Brüsszelben szerdai olasz sajtóértesülések szerint.

PestiSracok facebook image

- emelte ki az EP elnöke. Tajani egyben kifogásolta, hogy egyes kelet-európai országok nem mutatnak készséget együttműködésre migrációs kérdésekben. Szerinte minden uniós tagországnak ki kell vennie a részét a kötelezettségek teljesítéséből. Az EP-elnök arról is beszélt: az illegális bevándorlás megfékezéséhez sürgősen fokozni kell az európai befektetések mértékét az afrikai kontinensen. "A következő uniós büdzsében legkevesebb 50 milliárd euró afrikai befektetésre lesz szükség" - mondta Tajani.

Forrás: MTI; Vezető kép: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.