Semjén Zsolt: A legmagasabb kategóriában válik elismert egyházzá az EMIH
Átfogó megállapodást kötött a magyar kormány és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), amelynek értelmében a legmagasabb kategóriában elismert egyházzá válik – jelentette be a miniszterelnök-helyettes vasárnap, a szentendrei új zsinagóga avatási ünnepségén.
Semjén Zsolt az eseményen rámutatott: ezzel alanyi jogon jár az állami, önkormányzati intézményrendszerrel azonos finanszírozás minden közfeladatot átvállaló intézmény tekintetében, legyen az oktatási, szociális, kulturális vagy az élet bármely területét érintő közfeladat-átvállalás.
A megállapodás alapján a fegyveres testületeknél felállhat az EMIH tábori lelkészi szolgálata
– fűzte hozzá. A miniszterelnök-helyettes fontosnak nevezte, hogy a szerződés tartalmazza azon zsidó emlékhelyek megőrzését és felújítását is, amelyekhez ma már nem tartozik gyülekezet. Semjén Zsolt elmondta: Magyarországon a zsidó életnek, kultúrának reneszánsza van. Köszönetét fejezte ki Köves Slomónak, az EMIH vezető rabbijának és Oberlander Báruch rabbinak, a budapesti Ortodox Rabbinátus vezetőjének, akiknek ebben nagy szerepük van azzal, hogy a régi hagyományokat visszahozták, és élettel töltötték meg azokat a kereteket, amelyeket a történelmi tragédia megrendített. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a magyar zsidóságnak egészen különleges küldetése és szerepe van, sajátos értékgazdagságot hordoz.
A kormány pontosan tudja ezt, és természetes kötelességének tartja, hogy ennek megőrzéséhez minden szükséges segítséget megadjon
– mondta. Semjén megköszönte az EMIH-nek azt is, hogy Magyarország jó hírét öregbíti világban, és nemzetközi szinten bemutatja Magyarországot, valamint a magyar zsidóság lehetőségeit hazánkban. Méltatta azt is, hogy szolgálatukat kiterjesztették a Kárpát-medencére és a diaszpórára.
Ezzel pótolhatatlan és óriási segítséget nyújtottak nemcsak a zsidó, hanem a magyar identitásnak is
– emelte ki. A miniszterelnök-helyettes a Tett és Védelem Alapítvány tevékenységét elismerve kifejtette: az európai és a magyar zsidóságot három dolog fenyegeti. Az egyik a hagyományos antiszemitizmus, ebben a magyar kormány álláspontja a zéró tolerancia. A második elválaszthatatlan az illegális, tömeges iszlám bevándorlástól – jelezte, rámutatva: amikor Magyarország megvédi a határait, akkor a magyar zsidóságot is védi. A harmadik pedig elmondása szerint az Izrael-ellenesség, amelynek naponta lehetünk tanúi, például az Európai Unióban.
Magyarország soha, semmilyen formában nem lesz partner abban, hogy Izraelt delegitimálják, és Izrael-ellenes politikát folytassanak. Magyarország kormánya minden típusú antiszemitizmussal szemben fellép
– szögezte le Semjén Zsolt.
Verseghi-Nagy Miklós (Fidesz-KDNP) polgármester ünnepi beszédében arról szólt, hogy Szentendre igazi befogadó városként viselkedett a történelem folyamán ideérkező sok kultúrával, befolyással, amelyek mind színesítették, gazdagították. Úgy értékelte, a zsinagógaavatás – a hosszú szünet után – a nyolcvanas, kilencvenes években újraéledő, majd a 2010-es években újabb lendületet kapó zsidó közösség magára találásnak következő állomása. Menachem Myers, a szentendrei zsinagóga rabbija, a kulturális és közösségi központ vezetője elmondta: szeretnék, hogy ez a hely a növekedés, a tanulás és barátság helye legyen. Vasárnap délután a Budapestről Szentendrére érkező tórákat Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija és a közösség kíséretével vitték fel a Lázár cár térről a Pátriárka utcai új zsinagógához. A település óvárosában található, háromszázötven négyzetméteres Cháj Galéria ad otthont a zsinagógának, a zsidó művészeti galériának és egy kóser kávézónak. A vasárnapi rendezvénysorozat a budapesti újlipótvárosi ZSILIP Közösségi Központban zárult, ahol ugyancsak zsinagógát avattak vasárnap.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Attila
