A katolikusok elleni provokatív kérdést küldött Vadai Ágnes a miniszterelnök-helyettesnek: Semjén Zsoltnak megfogalmazott levelében azt sejteti, hogy hívő katolikusok száma drasztikusan csökkent Magyarországon. Azonban a KDNP elnöke válaszában rámutatott: a Demokratikus Koalíció (DK) politikusa meglehetősen sajátosan értelmezi a népszámlálási adatokat.
Ön szerint miért csökkent drasztikusan a katolikus hívők száma az elmúlt tíz évben Magyarországon? – ezzel az írásbeli választ igénylő, provokatív kérdéssel fordult Vadai Ágnes a legfrissebb népszámlálási adatok kapcsán a miniszterelnök-helyetteshez. Semjén Zsolt nem maradt adós a válasszal.
Magyarország továbbra is erős bástya a keresztény világban
– szögezte le levelében. Majd hozzáfűzte:
a magyar társadalom vallásossága tekintetében minden ellenkező erőhatás ellenére sem következett be számottevő negatív változás.
Értelmezni is kell az adatokat
Rámutatott ugyanis, hogy a népszámlálási adatok szerint úgy tűnhet, hogy a katolikusok száma tíz év alatt 28 százalékkal, vagyis egymillió fővel csökkent, de ezzel a lesarkított megállapítással több probléma is van. Mindenekelőtt az, hogy a vallási, felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdések önkéntesen megválaszolhatók voltak, így a lakosság hatvan százaléka válaszolt, viszont a negyven százaléka nem. Semjén Zsolt rámutatott:
a KSH a népszámlálást most először névvel és címmel, tehát nem anonim módon folytatta le, a kérdőívek kitöltése pedig alapvetően online történt.
A magyar történelemben a vallási, felekezeti, akár a nemzetiségi adatoknak nyílt megadása sok esetben retorziós következményekkel járt
-emlékeztetett a politikus. Semjén Zsolt szerint elég, ha egyházi oldalról csak a magyarországi zsidó lakosság gyászos emlékű 1944-es deportálására vagy a kommunista diktatúra – elsősorban a keresztények elleni – egyházüldözésére gondolunk.
Semmiképpen sem kizárható, hogy sokakat megfélemlíthetett az önök pártjának – főként a történelmi keresztény egyházakkal szemben megnyilvánuló – egyházellenes propagandája is
– mutatott rá válaszában. Hozzátette: ezek a szempontok óhatatlanul is befolyásolhatták az önkéntes válaszadásra vonatkozó hajlandóságot, és növelhették a nem válaszolók számát. – A kérdésre válaszolók arányában kell megvizsgálni a felekezetekhez tartozókat, ugyanis 73,1 százalék vallotta magát valláshoz, felekezethez tartozónak – magyarázta. Egyúttal rámutatott:
ha ezt a teljes népességre is kivetítjük, akkor több mint hétmillió valláshoz, felekezethez tartozó polgárt kapunk, akik közül mintegy ötmillió a katolikusok létszáma.
– A tavalyi népszámlálási adatokat objektíven, minden területre kiterjedően kell elemezni, és ebből megfelelő következtetéseket levonni – figyelmeztetett a miniszterelnök-helyettes. Szerinte ezt nem segíti elő a tömegkommunikációs hangulatkeltés, az pedig még kevésbé, ha ebből valaki politikai hasznot remél húzni. Pontosan Semjén Zsolt szavait támasztja alá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vonatkozó elemzése is, melyben arra hívják fel a figyelmet, torzítja a népszámlálási adatok értelmezését, hogy a lakosság negyven százaléka nem válaszolt a vallási hovatartozással kapcsolatban feltett kérdésre, vagyis a magyarok hatvan százaléka által megismert adatokból tudunk csak következtetéseket levonni Magyarország vallási összetételére. Az elemzés szerint az egyéni indokok mellett közrejátszhatott a népszámlálási kérdőívben ezzel kapcsolatban feltett kérdés megfogalmazása is:
Mi a vallása, felekezete?
Sugallja a kérdés a vallás rendszeres gyakorlását, felekezetbe, közösségbe járást, miközben a személyes hit (egyén vallási-hitbeli meggyőződése) és a vallás (akár rendszeres) gyakorlása eltérő fogalmak. Így akik például meg is vannak keresztelve, de nem gyakorolják rendszeresen vallásukat, dönthettek úgy a kérdést látva, hogy inkább nem adnak választ rá.
Akik választ adtak, a 72 százaléka keresztény vallásúnak mondta magát, egy százalékuk nem keresztény vallásúnak (összesen 73 százalékuk vallásos), illetve 27 százalékuk nem tartozott vallási közösséghez, felekezethez 2022-ben (nem voltak vallásosak).
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: PS/Hatlaczki Balázs
Facebook
Twitter
YouTube
RSS