Sokadik alkalommal vitatta meg a fehérorosz–lengyel migránskrízist az Európai Parlament
A fehérorosz–lengyel határon kialakult migrációs vészhelyzetről vitáztak az európai parlamenti képviselők a héten Strasbourgban. A hét fontos eseménye volt továbbá az a kétoldalú megállapodás, amely Róma és Párizs között született. A francia elnök, Emmanuel Macron és az olasz miniszterelnök, Mario Draghi pénteken Rómában aláírta azt a történelminek minősített szerződést, amely Európa jövőjére is hatással lehet. Az Európai idő hétfői összefoglalója.
A fehérorosz–lengyel határon kialakult migrációs vészhelyzetről vitáztak az európai parlamenti képviselők a héten Strasbourgban. Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő szerint Brüsszel eddig nem adott határozott választ a határát ért hibrid támadásra. A képviselő érthetetlennek nevezte azt is, hogy az unió nem siet Lengyelország segítségére.
Egyértelmű, amíg a bizottság nem fogja kimondani, hogy nem lehet illegális módon bejutni Európába, addig folyamatosan meghívót küld az Európába igyekvőknek. Ha pedig nem tudjuk megállítani a keleti és déli külső határokon a migránsok beözönlését a kontinensre, akkor hamarosan egy sokkal nagyobb migránsválsággal fogunk szembenézni, mint 2015-ben
– figyelmeztetett Gál Kinga. Eközben a francia elnök, Emmanuel Macron és az olasz miniszterelnök, Mario Draghi pénteken Rómában írta alá, azt a történelminek minősített szerződést, amely Európa jövőjére is hatással lehet. Eddig alapvetően Franciaország és Németország elképzelései szerint alakult az uniós politika, Olaszországnak a tengelybe való bekapcsolódásával azonban mind a déli, mind pedig azok a kisebb államok is nyerhetnek, amelyek eddig nem igazán szólhattak bele a döntéshozatali folyamatokba. Az Európai Unió erősítése, közös elköteleződés a földközi-tengeri térségben és Afrikában, közös határvédelem, digitális fejlődés, környezetvédelem és űrkutatási megállapodása is szerepel az olasz–francia együttműködési szerződésben – mondta Sárközy Júlia, a közmédia tudósítója a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.
Hozzátette, az egyszerűbb elemzések szerint kétoldalú megállapodás erősítéséről van szó Róma és Párizs között, olyan kezdeményezésekkel, hogy a jövőben közös kormányülésekre is sort keríthetnek. Mások egy új európai tengely kialakulását látják Róma és Párizs erős közeledésében, illetve Draghi és Macron kezébe helyezik Európa irányítását a német kancellár, Angela Merkel távozásával.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
Forrás: híradó.hu; Fotó: MTI/EPA
