Megint nem sikerült a vízilabdás mutatvány
A magyar válogatott zsinórban a második olimpián nem jutott a legjobb négy közé. Összességében katasztrofálisan gyenge játékot mutatott a csapatunk és ez a szintén nem komoly erőket mozgósító Montenegró ellen sem volt elég.
Teljesen reménytelen képet mutatott a Benedek-csapat támadásban az első negyedben két emberelőnyt is kihagytunk. A játékunkhoz képest még hízelgőnek volt mondható az 1:2-es állás. A második negyed első részében Vámos távoli bombája a felső lécről pattant le, és az élő adásban, valamint a visszajátszásban is gólnak tűnt, amit a fénykép egyértelműen bizonyít, az azeri bíró viszont másként látta. Kicsit azért szomorú, hogy még 2016-ban sincs elegendő műszaki fejlettségi szinten ahhoz az emberiség, hogy azonnal és hitelt érdemlően megállapítsa egy lövésről, gól volt-e.
Ez rossz fordulatot jelentett a meccsben, hiszen egy percen belül kétszer betaláltak a montenegróiak, és már ott elveszni látszott a remény. Kapuscserével vágtunk neki a szörnyen nehéz küldetésnek, de azután sem jött üstökösszerű felemelkedés. A félidei szünetben 3:5-re vezetett az ellenfél, és a legrosszabb az volt, hogy nem is látszott, kik fogják ezt megfordítani a részünkről. Rengeteg labdát elszórtunk támadásban, főleg az egész olimpián halovány teljesítményt nyújtó Varga Dániel, valamint Hosnyánszky Norbert pazarolta a lehetőségeinket, de Szivós sem tudott hozzátenni a játékunkhoz. Az is az igazsághoz tartozik, hogy még emberelőnyben sem tudtunk közel jutni a montenegrói kapuhoz.
Nagyszünet után sem volt érdemi változás, sőt az ellenfél újra ellépett három góllal, tovább fokozva a magyar csapat tehetetlen kínlódását. Válsághelyzetben a fiatalabb játékosok tudtak megújulni, Vámos Márton és Erdélyi Balázs bátran a vállukra vették a csapatot. Előbbi kétszer, utóbbi egyszer talált be a negyedben, ezzel visszahozva a meccsbe a vergődő magyar válogatottat. Hátul viszont továbbra sem volt rend, és a montenegróiak közben újabb kettővel toldották meg a góljaik számát, így a harmadik negyedben nem tudtunk közelebb jönni.
Az utolsó játékrész Erdélyi Balázs bombagóljával indult, aki nem teketóriázott, hanem lőtt egy olyan helyzetben, amikor lőni kellett. Montenegró egy centergóllal megint szertefoszlatni látszott az álmainkat, de ekkor az előző negyedben belelendülő Vámos érkezett, és ő is bevágta a kapuba; ezzel megint csak egy volt a különbség. Ezután elképesztő izgalmak jöttek, hiszen minden alkalommal az életünkért támadtunk, miközben folyamatosan szórták ki a játékosainkat védekezésben: gyors egymásutánban kivédekeztünk egy sima és egy kettős emberhátrányt, és végre kapusteljesítményünk is volt. Montenegró sem bírt betalálni, majd alig egy perccel a vége előtt Varga Dénes bombagóllal egyenlített. A legvégén még a győzelemért is támadhattunk, azonban eltehetetlenkedtük a lehetőséget, és végül Szivós lőtte nagyon fölé távolról.
A döntetlen után – akárcsak a nőknél tegnap – büntetők következtek, de nem jött össze a hasonlóan kedvező befejezés. A többség magabiztosan varrta be a kapuba, a meccsen remekelő Vámos Márton volt az első, aki hibázott: pont középre bombázta a labdát. Utána azonban hibázott Janović is, aki nagyon mellédobta, majd jött Hosnyánszky, és gyengén, laposan a kapus kezébe dobta a labdát. Pasković sajnos ezután nem hibázott, és elődöntőbe lőtte Montenegrót, nekünk itthagyva a búslakodást, tanulságlevonást.
Sajnos a szoros emberfogásunk nem működött, egyszerűen túl gyorsan feljuttatták a labdát, ezáltal könnyebben tudtak szabaddobásból gólokat lőni. Ezen kívül Aleksandar Radović olyan gólt szerzett, hogy hárman voltunk előtte, ez egyszerűen nem fér bele
– nyilatkozta a vegyes zónában Benedek Tibor, hozzátéve, hogy amikor 4:1-re elhúzott a rivális, az már nagy különbség volt, a montenegróiak ennek megfelelően le is lassították a játékot, sokat blokkoltak, a tanítványai pedig egyszerűen rosszul lőttek. „Normál esetben azt gondolom, kilenc gól elég kellett volna hogy legyen a győzelemhez, de ez ma csak döntetlenre volt jó” – tette hozzá Benedek. A szakember megjegyezte, az emberelőnyös és az emberhátrányos helyzetek megoldásával összességében nagyon elégedett volt, „nem is kívánhatna jobbat” egy ilyen tornán.
Újságírói kérdésre Benedek elmondta, nem nagyon akar azzal foglalkozni, hogy mindkét csoportban komoly „matekozás” folyt, hogy elkerüljék a csapatok az erősebbnek vélt ellenfelet. „Nekünk az a dolgunk, hogy megnyerjük a mérkőzéseinket. Nem az én feladatom megoldani, hogy a jelenlegi szabályok lehetőséget adnak a csalásra. Ugyanakkor azt gondolom, ha a csoportgyőzelem rögtön elődöntőt érne, mint régen, akkor nem történhetne olyan, hogy mindenki okoskodik az eredménnyel, mert inkább elsők akarnának lenni” – mondta Benedek.
Lehetett volna jobban lőni a büntetőket a végén. Ugyanakkor nekem inkább az jut eszembe, hogy nem játszottunk jól. Az, hogy egyenlíteni tudtunk a végén, a szívünknek volt köszönhető
– mondta letörten a magyar újságíróknak Varga Dániel a meccs után. „Sorozatosan követtünk el olyan hibákat, amelyekről előzetesen beszéltünk. Figyelnünk kellett volna ezekre”. (MTI)
negyeddöntő:
Montenegró–Magyarország 13:11 (2:1 3:2, 3:3, 1:3, 4:2) – ötméteresekkel
Olimpiai Uszoda, 1500 néző, vezette: Koganov (azeri), Peila (amerikai) gólszerzők:
Ivović 3, Draško Brguljan 2, Radović, Janović, Pasković, Klikovac 1-1, illetve Erdélyi, Vámos 3-3, Varga Dénes 2, Manhercz
emberelőny/gól: 7/1, illetve 9/2 Montenegró: Šćepanović : Draško Brguljan, Pasković, Radović, Janović, Čučković, Ivović – cserék: Petrović, Misić, Klikovac, Jokić, Darko Brguljan Magyarország: Nagy : Vámos, Erdélyi, Szivós, Varga Dénes, Varga Dániel, Kis Gábor – cserék: Zalánki, Manhercz, Hosnyánszky, Decker Á., Hárai, Decker A.
