Így kell ezt csinálni: mintajátékkal vertük Hollandiát!
Budapest, 2017. július A vízipólós lányok parádéztak Hollandia ellen (fotó: MTI / Czagány Balázs)
Kimondottan brusztolós, kimagasló védekezőjátékot hozó meccset kerekített a magyar és a holland női válogatott a vízilabdatornán. A magyar csapat megadta a módját a hazai pályának, pazar védekezéssel és kreatív támadójátékkal rukkolt elő. Világklasszis teljesítménnyel vertük meg a nemzetközi mezőny egyik legjobb válogatottját, csoportelsők lettünk, és ha így tudunk játszani, akkor egészen szép reményeket szőhetünk.
Már a magyar válogatott bevonulásakor leírhatatlan légkör uralkodott az uszodában, mivel a kapu mögött felsorakozott, fekete pólós szurkolók magukra vették a hangulatfelelős szerepét. A mi meccsünk előtt, melegítésként, bőszen szurkoltak az Egyesült Államoktól méretes zakót kapó Új-Zélandnak, az óceániaiak szinte otthon érezhették magukat. Számunkra kedvező fejlemény volt a nap folyamán, hogy a franciák meglepetésre legyőzték az esélyesebb Japánt, és mivel a franciákat mi vertük nagyobb gólkülönbséggel, így a döntetlen is elég lett volna a csoportelsőséghez. Ennek az ad különleges jelentőséget, hogy a csoportelsőség egyúttal a toronymagas esélyes amerikaiak elkerülését is jelenti akár egészen a döntőig.
A védelmünk nagyon jól muzsikált az elejétől fogva, a hollandoké nemkülönben, emberhátrányokat is tudott hatástalanítani mindkét csapat. Már az elején körvonalazódott egy igencsak kiélezett meccs, viszont 0:1-nél és 1:2-nél is a hollandok tudtak lépéselőnybe kerülni. Kevesebb, mint egy perccel a nagyed vége előtt – akárcsak először – ismét Szücs Gabriella egyenlített, egy távoli, ravaszul pattintott lövéssel. A második negyed elején remekül folytattuk a magabiztos és hatékony védekezést, majd Takács Orsolya lövése éppen Bujka Barbarához pattant a kapufáról, a center pedig úgy dobta maga mögé, mint akinek nem kell, csakhogy éppen a holland kapu sarkába küldte – először vezettünk. Akár kettővel is megléphettünk volna, de Szilágyi bombája a felső lécről kifelé pattant a vízre. A magyar védelem eközben egészen elképesztően teljesített, hol Gangl paskolta ki a labdát, hol lehalászták a védőink, máskor a blokk mentett, és ha már mindez sem volt elég, akkor a kapufa azért nekünk is tudott segíteni, nemcsak a hollandoknak. Ahelyett viszont, hogy learattuk volna ennek a gyümölcsét, és bebiztosítottuk volna az előnyünket, csak kapufáig jutottunk, a hollandok pedig egy emberelőnyben kiharcolt büntetőből visszazárkóztak.
MTI / Koszticsák Szilárd)
Több, mint két percig nem lehetett feltörni a védelmeket a harmadik felvonásban sem, míg aztán remek sorozatot produkáltunk. Úgy érkeztünk meg a holland kapu elé, hogy látszott a csapat mozgásán, elkapta a fonalat, Czigány Dóra pedig hibátlanul lőtte el, majd a következő támadásunknál Illés Anna vette észre a védtelenül hagyott sarkot, és telerakta labdával. Beindult a gólgyártás, az ellentámadásból a hollandok lőttek mázlista gólt: becsúszótt Gangl Edina hóna alatt a lövésük. Erre is volt azonban magyar válasz, Czigány Dóra kapott szép bejátszást a kapu előtt, és azt tette, amit kellett. Jó volt nézni, amit a csapat művelt a vízben, ügyes mozgásokkal húztuk szét az ellenfél védelmét. Hamarosan Gurisatti lőtte ki a pókot a hosszú sarokból, a holland ellentámadást pedig meghiúsítottuk, majd egy emberelőnyt is csak a kapufára dobtak az elbizonytalanodni látszó hollandok. A végén azért rá tudtak tenni egy lapáttal, de így is elégedettek lehettünk, 4:2-re behúztuk a harmadik negyedet. Az utolsóra fordulva aztán összesen harmadszor is elhoztuk a ráúszást, de percekig nem esett találat. Szerencsére mi törtük meg a gólcsendet, egy már elveszettnek hitt támadás végén büntetőt harcoltunk ki, Keszthelyi Rita pedig nem kegyelmezett. Három és fél perccel a vége előtt végül a sok-sok kihagyott emberelőny után egyet ki tudtak használni a hollandok, de a magyarokkal ekkor már elöl sem lehetett bírni, Gurisatti Gréta a lejáró támadóidő miatt lövéskényszerben volt, és így tudta lemásolni az első gólját. Erre hamar jött újra a holland válasz, de alig másfél perccel a vége előtt Keszthelyi Rita egy újabb büntetőből megpecsételte a sorsukat. Az ellenfél utolsó, lécről bepattanó gólja már nem sokat számított.
Magyarország – Hollandia 10:8 (2:2, 1:1, 4:2, 3:3)
A magyar góldobók: Szücs 2, Czigány 2, Gurisatti 2, Keszthelyi 2, Bujka, Illés
Bíró Attila szövetségi kapitány a találkozót követően elmondta, elsősorban az emberhátrányos szituációkra készültek, s láthatóan jól is működött a védekezés. Hozzátette, ahogyan azt már a világbajnokság előtt is jelezte, ez a magyar válogatott senkivel szemben nem kerülhet fizikai hátrányba.
Ez egy embert próbáló ütközet volt, ha összevetjük a két csapatot, láthatjuk, hogy a hollandok kilogrammban és magasságban is fölöttünk vannak, de lábtempóban és fizikálisan olyan jól fel vannak készítve a lányok, hogy bárkivel felveszik a versenyt. A harmadik negyed elején szerettem volna picit váltani emberelőnyben, s szerencsére ezt jól meg is oldották a lányok, ráadásul Czigány Dóra és Gurisatti Gréta ma komoly pluszt tudott hozzátenni.
A kapitány elmondta, hogy a következő három napban regenerálódnak, sőt, hazai pálya révén a családjukkal is találkozhatnak a játékosok. Ezzel együtt már a következő ellenfélre készülnek, amely szerinte Kanada lesz. Szücs Gabriella kiemelte, a kulcs a védekezés volt, nagyszerűen sikerültek a blokkok Gangl Edina kapuja előtt, és a visszazárásokkal sem volt gond. Hozzátette, ahogyan eddig is, ezúttal is óriási erőt kaptak a közönségtől, amely megint fantasztikus hangulatot teremtett a Margitszigeten.
