Legyőzte az Újpestet, ősi riválisa ellen ünnepelt a Ferencváros
A koronavírus-járvány utáni enyhítések értelmében immáron nézők előtt rendezhették meg a fővárosi derbit, a Ferencváros–Újpest mérkőzést a labdarúgó NB1 31. fordulójában, a Groupama Arénában. Annak ellenére, hogy a derbi volt a Ferencváros első hazai mérkőzése a bajnoki címvédés óta, a telt ház ezennel elmaradt – aminek egyik oka, hogy az Újpest szurkolóinak egy része még mindig bojkottálja a csapat meccseit –, de így is több, mint 15 ezren követték a helyszínen a rangadót. Az újpestiek csapata pedig egy régi hagyományt "bojkottált": szembe menve a szokással, a lilák játékosai nem álltak sorfalat a már bajnokként pályára lépő Fradi játékosainak. De nemcsak ebből a szempontból volt rendhagyó a mérkőzés. A kezdősíp előtt ugyanis nem egy, hanem két elhunyt vízilabdázóra, a Ferencváros legendájára, a 85 évesen elhunyt Kárpáti Györgyre, valamint Benedek Tiborra emlékeztek a csapatok és a szurkolók.
Mondhatni, papírforma szerint kezdődött a sok szempontból is rendhagyónak nevezhető Ferencváros–Újpest derbi az Üllői úton. A Fradi erős nyomás alatt tartotta a lilák kapuját az első félidő első felében, ugyanakkor Banai Dávid, a vendégek kapusa látványos bravúrokkal tartotta meccsben csapatát. Az első 20 percben a zöld-fehérek a játék minden aspektusát uralták, toronymagas labdabirtoklási fölényt tudtak kialakítani. Ezt a fölényt csak kisebb mértékben zavarta meg, hogy Lovrencsics már a 22. percben megsérült; a jobbhátvédet Frimpong váltotta a pályán. A váltást követően bár a Fradi mezőnyfölénye nem csökkent, a kapura már kevésbé voltak veszélyesek, az Újpest pedig elvétve ugyan, de eljutott a hazaiak kapujáig. Az Újpest játékán az első játékrészben láthatóvá vált az új vezetőedző keze nyoma: a lilák jól zárták le a területeket, nyomás alatt pedig átjárhatatlanul tömörültek saját tizenhatosuk környékén. Ennek következtében a félidő végéhez közeledve a Ferencváros óriási labdabirtoklási fölénye meddővé vált, nem bírtak a vendégek védelmével. A másik oldalon az Újpest csak a legritkább esetekben jutott át az ellenfél térfelére, és a ritka kontrák kivitelezése sem volt tökéletes a lilák részéről. Ezzel együtt is a hazaiak rendkívüli mezőnyfölényét leginkább csak a szögletek száma mutatta a statisztikában: 9 sarokrúgást végezhettek el 45 perc alatt a zöld-fehérek.
A második félidő a szurkolók jóvoltából tejszerű ködben – pontosabban füstfelhőben – kezdődött meg, vélhetően ez zavarta meg Bogár Gergő játékvezetőt is, amikor Risztevszki eltüntette Isaelt a büntetőterületen belül. A vitatható esetet nem követte tizenegyes. Ennek ellenére sem kellett sokat várni a Fradi góljára: az idén harmadjára is Boli szerezte meg a Fradi gólját az Újpest ellen. Botka remek jobb oldali beadását bevetődve ballal a jobb alsóba tette el a csatár, nagyjából két méterről. Ezután lendületben maradt Boli, egy parádés labdaátvétellel átverte az utolsó védőként vele szemben álló Herist és egy az egyben vezette Banaira, a vendégek kapusán azonban nehéz volt kifogni, kivédte a hazaiak gólszerzőjének bal alsóra tartó lövését. A Boli-féle tűzijátékot követően a Ferencváros kissé visszább állt és hagyta kibontakozni a lilák támadásait, a meccs képe kiegyensúlyozottabbá vált. Ennek ellenére a két kapus közül egyértelműen Dibusz unatkozott jobban; Banai sorozatos bravúrjai nélkül akár egy súlyos zakóba is beleszaladhatott volna az Újpest. A vendégeknél tehát a meccs embere egyértelműen a hálóőr volt. A pályán tapasztalható üresjáratokat a szurkolók igyekeztek áthidalni: az első félidőben a két elhunyt vízilabdázó tiszteletére feszítettek ki transzparenst, a második félidőben pedig a járvány névtelen hőseinek mondtak köszönetet a hazai szurkolók. A mérkőzés végéhez közeledve az újpestiek átvették a kezdeményezést, de érdemben nem tudtak mit kezdeni a ferencvárosi védelemmel. Így sorozatban harmadszor is 1:0-ra, a "megszokott módon" Boli góljával győzték le a zöld-fehérek az ősi rivális Újpestet.
Vezetőkép: MTI/Illyés Tibor
