Pesti Srácok

Elhunyt Tass Olga, olimpiai bajnok tornász

Elhunyt Tass Olga, olimpiai bajnok tornász

Kilencvenegy esztendős korában elhunyt Tass Olga, a melbourne-i olimpián aranyérmes női kéziszercsapat tagja. A világbajnok tornász négy olimpián vett részt, összesen 6 érmet nyert. Később edzőként, nemzetközi pontozóbíróként és a szövetség munkatársaként is dolgozott.

Tass Olga július 10-én, péntek éjszaka súlyos betegségben, kórházban hunyt el - közölte a család a Magyar Olimpiai Bizottsággal.

Lemhényiné Tass Olga 1929. március 28-án született Pécsett. A tornával 14 évesen ismerkedett meg, majd öt évvel később a londoni olimpián a magyar csapattal összetett ezüstérmet szerzett. Az 1952-es helsinki olimpián bronzérmet, az 1954-es római világbajnokságon aranyat nyert a kéziszercsapattal, ahol még egy összetett ezüstöt is begyűjtöttek. Ugyanebben az évben három aranyat nyert a főiskolai világbajnokságon (felemás korlát egyéni, felemás korlát csapat, talaj csapat), majd következett az 1956-os olimpia Melbourne-ben, ami pályafutása csúcsát jelentette, 3 érmet nyert. Bodó Andrea, Keleti Ágnes, Kertész Alíz, Korondi Margit és Köteles Erzsébet társaságában kéziszercsapatban arany-, összetett csapatban ezüstérmet nyert, valamint lóugrásban egy egyéni bronzot is szerzett. Ezt követően még az 1960-as római olimpiáig versenyzett, ahol a csapattal 7. lett; két Európa-bajnokságon és egy világbajnokságon is indult, majd visszavonult.

1951-ben a Testnevelési Főiskolán tanári, 1978-ban torna szakedzői, 1981-ben pedig mesteredzői oklevelet szerzett. 1960-ban az Újpesti Dózsánál kezdett edzősködni, majd 1968-ig a francia női tornaválogatott trénereként dolgozott. Ezt követően a Vasas, a Honvéd és a magyar válogatott is rá bízta az edzői feladatokat, később nemzetközi pontozóbíró és a magyar szövetség szakfelügyelője volt. 2007-ben A tudatos mozgás művészete címmel írt könyvet. Elismerései közt a Népköztársaság Érdemes Sportolója, megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (1996), a MOB Nők Sportjáért díjat (2008), az Elnöki Érdemérmet, valamint a Magyar Tornasportért díjat. Férje Lemhényi Dezső - becenevén Butykó -, olimpiai bajnok (Helsinki, 1952) vízilabdázó, majd mesteredző, szövetségi kapitány, a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubjának elnöke volt, akivel ötven évet töltöttek együtt. Tass Olgát a Magyar Olimpiai Bizottság a saját halottjának tekinti, osztozik a család gyászában.

PestiSracok facebook image

Forrás: MOB/Fotó: MTI

Ajánljuk még

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.