Titkosszolgálati támogatással működtetett kokszgépezet?

Az amerikai The New York Times információi szerint több tucat olyan orosz sportoló vett részt a 2014-es szocsi téli olimpián - köztük legalább 15 érmes -, aki az államilag irányított doppingprogram részese volt. Az amerikai lap csütörtökön az internetes oldalán megjelent cikkében arra a Grigorij Rodcsenkovra hivatkozik, aki az olimpia idején az orosz doppingellenőrző labor vezetője volt. „Úgy működött minden, mint a svájci óra” - jellemezte az egészet Rodcsenkov, aki tavaly novemberben mondott le a labor vezetéséről, miután a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) megvonta az akkreditációjukat. Rodcsenkov szerint a doppingoló sportolók között az olimpia legnagyobb sztárjai is ott voltak.

Rodcsenkov szerint legalább száz szennyezett mintát semmisítettek meg az olimpia végéig.

Moszkva információs támadásról beszél

A cikket már korábban beharangozták, így Vitalij Mutko orosz sportminiszter már szerdán előremenekült, lenyilatkozta, hogy „információs támadást” intéztek az orosz sport ellen. „Mindent nemzetközi szakemberek felügyeltek, a minták levételétől, azok vizsgálatáig” - hangsúlyozta.

Az orosz atlétika már megbukott

Bárhogy is magyarázkodik Mutko, messze nem ez az első orosz doppingügy az utóbbi időben. Az orosz atlétikai szövetséget már fel is függesztette Nemzetközi Atlétikai Szövetség, miután bebizonyosodott, hogy államilag irányított módon doppingolták a sportolókat. A felfüggesztő határozat azt jelenti, hogy az orosz atléták semmilyen nemzetközi versenyen nem vehetnek részt, így jelen állás szerint a riói olimpiáról is lemaradnak. Ebben persze még lehet változás.

A legnagyobb név mégsem egy bobosé vagy atlétáé, hanem a teniszező Marija Sarapováé. Az ötszörös Grand Slam-győztes játékos versenyengedélyét idén függesztették fel, miután kiderült, hogy a januári Australian Openen elvégzett doppingvizsgálata pozitív eredményt hozott. „Nagy hibát követtem el. Cserben hagytam a szurkolóimat, cserben hagytam a sportágat, amelyet négyéves korom óta űzök és imádok. Tudom, hogy lesznek következményei, de nem akarom így befejezni a pályafutásomat. Remélem, esélyt kapok rá, hogy folytathassam a teniszt” – nyilatkozta Sarapova, aki jelenleg nem versenyezhet, ügyében júniusban születhet döntés.

Világ atlétái doppingoljatok!

Persze messze nem orosz ügyről van szó. Ha már az atlétikáról beszéltünk – mint az egyik legkényesebb sportágról –, nem árt felidézni a tavalyi világbotrányt. A német ARD közszolgálati televíziós csatorna és a brit The Sunday Times című lap értesülései szerint bizonyíték van rá, hogy az elmúlt évtizedben tömeges doppingvisszaélések történtek, amelyekről az oroszok ügyében olyan következetes Nemzetközi Atlétikai Szövetség állítólag tudott, de titokban tartott. Az ARD és a Sunday Times ötezer atléta 12 ezer vérminta-eredményét szerezte meg, és ezekből nyolcszáz sportoló esetében bebizonyosodott, hogy a próbák doppinggyanús értékeket tartalmaznak. Több olimpiáról is szó lehet: a vizsgálati eredmények a 2001-2012 közötti, tizenegy éves időszakot ölelik fel.

„Még soha nem tapasztaltam ilyen riasztó és abnormális vérértékeket” – közölte akkor Robin Parisotto doppingszakértő, hozzátéve, hogy információi szerint a listán említett, gyanús értékekkel rendelkező atléták közül minden harmadik valamilyen érmet nyert.

Egy bukott amerikai hős

S ha már az amerikaiak. Ők már régen túl vannak egy vezéráldozaton. Az egykoron hétszeres Tour de France-győztesnek és a kerékpározás legnagyobb legendájának tartott Lance Armstrong 2010-ben vonult vissza, és bár sokáig tagadta a doppingolást, 2013-ra annyi bizonyíték gyűlt össze, hogy egy interjúban bevallott mindent (mindent?). Állítása szerint ő is egy doppinglabor (kokszgyár) egyik ügyfele volt, ötféle módon doppingolt, és mind a hét Touron aratott győzelmét tiltott szerek segítségével nyerte. Armstrong azzal védekezett, hogy a korábbi, rákkal való küzdelme során eluralkodott benne a nyerési vágy, és ennek következtében egész élete egy nagy hazugságspirál lett. „Hazudtam a gyerekeimnek is, de azért nem érdemlek halálbüntetést” – nyilatkozta, hozzáfűzve, hogy nem ő találta ki a doppingolást, bár nem is tett annak érdekében, hogy véget vessen ennek a csalásnak. Sőt, boldogan sütkérezett a dicsőségben.

És a tizennyolcszoros olimpiai bajnok Übermensch?

Tegyük hozzá, hogy nála is igaz: versenyzőként is kiemelkedett a többi kerékpáros közül, aki közül az élversenyzők szinte kivétel nélkül doppingoltak. A kérdés, hogy milyen hatékonysággal? A másik kérdés, hogy mi lesz a másik nagy amerikai hőssel, Michael Phelps-szel? Tizennyolc olimpiai arany és rengeteg kérdőjel.

Címlapfotó: Az Animatrix című filmből