Pesti Srácok

Rió, utolsó nap: visszavonult Kis Gábor olimpiai bajnokunk a nemzeti csapattól

Rió, utolsó nap: visszavonult Kis Gábor olimpiai bajnokunk a nemzeti csapattól

Minden tiszteletünk a két magyar maratoni futóé, de a nap számunkra legfontosabb híre a vízilabdázó Kis Gábor visszavonulása volt. A center Pekingben aranyérmet nyert a ’Nagy generációval’, most ötödik hellyel búcsúzott a válogatottól. Ahogy vártuk, az olimpia utolsó napja nem rólunk szólt, a maratonfutást egy kenyai nyerte, mindkét magyar lefutotta a távot.

Visszavonult a vízilabda-válogatott Kis Gábor, aki nyolc éve aranyat nyert a nemzeti csapattal. „Lehet, hogy nem egy olyan eredménnyel térünk haza, amiért jöttünk, de legbelül mégis győztesnek érzem magam, hogy olyan edzőkkel dolgozhattam, akik bíztak bennem, felnézek rájuk és tanulhattam tőlük. Fantasztikus csapattársaim voltak, akiktől olyan dolgokat kaptam, amelyeket sosem fogok elfelejteni és életem végéig tartást adnak, segíteni fognak” – írta a Facebookra a harminchárom éves center.

Két magyar is elindult a hagyományosan az olimpia zárónapján tartott maratonfutáson, de a verseny természetesen nem róluk, hanem a sportág klasszisairól szólt. A magyarokat így is dicséret illeti, teljesítették, amiért jöttek, a barátságtalan idő ellenére is lefutották a távot. A versenyt a korábbi kiváló pályaversenyző, a kenyai Eliud Kipchoge nyerte meg. Az afrikai futó megkoronázta pályafutását: 2004-ben olimpiai bronz-, 2008-ban pedig ezüstérmes volt 5000 méteren, s most nem volt nála gyorsabb a maratonon. A magyarok közül Józsa Gábor volt a jobb, ő 2:23:22 órás idővel a 87., míg Csere Gáspár 2:28:03-mal a 109. helyen ért célba.

Forrás és fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)