Elhunyt Gurovits József, a magyar kajaksport első olimpiai érmese, 92 évet élt
Életének 93. évében, Svájcban elhunyt a magyar kajak-kenusport első olimpiai érmese, Gurovits József. Az 1950-es évek első felének kiváló kajakosa a forradalom utáni megtorlás elől, 1956 novemberében távozott itthonról feleségével, a gyorskorcsolyázó magyar bajnoknővel, Földváry-Boér Máriával. Gurovits Józsefet a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) saját halottjának tekinti.
Gurovits József 1928. november 23-án született Budapesten. A Duna partján gyerekeskedett, ugyanis a Vizafogó környékén nőtt fel. Ez örök életre szóló elköteleződést hozott számára a vízzel és a kajakkal. Sporttársai körében közismert volt szabadságszeretetéről, igazságérzetéről és bátor szókimondásáról is. Ezeknek még többször is szerepe lesz majd pályafutásában. Miután a Kandó Kálmán Híradástechnikai Technikumban kezdett el tanulni, majd ennek eredményeként az Elektromos Műveknél helyezkedett el, így adta magát, hogy a cég híres sportegyesületénél kezdett el versenyszerűen kajakozni. Mindez a lakhelyéhez is közel esett. A katonai behívó kézhezvételét követően a Budapesti Honvéd versenyzője lett, amellyel alapító tagja lett a piros-fehérek kajak-szakosztályának.
Helsinkiben dobogóra állhatott
A szívós és kitartó munka, valamint az elhivatottság rövid időn belül magával hozta a sikereket is. Hét magyar bajnoki címéből az elsőket hamarosan megszerezte és csakhamar a válogatottban is helyet követelt magának a teljesítményével. 1952-ben kivívta annak jogát is, hogy tagja lehessen a helsinki olimpiára utazó kajak-kenu csapatnak. A magyar sport legsikeresebb olimpiáján Gurovits József is kitett magáért: Varga Ferenccel párban sporttörténelmi tettet végrehajtva megszerezte a magyar kajak-kenu sport első olimpiai érmét. A férfi kajak kettesek 10 000 méteres mezőnyében sikerült dobogóra állniuk.
Gurovits József sporttörténelmi olimpiai érmet hozó pályafutását 1955-ben derékba törték a kommunisták. A mélyen hívő, házasságát is templomban kötő, és a pártapparatcsikoknak is bátran véleményt nyilvánító kajakos hamar szálka lett a hatalom gyakorolóinak szemében. Magyarázat nélkül kizárták a válogatottból, nem engedték külföldre utazni. Gurovits József felhagyott aktív sportpályafutásával, és sportújságíróként kezdett dolgozni.
Svájcban talált új otthonra
1956 novemberében még tudósított a magyar olimpiai csapat melbourne-i indulásáról, majd a hónap végén feleségével és anyósával elhagyták az országot, féltek ugyanis, hogy a kommunista megtorlás eléri az ő, már addig is különösen sokat szenvedett családjukat is. Svájc befogadta őket, köszönhetően Gurovits József sportkapcsolatainak. Zürich lett a család új otthona, ahol Gurovits József haláláig ugyanabban az lakásban élt, amelybe 1957 elején a család beköltözött. Választott hazájában is komoly megbecsülést vívott ki magának, emberileg és szakmailag is. Létrehozott egy magyar sportklubot, amellyel igyekezte összefogni a Svájcban élő magyarokat.
Gurovits József és felesége, Földváry-Boér Mária különleges élettörténetét tavaly nyáron két részletben megírtam, itt és itt elolvasható a kiváló sportember bővebb életútja.
A Földváry-Boér család tagjainak 1945 és 1956 közötti szenvedéseit elbeszélő kötet (Mami naplója) pedig nyilvánosan is elolvasható és letölthető az Országos Széchenyi Könyvtár oldaláról.
Vezető kép: Gurovtis József és Földváry-Boér Mária esküvője a kelenföldi evangélikus templomban, 1954-ben. Forrás: családi archívum
