Kijutott az olimpiára a magyar női kézilabda-válogatott! – Magyarország–Szerbia 31–23
Óriási érdeklődés kísérte a női kézilabda-válogatott mai meccsét a szerbek ellen, hiszen az olimpiai szereplés volt a tét a Győrben megrendezett találkozón. Fegyelmezetten, nagy kedvvel játszottak az Elek Gábor által vezetett hölgyek és a vezetést egy alkalommal sem engedték ki a kezeik közül. A találkozó legjobbjai kétségtelenül Kovacsics Anikó és Szöllősi-Zácsik Szandra voltak, akik elkezdték a gólgyártást, ugyanakkor ilyen esetben az egész csapatot ki kell emelni a szertárossal együtt. Magyarország női kézilabdában 2008 után újra olimpián szerepel és ez hatalmas dolog. Főleg annak tükrében, hogy a nagy arányú vezetés mellett a végjátékban sem engedtünk egy szusszanásnyi időt sem a szerbeknek, és 31–23-ra, mondhatni simán megnyertük a találkozót.
A tegnapi délután folyamán parádés játékkal szórakoztatták a kézilabda szerelmeseit a magyar válogatott hölgyek. Összesen negyvenhat gólt dobtak a kazah válogatottnak és – a mérkőzés elején kívül – fantasztikusan kézilabdáztak. Szintén örvendetes tény volt, hogy több játékosunk volt képes kimagasló teljesítményre. Említhetjük a győri Lukácsot, aki tegnap hét góllal járult hozzá a győzelemhez, de Klujber nevét éppúgy meg kell említeni, mint Szöllősi-Zácsikét. A tegnapi ráhangolódó meccsnek volt egy nagy visszatérője is, méghozzá Szucsánszki személyében, aki megjegyezte a találkozót követően, hogy hiába volt rutinos, úgymond öreg játékos, még így is nagyon izgult. Mindenesetre a győzelmet nem kell megmagyarázni, főleg egy ekkora arányút, azonban a mai meccsnek valóban az ötkarikás játékokon való szereplés volt a tétje, úgyhogy a szerbek ellen a győzelem volt a cél. Nagyon éles mérkőzésre volt kilátás, hiszen az oroszok tegnap este győzelemmel kezdték a szereplésüket Szerbia ellen, így a ma esti ellenfelünknek ez lett az utolsó szalmaszál a Tokióba vezető út felé.
Az első öt-hat perc nem tetszett, de ez természetes, mert volt bennünk egy »vizsgadrukk«. A legvégén meg azért kértem időt, mert ekkora különbségnél hajlamos egy csapat csak a góllövésre koncentrálni, és nekünk nagyon fontos, hogy a védekezést, amennyire és ameddig lehet, feszesen tartsuk. El tudtuk osztani a terhelést, nem volt olyan játékos, aki gyengén teljesített volna, ellenben több kellemes meglepetés akadt. Bemelegítésnek jó volt, de a lényeg innentől jön!
– értékelt Elek Gábor szövetségi kapitány a kazahok elleni mérkőzést követően az M4 Sport kamerája előtt.
ELSŐ FÉLIDŐ
Ha már Elek Gábor gondolataival indítjuk útjára a mérkőzést – mert abban maximálisan igaza volt, hogy a lényeg innentől jön –, idézzünk tőle egy mondatot, amit közvetlenül a mai találkozó előtt mondott, szintén az M4 sportcsatornának: „Hazai pályán vagyunk, nálunk van a nagyobb esély, ki kell használnunk!” Ezt meg is tettük, igaz, Szöllősi-Zácsik góljára majdnem három percet kellett várni, de a magyar válogatott kezdte a találkozón a gólgyártást, amiből a második gólnál Kovacsics Anikó is kivette a részét. Az ötödik percben kaptuk az elsőt, amire pár másodperc múlva meg is jött a válaszunk és kialakult a 3–1-es állás a javunkra.
Hatalmas tempóban folytatódott a mérkőzés, de a nagy iramban a magyar válogatott szerzett több találatot. Kovacsics Anikó és Szöllősi-Zácsik Szandra vitték a hátukon felváltva a gólszerzést, de a tizedik percre a szerbek is kezdték összeszedni magukat, így 6–4-es vezetést lehetett látni az eredményjelzőn, persze még mindig a magyar válogatott javára. A félidő derekán a nyomunkban voltak a szerbek, de a tizennegyedik percben, 8–6-os magyar vezetésnél Klujber eredményes volt hetesből és háromra emelte a gólkülönbséget. Majd elhúztunk még egy góllal egy eladott labdát követően, jól használtuk ki a vendégek rövidzárlatát. A félidő első fele tehát komoly adok-kapokkal zajlott, viszont folyamatos hazai vezetéssel.
A későbbiekben nem tudtunk sok gólt szerezni, mert nagyon erős lett a szerbek védekezése, ugyanakkor támadásban még üres kapura is hibáztak, így tudtuk tartani az előnyt és a huszonkettedik percre 13–9-re vezettek a magyar hölgyek. Védekezésben kemények maradtunk, vállalva néhány szabálytalanságot is. Bíró Blanka is nagyszerű formában védett, így a szerbek továbbra sem tudták a támadásaik java részét gólra váltani. A következőkben a magyar gólra is várni kellett, de a huszonötödik percben Márton megtörte a jeget és 14–9-es vezetésnél a szerbek időt kértek. A félidő utolsó perceiben is jobbak voltunk, hiába láthattunk apróbb szerb fellángolásokat is. Végül egy hazai időkérést követően miénk volt az utolsó támadás lehetősége, de ezt nem tudtuk gólra váltani, így 16–12-es magyar vezetéssel ért véget az első félidő.
MÁSODIK FÉLIDŐ
Az első játékrészben nagy kedvvel és szívvel játszottak a hölgyek, és a vezetést is sikerült megszerezni, azonban örök tétele a kézilabdának, hogy a második játékrész rejti a hatalmas izgalmakat és akár a meccs képe is megváltozhat. Ahogy várni lehetett, nagyon elszántan érkeztek a szerbek a pályára, de a negyedik perc végén még mindig tudtuk tartani a négygólos vezetést, ekkor 18–14 volt a javunkra. Mivel Bíró a továbbiakban is remekelt a kapuban és a támadásaink rendben voltak, a kilencedik percre kialakult a 21–16-os magyar vezetés. A tizedik percben ismét Szöllősi-Zácsik keze lendült meg, így újabb gólt szerezve a magyar válogatottnak, hat gólra növelve a különbséget.
A magyar hölgyek továbbra is remek formában, pontosan és koncentráltan játszottak, viszont nem volt görcsös a csapat; jóleső érzés volt látni a mosolygós, önfeledt gólörömöket és hogy egyre közelebb az olimpiai szereplés. A tizenötödik percben Schatzl góljával már 25–17 volt Elek Gábor játékosainak javára. A szerbek mindent megpróbálva próbálták csökkenteni a gólkülönbséget; ez a huszadik percre sem sikerült, amikor 28–20-ra vezettünk. Az utolsó tíz perce a találkozónak így nyolcgólos magyar vezetéssel indult meg, és mivel a végjátékban szintén sok meglepetés született már a világ kézilabda-történelmében, még nem lehetett előre inni a medve bőrére, hiába állt nagyon az (olimpiai) zászló a magyar lányok javára.
A huszonötödik percben hetest kaptak a szerbek, de Janurik Kinga megmutatta, nemcsak egy jó kapusunk van, és a büntető mellett a lepattanót is védte, megtartva ezzel a tetemes magyar előnyt, ami ekkor, 29–22-es állásnál hét gólt jelentett. A mindent eldöntő derbi záró perceiben nem engedtünk egy momentumot sem a szerbeknek, amikor is Helembai Fanny megszerezte a magyarok 30. találatát. Azonban nem ez volt az utolsó gólja Elek Gáboréknak, mivel Háfra még egyet lőtt, és ezzel kilőtte Magyarországot Tokióba, az olimpiára. Magyarország–Szerbia 31–23.
