Pesti Srácok

Már csak alig három hónap van hátra és kezdődik a pekingi téli olimpia

Már csak alig három hónap van hátra és kezdődik a pekingi téli olimpia

A 2022-es téli olimpián (várhatóan) érdekelt sportági szakszövetségeknek tartott konzultációt az aktualitásokról és a várható feltételekről a Magyar Olimpiai Bizottság. Vékássy Bálint főtitkár a járvány miatti buborékrendszerű lebonyolítással és a várható szabályokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: „nagyon szigorú olimpia lesz a pekingi”.

Már kilencven nap sincs hátra a pekingi téli olimpiáig, amit ezúttal tizenhat napon keresztül élvezhetnek majd a sportrajongók 2022 februárjában. A magyar csapatnak elsősorban gyorskorcsolyában van esélye aranyéremre, és itt kell megjegyezni, hogy száz évvel ezelőtt is korcsolyában értük el a legnagyobb eredményeinket, igaz akkor páros műkorcsolyában. Jövőre sem maradunk olimpia nélkül, a pandémia miatt alig fél év különbséggel rendezik meg a nyári és a téli játékokat, ami annak történetében eddig ritkán fordult még elő. A magyar sportolók ugyan nem a téli olimpián szerepelnek kiemelkedő sikerrel, azonban a téli olimpiát sem szabad mellőznünk, hiszen négy évvel ezelőtt megszületett az első magyar téli olimpiai aranyérem. A Dél-Koreában, Phjongcshang városában megrendezett olimpián a rövidpályás gyorskorcsolya csapat szerzett aranyérmet, név szerint Burján Csaba, Koch Viktor, Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor, akik a férfi 500 méteres váltóban érték el ezt a hatalmas sikert - jövőre is ebben a versenyszámban remélhetjük a legcsillogóbb magyar érmeket. Négy évvel ezelőtt Liu Shaoang nem csak aranyérmet szerzett, hanem a legfiatalabb magyar olimpiai arany birtokosa lett, megelőzve a cselgáncsozó Kovács Antalt, aki 1992-ben Barcelonában húsz esztendősen lett bajnok.

Liu Shaoang örül, miután aranyérmet nyert a dordrechti rövidpályás gyorskorcsolya-világbajnokság férfi 500 méteres döntőjében 2021. március 6-án.
MTI/EPA/ANP/Vincent Jannink

A XXIV. Téli Olimpiai Játékokat 2022. február 4. és 20. között rendezik Pekingben. Az időeltolódás Kína fővárosában a téli időszámítás szerint +7 óra. A rendező várost a malajziai Kuala Lumpurban 2015. július 31-én, a 128. közgyűlésén választotta ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. A téli olimpián három olimpiai falu várja majd a sportolókat: a várható magyar érdekeltség szerint egy a jeges sportágak képviselőit, egy az alpesi számokban indulókat, egy pedig a sífutókat, snowboardozókat.

PestiSracok facebook image
A Téli Olimpia hivatalos lógója már elkészült (Fotó: DUFOUR/AFP)

A 2022-es téli olimpia a huszonnegyedik a sorban és tizenöt sportágban méri össze tudását százkét versenyszámban. A kínai város a kazah Almati orra elől csípte el a rendezés lehetőségét még 2014-ben. A PestiSrácok sportrovatában folyamatosan olvashatnak majd beszámolót a magyar csapat felkészüléséről.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.