Súlyos börtönbüntetés, vagyonelkobzás, foglalkozástól eltiltás – ítéletet hirdettek a Buda-Cash brókerbotrány ügyében (Frissítve!)

Hét és fél év börtönbüntetéssel sújtotta pénteken a Buda-Cash brókerbotránya miatt indított büntetőper mind az öt vádlottját a Fővárosi Törvényszék. A testület folytatólagosan elkövetett sikkasztásban találta bűnösnek V. Pétert és öt társát. Hajba Krisztina büntetőtanácsa az érintettekkel szemben vagyonelkobzást rendelt el, tíz évre valamennyiüket eltiltotta attól, hogy vezetőként pénzügyi tevékenységet végezzenek, és nyolc évre a közügyektől is eltiltotta őket.

A Fővárosi Törvényszék a vádlottak ingatlanait, cégeit, vagyonát, cégrészesedéseiket, számlapénzeiket, betéteiket egyaránt elkobozni rendelte, egyiküknek még a nyugdíjpénztári megtakarításait is lefoglalta. Az elítélt brókerek legkorábban büntetésük kétharmadának letöltése után szabadulhatnak. A több milliárdos kárt okozó csalássorozat károsultjainak igényeit a bíróság egyéb útra terelte, ami azt jelenti, hogy az érintett magánszemélyek, cégek polgári jogi úton érvényesíthetik majd követeléseiket, amikor az ügyben jogerős ítélet születik. Az egyik legnagyobb hazai brókerbotrány ügyében hozott elsőfokú ítélet a hasonló korábbi eljárásokhoz képest nemcsak azért figyelemreméltó, mert határozottan kimondta a vádlottak bűnösségét – és súlyosnak mondható szabadságvesztéssel sújtotta őket –, hanem azért is, mert a vagyonelkobzások egy része a terheltek családtagjait is érinti. A Fővárosi Törvényszék határozata ugyan nem hivatkozott rá, de érezhetően figyelembe vette azt az évtizede hatályos jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy a különösen nagy kárt okozó ügyekben az érintettek családi vagyona is részét képezheti a kártérítési eljárásoknak. Az ügy öt vádlottján kívül a vizsgálatnak még számos gyanúsítottja volt, akik ellen aztán nem emeltek vádat; egy részük a pénteken elítélt öt ember hozzátartozója.

A Fővárosi Törvényszék indokolásában kifejtette, hogy bár a büntetőperben számos igazságügyi szakértő véleményét igyekezett a maga javára fordítani a védelem, azok valójában a terheltek bűnösségét támasztották alá. Hajba Krisztina büntetőtanácsa szerint egyértelmű, hogy az érintettek szándékosan követték el tetteiket, és az általuk korábban használt banki informatikai rendszerben tudatosan alkalmazták azokat a kiskapukat, amelyek révén elkövethették sorozatos csalásaikat. A büntetés kiszabásáról Hajba Krisztina elmondta, hogy a Buda-Cash-nél alkalmazott módszer évekig olajozottan működött, abban a vádlottak mindegyike aktívan részt vett, szabadságvesztéseik mértéke ezért lett azonos. A vádindítvánnyal ellentétben nem állapította meg ugyanakkor a bíróság a bűnszervezet létrehozását, ezért a vádlottak büntetésük kétharmadának letöltése után szabadulhatnak. Ez azt jelenti, hogy mivel fejenként egy évnél többet voltak előzetes letartóztatásban, majd háziőrizetben, átlagosan három évre kell majd börtönbe vonulniuk, ha az elsőfokú döntés jogerőre emelkedik. A bíróság szerint azzal, hogy a vádlottak egy kitalált személy nevére fiktív számlát nyitottak, majd arra évekig nagy összegeket utaltak, mindenképpen súlyos bűncselekményeket követtek el, és ez a tény megalapozza bűnösségüket is.

A százmilliárd forintot is meghaladhatja az okozott kár

Mint arról a PestiSrácok.hu korábban beszámolt, az ügyészség a Buda-Cash korábbi menedzsmentjéből V. Péter vezérigazgató-helyettest, elsőrendű vádlottat, illetve P. Zoltánt, a Buda-Cash alapítóját, T. Péter vezérigazgatót, Gy. János és P. Gyula igazgatósági tagokat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással, csalással és egyéb más bűncselekményekkel vádolja. A vád szerint a cég a húsz évvel ezelőtti nemzetközi pénzügyi válság miatt olyan helyzetbe került, hogy az ügyfelei felé fennálló kötelezettséget nem tudták teljesíteni. P. Zoltán, mint a cég vezetője ekkor döntött úgy, hogy nem jelentenek csődöt, hanem V. Péterrel megállapodott abban, hogy a cég fizetőképességét „az ügyfelek pénzének tudtuk nélküli használatával, értékpapírjaik értékesítésével, illetve letétként befizetett pénzük szükség szerinti felhasználásával fogják biztosítani”. Ezek után létrehoztak egy kitalált személy nevére szóló számlát, majd az azon landoló összegekkel sajátjukként rendelkeztek. A vád szerint az általuk, 1998-tól egészen 2014-ig tartó csalássorozattal okozott kár száztizenötmilliárd forint.

Továbbra is megalapozottnak tartja a bűnszervezet vádját az ügyész

A Fővárosi Törvényszék pénteki határozata ellen mindegyik érintett fellebbezést jelentett be; az ügyész szerint megalapozott a vád azon része, amely szerint a Buda-Cash egykori vezetősége bűnszervezetben követte el tetteit. A vádhatóság képviselője ezek mellett a terheltek büntetésének súlyosítására tett indítványt. A vádlottak és a védőik felmentésre, illetve enyhítésre tettek javaslatot. Az ügyész kérte azt is, hogy a vádlottakat tartóztassák le ismét, a törvényszék azonban úgy döntött, hogy a már hosszabb ideje szabadlábon védekező terhelteket bűnügyi őrizet hatálya alá helyezi. Többségük csak a bíróság engedélyével hagyhatja el Budapestet, illetve Pest megyét, emellett péntekenként kötelezően jelentkezniük kell a lakóhelyükön illetékes rendőrkapitányságon. A Fővárosi Törvényszék ítélete nem jogerős, a Buda-Cash ügye a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódhat.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu