Százmilliárdos csalás és sikkasztás - Heteken belül dönthet a bíróság a Buda-Cash-vezérek sorsáról

Az ügyészség – a PestiSrácok.hu által korábban közreadott – vádiratábanV. Péter vezérigazgató-helyettest, elsőrendű vádlottat, illetve Pintér Zoltánt, a Buda-Cash alapítóját, T. Péter vezérigazgatót, Gy. János és P. Gyula igazgatósági tagokat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással, csalással és egyéb más bűncselekményekkel vádolja. A vád szerint a Buda-Cash egy 1998-as, nemzetközi pénzügyi válság miatt olyan helyzetbe került, hogy az ügyfelei felé fennálló kötelezettséget nem tudták teljesíteni. Pintér Zoltán, mint a cég vezetője ekkor döntött úgy, hogy nem jelentenek csődöt, hanem V. Péterrel megállapodott abban, hogy a cég fizetőképességét „az ügyfelek pénzének tudtuk nélküli használatával, értékpapírjaik értékesítésével, illetve letétként befizetett pénzük szükség szerinti felhasználásával fogják biztosítani”.

115 milliárdos kárt okozhattak

Ezek után egy „ismeretlen személy” létrehozott egy 7920-as kódszámú ügyfélprofilt, melyhez valós ügyfél nem tartozott. A profilban az ügyfél neveként feltüntették például a Jackson Brothers International Corporation-t, később Torma József, majd 2007. április 5. napjától a profilban szereplő ügyfélnév Karácsony Miklós volt. Az első kamuszámlát1998. január elsején nyitották. Az itt landoló pénzekkel pedig sajátjukként rendelkeztek. A vád szerint az általuk, 1998-tól egészen 2014-ig tartó bűncselekmény-sorozattal okozott kár 115 milliárd forint. A vádirat azt is tartalmazza, hogy Pintér volt a csalás-sorozat értelmi szerzője és stratégiai döntéshozója. A több, mint két éve tartó maratoni tárgyalás-sorozat most már a végéhez közeledik, és a törvényszék tájékoztatása szerint kedden megkezdődhetnek a perbeszédek.

Remek politikai és titkosszolgálati kapcsolatok

Noha a közvélemény és a sajtó csak kisebb szeletét ismerte meg a bűnügynek, az mindenesetre nehezen képzelhető el, hogy az évtizedekig tartó visszaélések háboríthatatlanul folyhattak volna a politika és a bűnüldöző szervek tudta nélkül. Utóbbira ugyan nincs közvetlen bizonyíték, de az tény, hogy a '90-es években a Buda-Cash egyik vezetőjének cége, a FIK Rt. környékén felbukkant több, akkoriban aktív politikus, valamint egykori titkosszolgálati tiszt is. A jó politikai kapcsolatokra az is bizonyíték, hogy 1996 és 1998 között a FIK Rt. szponzorálta a parlament labdarúgócsapatát, évente hárommillió forinttal, valamint mezgarnitúrákkal és labdákkal segítve a honatyák sportolását. A Privát Kopó bűnügyi magazin szerint a FIK-et irányító egyik Buda-Cash-vezér egy alkalommal a futballpálya szélén álló korlátra támaszkodva ezt mondta az ingatlanközvetítő társaság egyik igazgatósági tagjának: „Látod, az én mezemben fociznak, az én csapatomban játszanak, itt cincog az összes a zsebemben – mindenki tehet egy szívességet nekem…”

Welsz Tamással tárgyalt a Buda-Cash-alapító

Figyelemre méltó továbbá, hogy a Buda-Cash alapítója, Pintér Zoltán belekeveredett a Welsz-ügybe is. Ezt a brókerbotrány nyomozati iratai között szereplő, a főbróker előzetes letartóztatását kérvényező ügyészi indítvány is bizonyítja. Abban többek között arról írnak, hogy félő, a vagyona egy részét már külföldre menekítő Buda-Cash-vezér megszökhet, hiszen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2014. március 20-án,

Ezen irattal együtt a nyomozók lefoglalták Pintér magyar nyelvű útlevelének másolatát is. Noha ez az indítványban nem szerepel, de a dátumból kikövetkeztethető, hogy ez a lefoglalás éppen a gyanús körülmények között elhunyt Welsz Tamás halálának napján történt, amikor a Népszabadság információi szerint a férfi befolyásos emberek, ismert vállalkozók és alvilági figurák pénzmosásainak, vagyoneltüntetéseinek bizonyítékait tartalmazó iratokat adott át a hatóságoknak. Azt, hogy Welsz és Pintér között kapcsolat volt, a Buda-Cash-ügy negyedrendű vádlottja is megerősítette vallomásában. Gy. János a nyomozóknak arról számolt be, hogy Pintér és a Simon-ügy öngyilkos koronatanúja offshore cégek átjátszásáról tárgyaltak.

A brókergyilkosság

Nem mellékes körülmény az sem, hogy a Buda-Cash-, illetve a Quaestor-botrány kirobbanása egybeesett a London Brókerház egykori tulajdonosa megölése miatt újraindított, majd fél éve ismét megszüntetett nyomozásának elrendelésével, mert úgy tűnt, esély nyílt arra, hogy végre kiderüljön, kiknek állt érdekében a 2000. január 14-én a saját terepjárójában tíz lövéssel lekaszabolt Reichardt Ignác meggyilkolása. Megírtuk, Reichardt a halála előtt nem sokkal közvetlen érdekeltséget akart szerezni a Buda-Cashben, majd a megvásárlás előtt átvilágíttatta a céget és egy sor kétes ügyben akart feljelentést tenni. A konkrét lépések előtt végezték ki. Úgy tudjuk, a nyomozás elrendelésének közvetlen előzménye, hogy a Quaestor egyik vezetője megállapodást próbált kötni a Nemzeti Nyomozó Irodával (NNI) és beszélni kezdett arról, hogy mit tud Reichardt megöletéséről. Az alku végül nem köttetett meg, de a férfi a Buda-Cash egyik vezetőjére nézve kompromittáló adatokat osztott meg a hatóságokkal. Elmondása szerint a terhelő információkra úgy tett szert, hogy jó kapcsolatokat ápolt egy, még a 90-es években a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz beépült, ott nyomozóként dolgozó titkosszolgával, aki teljes egészében ismerte a – feltételezhetően korábban félrenyomozott, elsimított – Reichardt-ügyet és aki fontos információkat mondott el a Quaestor-botrány egyik szereplőjének.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS