Nem sokkal éjfél után érkeztek meg a 2018-as svéd választás eredményei. A végleges számok a kezdeti exit polloknál is bizonytalanabb képet festenek arról, ki fogja irányítani Svédországot az elkövetkezendő években, hiszen a két nagy politikai tömörülés (bal-jobbközép) között szinte nincs számbeli különbség. A nagy pártok mellé felzárkozó migránsellenes Svédországi Demokraták (SD) a harmadik legerősebb párt lett, és ezzel felrobbantotta a hagyományos pártrendszert, amiben a két blokk között dőlt el mindig, melyik kormányoz – többnyire a baloldal. Az SD ezzel az eredményével győztesnek érezheti magát, hiszen vagy nagykoalícióra kényszeríthetik ellenfeleiket, vagy őket kell bevonni a kormányzásba. Az első forgatókönyv a valószínűbb; Patrik Ehn, a Svédországi Demokraták volt politikusa a PestiSrácok.hu-nak kérdésére kifejtette, a konzervatív blokk eddig is alávetette magát a baloldalnak, sosem viselkedtek klasszikus ellenzékként, ebben pedig nem várható változás.
99,8 százalékos feldolgozottság alapján a voksok 40,6 százalékát kapta a kormányzó baloldali koalíció, az ellenzéki jobbközép választási szövetség a voksok 40,3 százalékát szerezte meg Svédországban a 2018-as választáson. Az eredmény katasztrofális az ország jövőjét tekintve, hiszen hosszú ideig elhúzódhatnak a viták azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán ki nyer. Hogy ki, hogyan és kivel kössön szövetséget a kormányalakítás érdekében, az a távoli jövő, illetve az is kérdés, hogy mennyire fogadna el az egyre polarizáltabb svéd társadalom egy kisebbségi kormányt. Az biztos, hogy az elmúlt hónapokban érzékelt mérhetetlen bizonytalanság és feszültség továbbra is jelen lesz a svéd mindennapokban.
Régen minden jobb volt…
Nicholas Aylott, a Södertörn Egyetem elemzője a Radio Swedennek kifejtette, hogy a bizonytalanság a kormányalakítás után is megmarad, hiszen egy ilyen kis különbséggel győztes kormányzó erő csak gyenge lehet. A szakértő hozzátette, régebben egyszerűbb volt minden, hiszen volt két nagy politikai blokk, amelyek elértek egy bizonyos eredményt és kormányt alakíthattak, de a Svédországi Demokraták meglepően jó eredménye megbillentette a több, mint száz éves politikai egyensúlyt azzal, hogy 19 százalékot szerzett, vagyis nemcsak a kormányalakításhoz szükséges egyértelmű többség megszerzését nehezítették meg, hanem azt is, hogy a kis pártok eldöntsék, kit támogatnak.
Jimmie Åkesson, a Svéd Demokraták párt vezetője. Fotó: MTI/EPA/Fredrik Sandberg
A helyzet rendkívül bonyolult. A két nagy blokk pontosan ugyanakkora, de senki nem akar együttműködni a Svédországi Demokratákkal, ennek az eredménye az lesz, hogy sok ideig fog tartani, mire meg tudnak a pártok állapodni azon, hogy kik és hogyan alakítsanak kormányt
– erősítette meg a helyzetet a PestiSrácok.hu-nak Patrik Ehn, a Svédországi Demokraták volt politikusa, a Motpol.nu nevű jobboldali lap jelenlegi szerkesztője.
Az előző 4 évben a konzervatív blokk (Mérsékelt Párt, Centrum Párt, Kereszténydemokraták és Liberálisok) hagyta a baloldalt irányítani Svédországban, anélkül, hogy érdemleges ellenzékként működtek volna. A négy “konzervatív” párt, különösen a Liberálisok és a Centrum Párt most úgy vannak vele, hogy semmiképp nem működnek együtt a „rasszista SD-vel”, vagyis ugyanazt csinálják, mint eddig
– tette hozzá. Véleménye szerint azért szavaztak még mindig ennyire „kevesen” a Svédországi Demokratákra – a migrációval kapcsolatos problémák ellenére –, mert azt remélik, hogy a Mérsékeltek vagy a Szociáldemokraták felismerik a problémát és megszigorítják a bevándorlási szabályokat.
A Svédországi Demokraták jelen pillanatban nem tehetnek mást, mint várnak és ismételgetik legfontosabb célukat, a „remigrációt”, hátha a Mérsékeltek, vagy a Szociáldemokraták átemelik saját programjukba
– osztotta meg velünk, hogy miben reménykednek az SD politikusai a totális politikai karantén ellenére.
Stefan Löfven miniszterelnök, a Svéd Szociáldemokrata Párt elnöke és felesége, Ulla Löfven a párt eredményváró rendezvényére érkezik a svéd parlamenti választások napján, 2018. szeptember 9-én Stockholmban. Fotó: MTI/EPA/TT/Jonas Ekströmer
Az SD azonban még mindig reménykedik, hogy a Kereszténydemokratákkal és a Mérsékelt Párttal koalícióra tudnak lépni, amit a két másik párt határozottan elutasít annak ellenére, hogy ők is megígérték a választóiknak a svéd bevándorláspolitika szigorítását.
Ember kell és kész
A párt vezetője, Jimmie Åkesson emellett lemondásra szólította fel Stefan Löfven jelenlegi kormányfőt, amit Löfven rögtön elutasított, egyúttal megragadta az alkalmat, hogy lenácizza az SD-t, és hangsúlyozza, hogy egy migrációt elutasító párt nem tesz semmit hozzá a svéd közösséghez, hisz Svédországnak emberekre van szüksége. Az SD vezérhez hasonlóan járt el a Mérsékelt Párt vezetője, Ulf Kristersson is, aki szerint szintén eljárt a kormány fölött az idő, távozniuk kell.
Megnöveltük a helyeink számát a parlamentben, és úgy gondoljuk, hogy hatalmas beleszólásunk lesz abba, hogy mi történik Svédországban a következő hetekben, hónapokban és években
– nyilatkozott magabiztosan a svéd sajtónak Jimmie Åkesson. A Kereszténydemokraták egyébként a választás második nagy győztesei, hiszen 7,4 százalékot kaptak, az eredményhez szükséges extra szavazatokat pedig főleg a Mérsékelt Pártból szívták el, de a Dagens Nyheter szerint sokan csatlakoztak hozzájuk a Szociáldemokraták táborából is, akik lassan, de biztosan koptatják el hatalmas táborukat. Sokatmondó volt a Mérce.hu tudósítása a svéd választások éjszakájáról, a magukat függetlenként aposztrofáló kiadvány munkatársai aktivistaként vettek részt a szociáldemokraták kampányában. Beszámolóikból kiolvasható, hogy a szociáldemokraták is érzik, ez nem az ő választásuk volt; míg a lelkes, nyugati mércével sem túl okos világpolgár fiatalok ünnepelték az elsőségüket, az öregebb párttagok arcukat kezükbe temetve siratták a pártjukat.
A szavazatok összeszámlálása – 99,8 százalékos feldolgozottság – alapján a voksok 40,6 százalékát kapta a kormányzó baloldali koalíció, az ellenzéki jobbközép választási szövetség a voksok 40,3 százalékát szerezte meg, a harmadik helyen pedig a bevándorlásellenes Svéd Demokraták (SD) párt végzett a szavazatok 17,6 százalékával. A voksoláson hatezerháromszáz jelölt szállt versenybe a háromszáznegyvenkilenc parlamenti mandátum mellett húsz megyei tanácsi és kétszázkilencven önkormányzati gyűlési helyért. A baloldali blokk, a svéd Zöld Párttal koalícióban kormányzó Svéd Szociáldemokrata Párt, illetve a Baloldali Párt együttese az előzetes eredmények szerint száznegyvennnégy képviselői helyet szerzett meg, míg a konzervatív Mérsékelt Párt, a Centrum Párt, a Kereszténydemokraták és a Liberálisok Szövetségként ismert jobbközép koalíciója száznegyvenkettőt.
Forrás: dn.se, Swedish Radio; Vezető kép: MTI/EPA/TT/Anders Wiklund
Facebook
Twitter
YouTube
RSS