Csaknem tizennyolc évvel az elfogása után hétfőn délelőtt szabadult a budapesti, Kozma utcai börtönből a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás miatt korábban tévesen tényleges életfogytiglanra ítélt Kaiser Ede. A negyvenöt esztendős férfi csaknem tizennyolc évet ült, amivel a hazai kriminalisztika történetében egyedülálló vérengzés ügyében ugyan felmentették, más bűncselekményei miatt azonban így is hosszú idejű szabadságvesztéssel sújtották. Kaiser egyedül a PestiSrácok.hu stábjának nyilatkozott röviden, miután elhagyta a fegyintézetet, mint mondta:” sokkoló ennyi idő múltán szabadon távozni”, ami szerinte “kicsivel több volt, mint amennyi jólesett”.
Csaknem tizennyolc évvel az elfogása után hétfőn délelőtt szabadult Budapesten a Kozma utcai fegyintézetből Kaiser Ede, akit korábban tévesen ítéltek tényleges életfogytiglanra a hazai kriminalisztika legvéresebb ügye, a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás vizsgálatában. A negyvenöt éves férfit hosszas jogi huzavona után mentették fel a móri vérengzés ügyében, ám bűnlajstromán olyan további súlyos esetek – fegyveres támadások, betörés, egyszer egy pénzszállítót is meglőtt, maradandó károsodást okozva – voltak, amelyek miatt így is súlyosan elmarasztalták a bíróságok. Kaisernek a letöltött tizennyolc év mellett ugyanakkor szerencséje is volt, hogy a már megkezdett büntetése idején olyan újabb bizonyítékok kerültek elő a móri ügy vizsgálatában, amelyek miatt az újraindított nyomozás gyökeresen más eredményt hozott, mint a korábbi eljárás.
Nyolc halálos áldozat
A jelenleg hivatalos adatok szerint, 2002. május 9-én két férfi ment be az Erste Bank móri fiókjába, festékszóróval lefújták az előtérben lévő biztonsági kamerát, majd behatoltak az ügyféltérbe. Egyikük később a bejáratnál maradt, és műszaki hibára hivatkozva küldte el a később érkező ügyfeleket, a másik pedig bent maradt, és a bankfiókban lövöldözni kezdett, hatan a helyszínen, egy ember a kórházban, egy pedig az odavezető úton veszítette életét. A hatóságok hatalmas erőkkel vonultak ki a Fejér megyei kisvárosba, majd órákkal később meg is nevezték a két lehetséges elkövetőt, Horváth Szilárdot és Farkas Róbertet. A két férfi nem véletlenül került képbe, mivel mindketten a zálogházi rablók néven elhíresült csoport tagjai voltak, akik egy alkalommal hosszas tűzpárbajt vívtak Miskolc környékén az őket üldöző rendőrökkel. Horváth hamarosan feladta magát a rendőrségen és tisztázta magát, Farkasról azóta sem tudni, hogy él-e még, és ha igen, hol lehet.
Az első eljárásban tényleges életfogytiglant kapott Kaiser
Két hónappal a móri vérengzés után fogták el Kaiser Edét és Hajdú Lászlót, utóbbit először azzal gyanúsították meg, hogy ő végzett az áldozatokkal, ennek alapja az lehetett, hogy Hajdú korábban a francia idegenlégióban szolgált. Amikor ez a teória nem igazolódott, Hajdú Lászlónak az a szerep jutott, hogy ő szerezte be a támadáshoz használt fegyvereket, bizonyítani azonban ezt sem lehetett, mivel a fegyverek nem kerültek elő. A vizsgálat azt állapította meg, hogy Kaiser Ede volt az, aki a bankfiók bejáratától elküldte az embereket, illetve ő lőtte agyon a pénzintézet biztonsági őrét. Az ügyben 2004 decemberében hozott ítéletet az akkori Fővárosi Bíróság, Kaiser életfogytiglant, Hajdú tizenöt évet kapott. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla Kaiser Ede ítéletét helybenhagyta, Hajdú László esetében pedig új eljárás lefolytatását írta elő.
Színre lépett a megoldóember
Kaiser Ede már javában töltötte a tényleges életfogytiglanját, amikor egy amatőr hadtörténész fémkeresőzés közben fegyveralkatrészeket, ruhákat, és más tárgyakat talált Tatabánya környékén, a csomagokról elsőre látszott, hogy nem világháborús leletek. Szebenyi István értesítette a rendőrséget, majd a szemle felfedte, hogy az egyik fegyverrel végeztek Móron a biztonsági őrrel, és ugyancsak az oltotta ki egy veszprémi postás életét, akit a nyugdíjak kézbesítése közben lőttek agyon. A rendőrség hamarosan közölte, hogy a bűncselekmények között összefüggés van, a háttérben pedig újrakezdődött a nyomozás.
Jó nyomravezető, rossz nyomravezető
Szebenyi István felfedezésének hírére jelentkezett a hatóságnál egy tanú, aki egykor a csomagok megtalálásának helyszíne közelébe fuvarozta Nagy Lászlót és egy telefonszámmal is tudott szolgálni hozzá. A cellainformációk visszafejtése alapján igazolódott, hogy Nagy, és ismerőse, Weiszdorn Róbert ott voltak a bankfióknál a támadáskor. Később az elfogásuk után kiderült, hogy Nagy legkevesebb hét emberrel végzett, Weiszdorn pedig a biztonsági őrt lőtte agyon. Nagy László vallomásaiban a móri mellett további gyilkosságokat is beismert, majd öngyilkos lett a zárkájában, Weiszdorn Róbert pedig jogerősen kiszabott negyven éves fegyházbüntetését tölti. Érdekesség, hogy Kaiserék egykori tettestársa, Kiglics Attila – aki korábban több fegyveres támadásban is részt vett Kaiserrel és Hajdúval – huszonötmillió forintos nyomravezetői díjat vett fel azután, hogy feldobta volt barátait, mondván, az Edének hirtelen sok pénze lett Mór után. A Kiglicsnek kiutalt díjat a hatóságok máig helyes eljárásnak tartják, míg a móri ügyben valóban komoly bizonyítékokat szolgáltató Szebenyi István azóta is küzd a díj feléért.
Kaiser Ede: kicsivel többet voltam bent, mint amennyi jólesett
Kaiser Edén hétfői szabadulásakor nem látszott megtörtség, portálunknak a börtön kapujában sikerült megszólítania őt, kérdésünkre azt mondta: sokkoló ennyi idő után kijönni a rácsok mögül, ahol kicsivel több időt töltött, mint amennyi jól esett neki. Védője, Dezső Antal munkatársainknak arról beszélt, hogy véleménye szerint Kaiser képes újra szocializálódni a civil életben, családja támogatja, és hamarosan munkája is lesz.
A videót készítette: Tihanyi Rita és Csibra Tibor. Vezető kép: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS