Az elhibázott politikának és a rendszer túlterheltségének issza most a levét Németország – reagált Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója arra, hogy egy belső vizsgálat súlyos szabálytalanságokat tárt fel a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF). A kiszivárgott dokumentum szerint számos olyan migráns is menekültstátuszt kapott, aki egyébként nem lett volna jogosult rá. Kiszelly Zoltán politológus is úgy látja, hogy a kialakult helyzetért elsősorban Angela Merkel német kancellár a felelős, amiért „a fél világot meghívta Németországba”.
Eljárási hibák vagy a tények nem elég alapos feltárása miatt kapta meg sok menedékkérő a német állam védelmét – derült ki egy, a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF) történt belső vizsgálatból – írtuk meg kedden este. A kiszivárgott dokumentum – melyről a Die Welt írt – szerint a szúrópróbaszerűen vizsgált esetek jelentős részénél a menekült- vagy más menedékjogi státusz felülvizsgálatával és a menedékkérők személyazonosságának megállapításával kapcsolatban is hiányosságokat mutattak ki. Utóbbinál előfordult például, hogy a szíriai vagy iraki menekültként elismert kérelmezők között „más országok, például Törökország állampolgárai is voltak”.
A BAMF-nél kialakult gyakorlat azzal fenyeget, hogy a hatóság a mulasztásaival hozzájárul bűnözői szervezetek kialakulásához, mint az úgynevezett ál-libanoni klánok, amelyek a kilencvenes években szerveződtek meg menedékkérőkből, akiknek identitását nem tisztázták megfelelően
– figyelmeztettek a hatóság minőségellenőrei. Kiemelték, az iraki menekültek esetében azért is indokolt lenne menekültstátuszuk felülvizsgálata és a státusz megvonása, mert előfordul, hogy „rendszeresen Irakba járnak szabadságra vagy rokonlátogatásra”. A német szabályok szerint a menedékjogot az eljárás lezárása után legkésőbb három évvel felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy kiderüljön, az illető továbbra is rászorul-e a német állam védelmére. Azonban ez a vizsgálat rendszerint elmarad, vagy ha mégis elvégzik, nem is mérlegelik a németországi tartózkodásra feljogosító státusz visszavonását.
Mindez két okból érdekes igazán: egyrészt az Angela Merkel német kancellár által meghirdetett „migránssimogató” politika nemcsak a német menekültügyre, hanem az egész európai politikára hatással van, így Németországnak is rendkívül kellemetlen lehet, hogy saját hatósága is súlyos mulasztásokat állapított meg a menekültek kezelésében. Másrészt az Európa Tanács mindeközben hazánkat bírálja, amiért szerinte a menedékkérők tranzitzónákban való elhelyezésének módja és a biztosított körülmények börtönszerű fogva tartásnak tekinthetők.
Alapjogokért Központ: óriási hiba volt mindenkit beengedni
Ez a sok mulasztás mind onnan ered, hogy 2015-ben Angela Merkel meghirdette a „Willkommenskulturt”, azaz a migránsokat üdvözlő befogadási kultúrát, aminek következtében több mint egymillió illegális bevándorló érkezett Németországba, akiket lehetetlenség volt egyesével regisztrálni – reagált kérésünkre a Die Welt értesüléseire Törcsi Péter.
Tehát az elhibázott politikának és a rendszer túlterheltségének issza most a levét Németország
– mondta az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója. A kitoloncolásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: a helyzetet nehezíti, hogy ha a felülvizsgálat során ki is derül valakiről, hogy tovább már nem jogosult a menekültstátuszra, egyszerűen nem lehet őt kitenni az országból, mert addigra már eltűnik a hatóságok szeme elől. Törcsi Péter szerint aki behatóbban foglalkozik a német menekültpolitikával, az tudja, hogy százezrek vannak Németországban ellenőrizetlenül.
A Die Welt cikke most a szélesebb közönség elé tárta ezt a problémát, és arra világított rá, hogy óriási hiba volt mindenkit beengedni.
Arra a kérdésünkre, hogy szerinte a kiszivárgott dokumentum hatással lesz-e az uniós menekültpolitikára, a szakember azt válaszolta, „Brüsszeltől és a hagyományos baloldali liberális pártoktól nem várok beismerést”. Az viszont látszik, hogy egyre több uniós polgár felismerte a korlátlan migráció veszélyeit, ezért is nőtt az utóbbi 3-4 évben a szigorú bevándorlásellenes politikát folytató pártok támogatottsága, és ez a jövő évi európai parlamenti választásokon is meglátszik majd – tette hozzá.
Ha olyan Európai Parlament alakul, ahol érezhető mennyiségű szigorú migrációs politikát követelő párt és politikus fog ülni, az hatással lesz az Európai Bizottság és az Európai Tanács migrációhoz való hozzáállására is.
Az Európa Tanács hazánk elleni bírálata Törcsi Péter szerint tele van csúsztatásokkal, kezdve azzal, hogy a magyar tranzitzónák nyitottak, nem pedig zártak, mint egy börtön.
Szerbia felé például bárki bármikor távozhat. Az más kérdés, hogy ha valaki Magyarországra szeretne jönni, akkor meg kell várnia menedékkérelmének elbírálását
– fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy „a tranzitzónák megfelelnek a hatályos magyar és nemzetközi jogszabályoknak is”.
Politológus: a választások miatt keményített be Seehofer
Kiszelly Zoltán politológus szerint a témát – a tartalmán túl – azért is kapta fel a német sajtó, mert októberben Bajorországban tartományi választás lesz. „Seehofer bekeményített, mert pártja, a CSU elvesztette abszolút többségét, tehát ha nem változik a helyzet őszre, akkor nem fog tudni kormányt alakítani” – mondta a szakember.
A bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) 12 százalékot ért el a tavaly szeptemberi parlamenti választásokon. Seehoferék most azt gondolják, hogy ha kemény bevándorláspolitikát folytatnak, akkor el tudják csábítani az AfD szavazói egy részét.
A politológus arról is beszélt, Németországban vége a Willkommenskulturnak: a közösségi médiában a németek névvel vállalják a bevándorlásellenes álláspontjukat, a „fősodrú bevándorlásbarát média pedig felismerte: jobban jár, ha többé nem titkolja el, hanem maga írja meg először, ha egy bűncselekményt migráns követ el”. A Die Welt cikkében említett konkrétumokra reagálva Kiszelly Zoltán elmondta, olvasta az írást, melyből az is kiderül, hogy egy brémai bevándorlási hivatalnok úgy adott ki 1200 engedélyt, hogy az érintettek nem is lettek volna jogosultak menekültstátuszra.
Állítólag részvétből adta meg nekik a menekültstátuszt. Na most ha egyetlen hivatalnok 1200 vitatható engedélyt adott ki, akkor el lehet képzelni, hogy másfél millió ember esetében hogy zajlott az egész eljárás…
– vélte a szakember, aki szintén úgy látja, hogy elsősorban Angela Merkel tehet a kialakult helyzetről. „A fél világot meghívta Németországba: miután közölte, hogy minden szírt befogadnak, mindenki szírnek meg irakinak adta ki magát”.
Ennek nagyon súlyos anyagi következménye is van, hiszen ha valakit menekültként fogadnak be, annak teljes ellátás jár, amit a német adófizetőknek kell kifizetni, és hát tudjuk, hogy a migránsoknak csak a 20 százaléka dolgozik, tehát nagyon kevesen fizetik vissza a nekik megelőlegezett pénzt.
Ez is mutatja a hamis politikai korrektségnek és a Soros György-féle, álcivil szervezeteknek a kártékony hatását: megjelentették azokat a füzetecskéket, amiben leírták a bevándorlóknak, hogy miket kell mondaniuk ahhoz, hogy menekültstátuszt kapjanak, s máris megkapták azt, ami után be is kellett fogadni az illetőt – tette hozzá Kiszelly Zoltán.
Ha nemzeti hatáskörből átengedjük Brüsszelnek a migráció kezelését, akkor ezer számra jönnek a menekültek, máris lesz kit szétosztani, tehát jöhet a kvóta.
Az Európa Tanács hazánk elleni bírálatáról a politológus azt mondta: „azért minket ütnek, mert mi vagyunk a tömeges bevándorlás elleni álláspontnak a leghangosabb szószólói”.
Azt gondolják, hogy ha minket ütnek, akkor eltántorítják a többi országot és népet attól, hogy minket kövessenek, holott a nyugati emberek többsége már velünk ért egyet.
A szakember végezetül arról is beszélt, hogy nemcsak Magyarország, hanem Ausztria és Németország is ellenőrzi határait – utóbbi ráadásul jogtalanul. „A szabályok szerint ugyanis csak két évig lehet ellenőrizni a határokat a schengeni övezeten belül” – mondta.
Abban bíznak, hogy ha ellenőrzik a határokat, akkor azzal eltántorítják a migránsokat. Azt kell látni ebben, hogy egyik ország sem akarja, hogy náluk torlódjanak fel a bevándorlók.
Szerinte a kettős mérce tipikus esete az, hogy miközben Németország és Ausztria is ugyanarra törekszik, mint Magyarország, addig előbbieket nem, hazánkat viszont számtalan bírálat éri.
Vezető kép: DPA
Facebook
Twitter
YouTube
RSS