Harmadik tárgyalási napjával, újabb tanúk meghallgatásával folytatódott a Pruck Pál lánya által indított per, amellyel az a célja, hogy a Terror Házát működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány nyilvánosan ismerje el, hogy tévesen Dózsa László nevét írták Pruck Pál neve mellé, emiatt kérjen bocsánatot, valamint távolítsák el Dózsa László nevét a képről az összes kiadványban, plakáton és ábrázoláson. Továbbra sem derült ki megnyugtatóan, hogy ki van a kérdéses fényképen, a tanúk viszont egybehangzóan Horváth Miklós szakmai felelősségéről beszéltek. A felek előtt még mindig nyitva áll a megegyezés – amit a bíró is szorgalmaz –, ha viszont erre nem kerül sor, akkor antropológus szakembert vetnek be annak megállapítására, hogy ki látható a sokat vitatott fényképen.
A csütörtöki tárgyalási napon tanúként meghallgatott Tallai Gábor, a Terror Háza programigazgatója is kifejtette korábban: a fő gond, hogy politikai ügyet csináltak egy történészszakmai ügyből, az pedig, hogy ki van a képen, még mindig nem véglegesen eldöntött kérdés, további kutatást igényel ennek megnyugtató rendezése. A Közalapítvány pedig értelemszerűen nem akar újra belefutni egy esetleges téves azonosításba.
Tallai mellett Békés Mártont, a Terror Háza kutatási igazgatóját, valamint az ’56-os Emlékév szervezésében szintén közreműködő Markó Györgyöt, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatóját hallgatták meg tanúként. Az ügyben, hogy ki szerepel a kérdéses fényképen, egyikük sem foglalt állást, viszont egybehangzóan állították, hogy Horváth Miklós történészprofesszor feladata volt a fényképek végső azonosítása, sőt ő is magának vindikálta ezt. Horváthot egyébként az előző tárgyalási napon hallgatták meg tanúként, akkor azt mondta, a szerződése szerint csak egy egyszerű kutató volt, és nem is volt dolga kutatni, csak véleményezni a fényképeket. Tallai Gábor kifejtette, hogy fiatal történészek gyűjtötték össze a képeket, és ők végezték elsődleges azonosításukat, majd ezeket az eredményeket Horváth Miklós értékelte, és ő mondta ki a végső szót. Békés Márton is lényegében ugyanezt mondta el a bíróságnak, hozzátéve, hogy a képet hosszú évek óta úgy kezelték, mint Dózsa Lászlóról készült képet (maga Dózsa is), viszont a végső – jóváhagyó – szót erről a fényképről is Horváth Miklós mondta ki.
Tallai Gábor hangsúlyozta:
Az Emlékbizottságnak nem volt szándéka a kegyeletsértés, és amikor Pruck Pál családja jelentkezett a tévedéssel, létrejött egy találkozó is.
Mint a programigazgató mondta, elérték a rendelkezésre álló családi fényképeket, dokumentumokat, interjút is szerettek volna a családtagokkal, hogy megkezdhessék a mindenre kiterjedő kutatómunkát, feltérképezzék Pruck Pál életútját, de ezeket végül nem kapták meg a családtól. Ugyanakkor Horváth Miklós többszöri felkérés ellenére sem végezte el az ügy történészi kikutatását, sőt utóbb felmondott az Emlékbizottságnak. A felperes ügyvédje azt kérdezte Tallaitól, hogy ezek után megbízik-e Horváth Miklós szakértelmében, ő pedig válaszában kifejtette, hogy nem állítja, hogy ne hibázott volna a tizenöt év alatt, amíg együtt dolgoztak, de megbíztak benne mint a téma akadémikus szakértőjében. A programigazgató szerint is hiba történt, de a fő gondnak azt tartja, hogy nem történt meg az a mély kutatás, amely megnyugtatóan lezárhatná a történetet. Horváth Miklós ráadásul megváltoztatta ugyan a véleményét, de a nyilvánosság előtt, a botrány kirobbanását követően nem vállalta fel ennek egybevetését a korábbi véleményével.
Horváth Miklós maga is rátartott, hogy ő mondja ki a döntő szót a fényképek azonosításában, az utolsó feladatát azonban, a tanúk szerint, többszöri felkérés ellenére sem végezte el. (fotó: vs.hu)
Nem tudni biztosan, ki van a képen, de Horváthnak lehettek volna kételyei
Kiderült, hogy Horváth Miklós a Getty Images képét vette alapul (ahonnan az Emlékbizottság a használati jogát megvásárolta), és nem tudott a Life magazin korabeli számáról, amelyben „Pal Pruck” szöveggel jelent meg. Békés Márton elmondta, hogy az ügy kirobbanása után ellenőrizték Pruck Pált is, de nem találták levéltári nyomát ’56-tal kapcsolatban. Abban, hogy ki van a képen, kérdésre sem foglalt állást, mondván:
Ketten vallják magukénak a képet, ellentmondásos nyilatkozatok vannak, nem merészelném eldönteni, hogy ki van a képen.
A felperes ügyvédje előszedett egy 2016-os emailt is, amelyet Békés Márton az ’56-os emlékév Szigeten való megjelenésével kapcsolatban írt Horváth Miklósnak és Markó Györgynek. Ebben végső ellenőrzésnek nevezte a munka azon szakaszát, amikor a történészi munka után az Emlékbizottság presztízsszempontok alapján kiválasztja az ábrázolásokon megjelenítendő hősöket, hogy legyen köztük férfi és nő, fiatal és idősebb, stb. Az ügyvédnő feltűnően szerette volna oda kihozni a témát, hogy ez valamiféle végső történészi ellenőrzés volt, amelyet nem Horváth Miklós végzett, de ez végül nem sikerült.
Harmadikként Markó Györgyöt hallgatta meg a bíróság, aki viszont csak két ügyben működött közre az emlékévben. Tanácsokat adott a történészeknek az ügyben, hogy kikkel érdemes interjúkat készíteniük, továbbá az emailben is említett, Szigeten való megjelenéssel kapcsolatban kellett kielemeznie, hogy felmerül-e kizáró ok valamelyik 56-os személy megjelenítésével kapcsolatban – például későbbi állambiztonsági ügynöki tevékenység. Markó is azt erősítette meg, hogy Horváth Miklós feladata lett volna a Pruck-ügy alapos kikutatása, olyanról pedig nem tud, hogy megtiltották volna a professzornak a nyilvános megszólalást.
Pruck Erika (b), Pruck Pál lánya, az ügyvédje, valamint Bene Lajos bíró (fotó: PS)
A Pruck Pál szálat már a botrány előtt ismerte Horváth Miklós
Markó is több példát mondott, amikor tévesen azonosították egy-egy fénykép szereplőjét vagy helyszínét, sőt kifejtette, hogy a szóban forgó képet egy görög fiúnak, Delkosz Jorgosznak is tulajdonították már. A Kommunizmuskutató Intézet igazgatója ezzel foglalkozott legutóbbi könyvében, amelyben cáfolta ezt a harmadik teóriát. A könyvben úgy fogalmazott, hogy valószínűleg Dózsa László van a képen, de lábjegyzetben feltüntette, amit nem sokkal a kézirat 2016 augusztusi leadása előtt tudott meg: a Life magazinban Pruck Pál nevét tüntették fel. Ennek ellenére jóhiszemű döntésnek tartja a Dózsa Lászlóként való azonosítást, és arra is hozott példát, hogy rossz nevet írt a korabeli újságíró a fényképe alá. Azt is megcáfolta, hogy a szóban forgó fényképet készítő fotós mindig feltüntette volna, hogy ki szerepel a képén. Ő készítette ugyanis azt a felvételt, amely alapján a Time magazin ikonikus címlapját rajzolták, de máig nem tudni, hogy melyik ’56-os szabadságharcost ábrázolja, ugyanis név nincs a fotóhoz. Markó könyvének külön pikantériája, hogy azt Horváth Miklós lektorálta. Az igazgató azt is elmesélte, hogy 2016 őszén egy alkalommal Dózsa Lászlóval beszélgetett arról, hogy Pruck Pál neve szerepel a Life magazinban a fotó alatt, és ezt feltehetően hallotta az ott jelen lévő Horváth Miklós is.
Bene Lajos bíró a tárgyalás végén arra biztatta a feleket, hogy próbáljanak megegyezni peren kívül. Amennyiben ez nem történik meg, antropológus szakvélemény alapján állapíthatják meg, hogy ki látható a kérdéses fényképen. A bíró február 27-re tűzte ki a következő tárgyalási napot, amikor talán pont kerül ennek az egyre szövevényesebb, és valószínűleg indokolatlanul nagyra dagasztott ügynek a végére.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS