Pesti Srácok

217 nap a halálsoron | Az Öreg vendége Koltay Gábor, Balázs Béla díjas filmrendező

Koltay Gábor legújabb dokumentum-játékfilmje 217 nap címmel került bemutatásra az Uránia filmszínházban. A film Wittner Máriáról szól, az 1956-os forradalom- és szabadságharc egyik hőséről, aki több mint fél évig azt várta, hogy mikor szólítják a bitófához. Koltay Gáborral beszélgetett az Öreg.

Koltay alkotása drámai eszközökkel mutatja, be hogy Wittner Mária mellől hogyan viszik el akasztásra közvetlen harcostársait, így legjobb barátnőjét is, Sticker Katalint. A megtorló, kommunista Kádár-rendszer aljasságát is jelzi a film- magyarázta a filmrendező, - hogy Kádár János büntetlenséget ígért azoknak, aki bár részt vettek az ,,eseményekben" , ennek ellenére bátran hazajöhetnek külföldről. Többségüket viszont kivégezték, mint Sticker Katalint, Nickelsburg Lászlót... Wittner Mária végül életfogytiglanit kapott és abból letöltött tizenhárom évet, a legtöbbet a forradalmárok közül. Az interjú kapcsán kiderült, hogy érett forradalmárrá a börtönben lett Mária. Koltay Gábor megerősítette, az Életre ítélve önvallomás is ezt igazolja, hogy Wittner Mária megfogadta, ha túléli, mindent el fog követni, hogy a forradalmárok emlékét, harcainak célját életben tartsa a következő  generációk számára is. Ezt a fogadalmát haláláig megtartotta.

Koltay Gábor
Koltay Gábor

Koltay Gábor történelmi munkái

Koltay Gábor az István, a király megrendezése után (1983), -látva, hogy milyen tömeges volt rá,- megfogadta, hogy ezek után sorsfordító magyar történelmi eseményekről fog filmet készíteni. Több évtizedes filmes munkáját idézi a Trianonról szóló filmjei, avagy az István, a király (Sacra Corona), A fehér vértanú (Mindszenty József), Adjátok vissza hegyeimet (Wass Albert). Koltay tudatosan fordult az ezeregyszáz éves magyar történelem legfontosabb eseményéhez. Nem véletlenül készítette el a Honfoglalás című filmjét, ami Álmos, Árpád fejedelmeknek, a vezéreknek állít emléket. Horn Gyula miniszterelnöksége idején az SZDSZ leszavazta azt, hogy anyagilag támogassák a honfoglalás ezeregyszáz évfordulójára készülő filmet. Ezt Koltay gyalázatosnak tartja. Holott  a magyar történelem legjelentősebb korszaka volt, amikor egy igen nagy kultúrájú nép Attilától kezdve véglegesen  hazatalált. A filmrendező fontosnak tartja továbbra is, hogy a magyar önazonosság tudatot alkotásaiban ébren tartsa. Erről is szól a 217 nap, a Wittner Máriáról szóló film is.

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)