Magyarország biztonsága a Száhel-régióban kezdődik, ezért Magyarország komplex támogatási csomaggal segíti a régió egyetlen stabil országát, Csádot – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.
A minisztert annak alkalmával kérdezték, hogy kedden megbeszélést folytatott a Csádi Köztársaság nemzetvédelmi miniszterével, Dago Yacoubbal és aláírták a két ország katonai együttműködéséről szóló megállapodást. Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: a Száhel-régió a világ egyik legszegényebb térsége, a terrorizmus és a nehéz életkörülmények által kiváltott migráció kiindulópontja. Hozzátette: a régió egyetlen stabil állama Csád, és Magyarország elemi érdeke, hogy Csád stabil maradjon, ezért komplex támogatási csomaggal segítik az országot, amelynek civil és katonai eleme is van. Hozzátette: az Országgyűlés 200 katonából álló misszióhoz adott felhatalmazást, a Magyar Honvédség az önálló misszióban kiképzéssel, mentorálással támogatja a csádi haderőt, amellyel szorosan együttműködik. A misszió előkészítése folyamatos, a főerő jövő év első negyedévében indulhat az afrikai országba.
Szalay-Bobrovniczky Kristófot kérdezték a november elején tartott Adaptive Hussars 23 hadgyakorlatról is. A miniszter ezzel kapcsolatban elmondta, hogy 47 katonai szervezetet vontak be a gyakorlatba és körülbelül hatezer embert, ebből 500–600 tartalékos volt. Hozzátette: a gyakorlatba váratlan incidenseket is beépítettek, így több embert kellett megmozdítani. A miniszter elmondta: a négy NATO-tagállam katonái részvételével megtartott hadgyakorlaton “megmozdult az egész rendszer”, a magyar katona ismét azt érezte, hogy fontos, és a közigazgatás is nagyon jól együtt tudott működni a haderővel. Hozzátette: bár a gyakorlat tartalmazott éleslövészetet is, de nem a harc maga, hanem a harcra való felfejlődés gyakorlása volt a cél, így például a Tiszán pontonhídon kelt át a nehéztechnika. Emellett más váratlan incidens is volt, ami kiszámíthatatlanná tette a gyakorlatot a résztvevők számára is. A miniszter a tapasztalatokról szólva elmondta: a gyakorlat kielemzése most következik, de úgy vélte, sokat kell javítani, egyszerűsíteni a tartalékosok részvételén. Mint mondta, a tartalékosok úgynevezett “behívóparancsot” kaptak a gyakorlat részeként, de párbeszédre van szükség a munkaadókkal annak érdekében, hogy a jövőben többen vehessenek részt a tartalékos állományból.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszélt arról is: az orosz–ukrán háború azt mutatja, hogy a harctereket a tüzérség dominálja, Magyarország pedig a világ legmodernebb eszközeivel építi újjá a tüzérségét. A honvédség kiemelt, bruttó 737 ezer forintos belépő illetménnyel keres fiatalokat a tatai páncélosdandárba a PzH 2000 önjáró lövegek mellé.
A miniszter a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának is a vendége volt, ahol elmondta: a veszélyek korában teljesen nyilvánvaló mindenkinek, hogy a magyar emberek biztonsága, a családok védelme érdekében feltétlenül szükséges egy “képes és alkalmas haderő” léte, ami az Adaptive Hussars 23 gyakorlatokon keresztül önmaga előtt is bizonyítja a képességeit. Kiemelte: Magyarország megbecsült és elkötelezett tagja a NATO-nak, több misszióban is részt vesz, és a NATO elvárásainak megfelelően Magyarország idén a GDP 2 százalékát költi védelmi kiadásokra. A miniszter hangsúlyozta: a haderő fejlesztésére fordított összeg semmit nem ér, ha nincs az eszközök működtetéséhez szükséges, elszánt, bátor, jól kiképzett, felkészült magyar katona. Hozzátette: meg kell tudniuk szólítani a fiatalokat. Több mint egy éve folytatnak kampányt, aminek keretében igyekeznek eljuttatni a fiataloknak az üzenetet, hogy ez már egy megújult haderő, új technikai eszközökkel, amik már a modern generáció képességeit igénylik. Ezekre az eszközökre, konkrét technikára, meghatározott feladatokra toborzunk katonákat – jegyezte meg.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Facebook
Twitter
YouTube
RSS