Augusztus 20-án indította el Igazság, erő, felemelkedés: együtt tesszük naggyá a Kárpát-medencét! című többhetes szemléletformáló kampányát az Alapjogokért Központ. Az akció fő eleme egy kisfilm, amely a magyarság Kárpát-medencei történetének meghatározó eseményeit dolgozza fel. Az alkotásról, a magyarság múltjáról, jövőjéről Szánthó Miklós igazgató adott interjút a Magyar Hírlapnak.
Szánthó Miklós a Magyar Hírlapnak adott interjújában elmondta: végtelenül sajnálja és szomorúnak tartja, hogy az ellenzék képtelen megélni a saját magyarságát. Az igazgató ezt annak kapcsán jelentette ki, hogy György Péter esztéta giccsesnek, hiányosnak, történelmietlennek, hajmeresztőnek, naivnak jellemezte a művet. Szántó Miklós kifejtette: egy szemléletformáló kampányt indítottak, amelynek az a mondanivalója, hogy bár a magyarság elmúlt ezer évében a daliás idők mellett voltak sorscsapások is, összességében a teljesítményünk feljogosít minket a történelmünk folytatására. A videó nem egy dokumentumfilm, hanem érzéseket közvetít, a magyar képességeket, a magyar érzést. Az Alapjogokért Központ vezetője arról is beszélt, hogy a szüleink és a mi generációnk képes a győzelem kapujáig eljuttatni Magyarországot, de a döntő ütközet megvívása a most felnövő nemzedéké lesz.
Ha a vértelen szépelgőknek az a baja, hogy ez egy nagyon militáns üzenet, lelkük rajta
– mondta az igazgató, aki szerint a természet első törvénye, hogy a világ ellentétpárokban működik. Szánthó Miklósnak meggyőződése, hogy nagy idők állnak előttünk, de ehhez bátorság, küzdeni tudás, büszkeség szükségeltetik, és nem valami elpuhult tunyaság, amit manapság kompromisszumkészségnek meg konszenzuskeresésnek hívnak. Szánthó Miklós az alkotásról elmondta: ahhoz az ötletet Orbán Viktor felszabadító erejű beszéde adta, amelyet a miniszterelnök Trianon kapcsán, június hatodikán, Sátoraljaújhelyen mondott el, és amelyben elhangzott az a gondolat, hogy az igazság erő nélkül keveset ér.
Úgy fordítottuk le magunknak az egészet, hogy csak úgy tudunk erőt szervezni magunk körül, ha a mögöttünk hagyott ezer év magasságából felülemelkedünk azokon a sérelmeken, melyeket lényegében a nyugati vagy keleti nagyhatalmak szítottak a régió népei között
– tette hozzá Szánthó Miklós.
A kampány lényegi eleme, hogy fogja át minden nap a tudatunkat, hogy a sokszor szenvedéstörténetnek hitt magyar sors nem volt hiábavaló, célja volt, céllal maradtunk meg. Megérthetjük, hogy igenis mi magunk vagyunk a legendás felmentő sereg, amelyre oly régóta vártunk
– részletezte az igazgató. Szánthó Miklós szerint nem feldolgozni kell a múltat; ez a nemzetellenes balliberális narratíva által sugallt bűntudat-kultusz, mintha a múlt csak és kizárólag bűnös lenne és azt valahogy azért le kell erőltetni a torkunkon, mint valami kanalas orvosságot.
A liberálisok a semlegesség, a tolerancia jegyében profi módon ezt csinálják, a nemzeti történeteket kiáltva ki minden mai bajok forrásaként, a mi feladatunk viszont az, hogy a felnövő generációkat arra emlékeztessük, hogy igazából tényleg a csodával határos dolog, hogy egy ezeregyszáz évvel ezelőtt pár százezer fővel ide érkező nomád törzsszövetségből kultúráját, tartását, nyelvét megőrizni képes államszervező nemzet vált
– jelentette ki Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ vezetője az interjúban úgy vélekedett: ha van tanulsága az elmúlt ezer évnek a régió számára, akkor az az, hogy sem keletről, sem nyugatról nem engedték a különböző birodalmak, hogy itt egy erős politikai centrum jöjjön létre.
Ütközőzónának, feszültséglevezetőnek használták a térséget és annak népeit: sokkal jobb volt nekik, ha Közép-Európa szétszabdalt és egymással veszekedő csoportokból áll, mert így sokkal könnyebb kijátszani őket egymás ellen, legfőképpen a többieket a magyarok ellen. Csakhogy általában a többiek azt kapták jutalmul, amit mi büntetésül. Na, ezen kell most felülemelkednünk, ez valamennyi régiós vezetés elemi érdeke, ha saját országának jót akar. Ennek nyilván van egy szellemi, érzelmi szintje, és van nagyon praktikus is
– részletezte az igazgató. A részletekről elmondta: szükség van az összehangolt fellépésre uniós téren, valamint a Baltikumtól a Balkánig tartó gazdasági és infrastrukturális együttműködésre.
Persze, a románok, szerbek, szlovákok között mindig lesznek magyarellenes hangok, de ha az ottani politikai elitek arra kondicionálják magukat – és erre a visegrádi négyek jó példa –, hogy ha Magyarországgal együttműködnek, akkor mindenki jól jár, akkor helyes úton járunk
– tette hozzá Szánthó Miklós.
Forrás, vezető kép: Magyar Hírlap; Videó: Alapjogokért Központ
Facebook
Twitter
YouTube
RSS