Pesti Srácok

Szarvas Szilveszter Ópusztaszeren: Mi lettünk Európa, a nyugatiak odaadták a jövőt a migránsoknak

Szarvas Szilveszter Ópusztaszeren: Mi lettünk Európa, a nyugatiak odaadták a jövőt a migránsoknak

Háromszáz lovas, ezer gyalogos hagyományőrző alkotott történelmi élőképet tegnap Ópusztaszeren, a Magyarok Országos Gyűlésén, ahol egy történelmi csata megidézésének is szemtanúi lehettek a résztvevők. A Magyarok Országos Gyűlése egy hely, ahol mindenki igazán magyarnak érezheti magát. Egy hely, amely kifejezi az ősi magyar kultúra iránti alázatot. Egy hely, ahol visszarepülhetünk évszázadokat, mégis a jelenben vagyunk, de a jövő fele tekintünk. A Magyarok Országos Gyűlésén mások mellett Wittner Mária 1956-os szabadságharcos, forradalmár, Gajdics Ottó, a Magyar Idők főszerkesztője és Szarvas Szilveszter, a PestiSrácok.hu főszerkesztő-helyettese is előadást tartott. Wittner Mária szerint Magyarország egy csodás kalitka, amelyből egy gyönyörű madár fog kirepülni. Gajdics Ottó a balliberális médiumok hazugságairól beszélt, míg Szarvas Szilveszter nyomatékosította, a nyugati politikusok politikai falat építettek Európa közepén, a fal nyugati oldala a "migráns-Európa", de keleti oldala, Közép-Európa a valódi Európa, ahol a kereszténységet, a lelket, a jövőt védjük és óvjuk.

Augusztus 17-től 19-ig rendezik meg immáron hatodik alkalommal a Magyarok Országos Gyűlését, vagyis a MOGY-ot a mesés Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. Bár nagy divat manapság az ellenkezőjét képviselni, mégis az ide ellátogató közönség Magyarországot jön ünnepelni. A magyar történelmet, hagyományokat, gasztronómiát, egyszóval hazánk kultúráját, ugyanakkor nagytudású kutatók, professzorok, előadók igyekeznek átadni mindazt, amit hazánk jövőjével kapcsolatban is tudni érdemes.

Vukics Ferenc, a rendezvény főszervezője egy korábbi interjú során úgy nyilatkozott a PestiSrácoknak, hogy a MOGY egyszerre szól a múltról, a jelenről és a jövőről, emellett pedig kiemelt hangsúlyt fektetnek a szomszédos népekkel való jó kapcsolat ápolására is. Az idei MOGY három témára összpontosít. Az első a nagycsaládok és a nemzet gyarapodása, a második a visegrádi országok (V4-ek) civil együttműködésének kialakítása, a harmadik fontos téma pedig, hogy azoknak az álcivil szerveződéseknek, külföldről fizetett transznacionális alakulatoknak, magánkatonai csoportoknak a ténykedését bemutassák, leleplezzék, amelyeknek immár nemcsak az Európai Unió, hanem az ENSZ is egyre nagyobb hatalmat próbál a kezébe játszani.

Ópusztaszer a magyarság számára egy fontos gyülekezőhely. Anonymus leírása szerint Árpád vezér és nemesei 34 napot töltöttek a környéken, ahol megállapították az ország törvényeit, vagyis szerét ejtették az ország dolgainak - Megtartották a Magyarok Országos Gyűlését Ópusztaszeren. Fotó: Horváth Péter Gyula
PestiSracok facebook image

A főbejáraton át azonnal egy kétsoros kézműves vásár tárul az ember szeme elé, ahol ezerféle különböző népművészeti, hagyományőrző alkotást, népviseletet, maszkot, hangszert, ételt, valamint italt vásárolhat az ide ellátogató. A rendezvény hangulatából egyértelműen árad a bizalom és a szeretet, valamint a mellérendelt viszonyokon alapuló társadalmi szervezőelv és az összefogás is. Magyarán itt mindenki fél szavakból megérti a másik mondandóját. Természetesen a csalogató vásáron kívül a baranta-bemutató (a történelmi magyar harci kultúrából származó testmozgások összegyűjtésével létrehozott harcművészeti stílus), a lovasokkal, zászlósokkal, barantásokkal közösen előadott történelmi élőkép-performansz, valamint a 15 különböző sátorban zajló folyamatos előadások is idevonzzák a magyarságban elmerülni vágyókat.

MOGY. Fotó: Horváth Péter Gyula

Múlt, jelen és jövő egy helyen

Wittner Mária, '56-os forradalomár és szabadságharcos a Keresztény Magyarország Sátorban tartott előadásában felidézte a szimbolikában rejlő misztikumokat. Olyan jelekről és rejtett üzenetekről beszélt, amelyek bár az ősidőkből származnak, mégis, szinte kísérteties átfedéssel illenek rá Magyarország jelenére.

Wittner Mária szerint ez a bizonyos madár már kirepült a kalitkából, méghozzá 2015-ben, amikor hazánk példátlan módon állt ki olyan nemzeti értékek mellett, amelyekért akkor bár kinevettek minket, mostanra viszont belátták, hogy a magyar út a járható út. A szabadságharcos beszélt továbbá a feltétlen jézusi szeretetről, aminek át kell járnia a mindennapjainkat, valamint az adás öröméről is:

Nem sokkal arrébb, a Történelem Sátorban Raffay Ernő történész avatta be a nagy létszámú hallgatóságot a trianoni békeszerződés titkaiba, előzményeibe. A trianoni békeszerződés nyomán ugyanis, ahogyan a történész fogalmazott, Magyarország nemcsak területének kétharmadát, nemcsak gazdasági életképességét, s magyarjainak millióit vesztette el, de kettétörte és a továbbiakban szinte lehetetlenné tette a nemzeti fejlődésnek akkor már több évszázados folyamatát is. Hiába hangoztatták a nemzet legjobbjai háromnegyed évszázadon át, hogy túl a tépelődéseken végre új hazát kell építeni, igazán cselekvővé sohasem ért, sohasem érhetett a szándék.

A történész az 1920. június 4-én aláírt békeszerződést az „erőszak békéjének” tekinti, olyan nagyhatalmi döntésnek, amely nyomán Magyarország történelme a világ legméltánytalanabb csapását volt kénytelen elszenvedni. (Raffay Ernő előadásairól a YouTube videómegosztón teljes, vágatlan felvételeket lehet megtekinteni.)

MOGY. Fotó: Horváth Péter Gyula

Nemzeti újságírás és a nyugat bukása

A Könyv és Sajtó Sátorban a Magyar Idők főszerkesztője, Gajdics Ottó tartott előadást a nemzeti újságírás múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A napjainkban zajló médiaháború kiteljesedettsége már senki számára sem megkérdőjelezhető. Gajdics szerint most azonban az a legfontosabb, hogy a médiafogyasztó tudatában legyen annak, mik az álhírek, és melyek azok, amelyeknek érdemes hitelt adni. Természetesen a több oldalról való tájékozódás ennek kihagyhatatlan mozzanata. A hazai jobboldali médiatúlsúly rémmeséjét, amit a baloldali, magukat függetlennek mondó lapok előszeretettel hangoztatnak, szemenszedett hazugságnak nevezte:

Szarvas Szilveszter, a PestiSrácok.hu főszerkesztő-helyettese átlépve Magyarország határát, a nyugaton zajló kaotikus állapotokat mutatta be Andreas von Rétyi: George Soros és Udo Ulfkotte, valamint Stefan Schubert: Határtalan bűnözés című könyve nyomán. Andreas von Rétyi több, mint kétszáz oldalon, bizonyítékokkal alátámasztva, számtalan hivatkozással mutatja be, hogy a nemzetközi spekuláns milyen roppant arzenállal bír a világ menetének befolyásolására, a különböző nemzetek belpolitikájába való beavatkozásra és legitim kormányok megdöntésére.

Szarvas Szilveszter előadása. Fotó: Horváth Péter Gyula

Szarvas Szilveszter nyomatékosította, a nyugati politikusok politikai falat építettek Európa közepén, a fal nyugati oldala a "migráns-Európa", de keleti oldala, Közép-Európa a valódi Európa, ahol a kereszténységet, a lelket, a jövőt védjük és óvjuk.

A könyv mindenkinek ajánlott, aki kíváncsi a német és európai valóságra, akik szerint egyetlen igazság létezhet és azt ki kell mondani, és aki magyarként, európaiként aggódik a jövőért. Szarvas Szilveszter példaként három megrendítő, migránsok által elkövetett bűncselekményt ismertetett a hallgatósággal, amelyekből mindenki számára egyértelművé vált, hogy nyugaton ma már a jogrendszer igazodik a bevándorlók igényeihez és nem pedig fordítva.

Andreas Von Rétyi: George Soros és Udo Ulfkotte - Stefan Schubert: Határtalan bűnözés című könyve a PestiSrácok.hu internetes boltjában vásárolható meg.

Az előadások végén a Nagyszínpadon neves fellépők szórakoztatták az ünneplőket. A rendezvény kapcsán fontos megjegyezni, hogy a MOGY saját forrásokból, önkéntes munkából, felajánlásokból valósul meg. Vukics Ferenc szerint ezzel is az a céljuk, hogy erősítsék a közösségeket, s újakat hozzanak létre.

Nézze meg a MOGY-ról készített képgalériánkat:

Ópusztaszer a magyarság számára egy fontos gyülekezőhely. Anonymus leírása szerint Árpád vezér és nemesei 34 napot töltöttek a környéken, ahol megállapították az ország törvényeit, vagyis szerét ejtették az ország dolgainak - Megtartották a Magyarok Országos Gyűlésént Ópusztaszeren Fotó: Horváth Péter Gyula
Ópusztaszer a magyarság számára egy fontos gyülekezőhely. Anonymus leírása szerint Árpád vezér és nemesei 34 napot töltöttek a környéken, ahol megállapították az ország törvényeit, vagyis szerét ejtették az ország dolgainak - Megtartották a Magyarok Országos Gyűlésént Ópusztaszeren Fotó: Horváth Péter Gyula
Ópusztaszer a magyarság számára egy fontos gyülekezőhely. Anonymus leírása szerint Árpád vezér és nemesei 34 napot töltöttek a környéken, ahol megállapították az ország törvényeit, vagyis szerét ejtették az ország dolgainak - Megtartották a Magyarok Országos Gyűlésént Ópusztaszeren Fotó: Horváth Péter Gyula
Ópusztaszer a magyarság számára egy fontos gyülekezőhely. Anonymus leírása szerint Árpád vezér és nemesei 34 napot töltöttek a környéken, ahol megállapították az ország törvényeit, vagyis szerét ejtették az ország dolgainak - Megtartották a Magyarok Országos Gyűlésént Ópusztaszeren Fotó: Horváth Péter Gyula
Ópusztaszer a magyarság számára egy fontos gyülekezőhely. Anonymus leírása szerint Árpád vezér és nemesei 34 napot töltöttek a környéken, ahol megállapították az ország törvényeit, vagyis szerét ejtették az ország dolgainak - Megtartották a Magyarok Országos Gyűlésént Ópusztaszeren Fotó: Horváth Péter Gyula
Ópusztaszer a magyarság számára egy fontos gyülekezőhely. Anonymus leírása szerint Árpád vezér és nemesei 34 napot töltöttek a környéken, ahol megállapították az ország törvényeit, vagyis szerét ejtették az ország dolgainak - Megtartották a Magyarok Országos Gyűlésént Ópusztaszeren Fotó: Horváth Péter Gyula
Ópusztaszer a magyarság számára egy fontos gyülekezőhely. Anonymus leírása szerint Árpád vezér és nemesei 34 napot töltöttek a környéken, ahol megállapították az ország törvényeit, vagyis szerét ejtették az ország dolgainak - Megtartották a Magyarok Országos Gyűlésént Ópusztaszeren Fotó: Horváth Péter Gyula
Ópusztaszer a magyarság számára egy fontos gyülekezőhely. Anonymus leírása szerint Árpád vezér és nemesei 34 napot töltöttek a környéken, ahol megállapították az ország törvényeit, vagyis szerét ejtették az ország dolgainak - Megtartották a Magyarok Országos Gyűlésént Ópusztaszeren Fotó: Horváth Péter Gyula
Ópusztaszer a magyarság számára egy fontos gyülekezőhely. Anonymus leírása szerint Árpád vezér és nemesei 34 napot töltöttek a környéken, ahol megállapították az ország törvényeit, vagyis szerét ejtették az ország dolgainak - Megtartották a Magyarok Országos Gyűlésént Ópusztaszeren Fotó: Horváth Péter Gyula
Ópusztaszer a magyarság számára egy fontos gyülekezőhely. Anonymus leírása szerint Árpád vezér és nemesei 34 napot töltöttek a környéken, ahol megállapították az ország törvényeit, vagyis szerét ejtették az ország dolgainak - Megtartották a Magyarok Országos Gyűlésént Ópusztaszeren Fotó: Horváth Péter Gyula
Ópusztaszer a magyarság számára egy fontos gyülekezőhely. Anonymus leírása szerint Árpád vezér és nemesei 34 napot töltöttek a környéken, ahol megállapították az ország törvényeit, vagyis szerét ejtették az ország dolgainak - Megtartották a Magyarok Országos Gyűlésént Ópusztaszeren Fotó: Horváth Péter Gyula
Ópusztaszer a magyarság számára egy fontos gyülekezőhely. Anonymus leírása szerint Árpád vezér és nemesei 34 napot töltöttek a környéken, ahol megállapították az ország törvényeit, vagyis szerét ejtették az ország dolgainak - Megtartották a Magyarok Országos Gyűlésént Ópusztaszeren Fotó: Horváth Péter Gyula
Ópusztaszer a magyarság számára egy fontos gyülekezőhely. Anonymus leírása szerint Árpád vezér és nemesei 34 napot töltöttek a környéken, ahol megállapították az ország törvényeit, vagyis szerét ejtették az ország dolgainak - Megtartották a Magyarok Országos Gyűlésént Ópusztaszeren Fotó: Horváth Péter Gyula
Ópusztaszer a magyarság számára egy fontos gyülekezőhely. Anonymus leírása szerint Árpád vezér és nemesei 34 napot töltöttek a környéken, ahol megállapították az ország törvényeit, vagyis szerét ejtették az ország dolgainak - Megtartották a Magyarok Országos Gyűlésént Ópusztaszeren Fotó: Horváth Péter Gyula
Ópusztaszer a magyarság számára egy fontos gyülekezőhely. Anonymus leírása szerint Árpád vezér és nemesei 34 napot töltöttek a környéken, ahol megállapították az ország törvényeit, vagyis szerét ejtették az ország dolgainak - Megtartották a Magyarok Országos Gyűlésént Ópusztaszeren Fotó: Horváth Péter Gyula
Ópusztaszer a magyarság számára egy fontos gyülekezőhely. Anonymus leírása szerint Árpád vezér és nemesei 34 napot töltöttek a környéken, ahol megállapították az ország törvényeit, vagyis szerét ejtették az ország dolgainak - Megtartották a Magyarok Országos Gyűlésént Ópusztaszeren Fotó: Horváth Péter Gyula
Ópusztaszer a magyarság számára egy fontos gyülekezőhely. Anonymus leírása szerint Árpád vezér és nemesei 34 napot töltöttek a környéken, ahol megállapították az ország törvényeit, vagyis szerét ejtették az ország dolgainak - Megtartották a Magyarok Országos Gyűlésént Ópusztaszeren Fotó: Horváth Péter Gyula
Ópusztaszer a magyarság számára egy fontos gyülekezőhely. Anonymus leírása szerint Árpád vezér és nemesei 34 napot töltöttek a környéken, ahol megállapították az ország törvényeit, vagyis szerét ejtették az ország dolgainak - Megtartották a Magyarok Országos Gyűlésént Ópusztaszeren Fotó: Horváth Péter Gyula
Ópusztaszer a magyarság számára egy fontos gyülekezőhely. Anonymus leírása szerint Árpád vezér és nemesei 34 napot töltöttek a környéken, ahol megállapították az ország törvényeit, vagyis szerét ejtették az ország dolgainak - Megtartották a Magyarok Országos Gyűlésént Ópusztaszeren Fotó: Horváth Péter Gyula
Ópusztaszer a magyarság számára egy fontos gyülekezőhely. Anonymus leírása szerint Árpád vezér és nemesei 34 napot töltöttek a környéken, ahol megállapították az ország törvényeit, vagyis szerét ejtették az ország dolgainak - Megtartották a Magyarok Országos Gyűlésént Ópusztaszeren Fotó: Horváth Péter Gyula
Ópusztaszer a magyarság számára egy fontos gyülekezőhely. Anonymus leírása szerint Árpád vezér és nemesei 34 napot töltöttek a környéken, ahol megállapították az ország törvényeit, vagyis szerét ejtették az ország dolgainak - Megtartották a Magyarok Országos Gyűlésént Ópusztaszeren Fotó: Horváth Péter Gyula
Ópusztaszer a magyarság számára egy fontos gyülekezőhely. Anonymus leírása szerint Árpád vezér és nemesei 34 napot töltöttek a környéken, ahol megállapították az ország törvényeit, vagyis szerét ejtették az ország dolgainak - Megtartották a Magyarok Országos Gyűlésént Ópusztaszeren Fotó: Horváth Péter Gyula
Ópusztaszer a magyarság számára egy fontos gyülekezőhely. Anonymus leírása szerint Árpád vezér és nemesei 34 napot töltöttek a környéken, ahol megállapították az ország törvényeit, vagyis szerét ejtették az ország dolgainak - Megtartották a Magyarok Országos Gyűlésént Ópusztaszeren Fotó: Horváth Péter Gyula
Ópusztaszer a magyarság számára egy fontos gyülekezőhely. Anonymus leírása szerint Árpád vezér és nemesei 34 napot töltöttek a környéken, ahol megállapították az ország törvényeit, vagyis szerét ejtették az ország dolgainak - Megtartották a Magyarok Országos Gyűlésént Ópusztaszeren Fotó: Horváth Péter Gyula
Ópusztaszer a magyarság számára egy fontos gyülekezőhely. Anonymus leírása szerint Árpád vezér és nemesei 34 napot töltöttek a környéken, ahol megállapították az ország törvényeit, vagyis szerét ejtették az ország dolgainak - Megtartották a Magyarok Országos Gyűlésént Ópusztaszeren Fotó: Horváth Péter Gyula
Ópusztaszer a magyarság számára egy fontos gyülekezőhely. Anonymus leírása szerint Árpád vezér és nemesei 34 napot töltöttek a környéken, ahol megállapították az ország törvényeit, vagyis szerét ejtették az ország dolgainak - Megtartották a Magyarok Országos Gyűlésént Ópusztaszeren Fotó: Horváth Péter Gyula
Ópusztaszer a magyarság számára egy fontos gyülekezőhely. Anonymus leírása szerint Árpád vezér és nemesei 34 napot töltöttek a környéken, ahol megállapították az ország törvényeit, vagyis szerét ejtették az ország dolgainak - Megtartották a Magyarok Országos Gyűlésént Ópusztaszeren Fotó: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.