Ahol becsukódik egy ajtó, ott kinyílik egy másik. A Fidesz kilépett az Európai Néppárt EP-frakciójából, ám a magyar kormány európai érdekérvényesítése az utóbbi években már egyébként sem ezen a politikai fórumon keresztül valósult meg. A távozással európai szinten is esély nyílik egy olyan politikai keret kialakítására, amely karakteres alternatívát mutat Soros György és a bevándorláspárti erők politikájával szemben. Egy karakteresen nemzeti szuverenista, a keresztény kulturális értékek és a hagyományos családmodell védelmére, a bevándorlás korlátozására, és a patrióta gazdaságpolitika képviseletére vállalkozó formáció közelebb állna az európaiak többségének várakozásaihoz, mint a mainstream európai politika – olvasható a Századvég Alapítvány friss elemzésében, amelyben számos fontos kérdésre választ találunk.
Az Európai Néppárt (EPP) frakciójának kisebb pártjai már régóta kezdeményezik a Fidesz kizárását, amit most a mainstream médiában is lex Fidesznek nevezett frakciószabályzat-módosítással akartak elérni. A javaslat lényege: az EPP-ben felfüggesztett tagságú pártok esetében már nemcsak egyes képviselőket, hanem egész pártokat is ki lehetne zárni a párt EP-frakciójából. Ehhez a korábbi kétharmados küszöböt egyszerű többségre módosították volna. A szavazás előtt született kompromisszum értelmében új elemként az egész pártokra vonatkozó kizárási lehetőség a szövegben maradt, a kizáráshoz szükséges küszöb azonban változatlan maradt. Látszólag a Soros György kottájából játszó bevándorláspárti erők és a brüsszeli bürokraták nyertek, hiszen ők már régóta próbálták a Fideszt és a néppártot egymástól elidegeníteni. Valójában a Fidesz és Európa konzervatív, keresztény és bevándorlásellenes polgárai és erői nyertek, hiszen a magyar kormánypárt mostantól sokkal szabadabban, hatékonyabban és karakteresebben tudja a valódi európai értékekre épülő politikáját az uniós intézményekben képviselni.
Nincs égető szüksége a Fidesznek a néppártra
Magyarország miniszterelnöke az utóbbi években már jellemzően nem az Európai Parlamentben és a néppárton keresztül képviselte eredményesen az ország érdekét, hanem az állam- és kormányfők tanácsában. Az európai és a világsajtó Ursula von der Leyen bizottsági elnökké választásánál, az idén induló hétéves költségvetés és a Next Generation EU gazdaságélénkítő csomag tárgyalásainál, vagy a “jogállamisági” mechanizmus kérdésénél Orbán Viktort tartotta a tárgyalásokra egyik legnagyobb hatással lévő politikusnak. Ezek a döntések az európai politikára tipikus, úgynevezett mozgó, a néppárton átnyúló szövetségekben születtek, mint ahogy a Magyarország számára fontos számos további kérdésnél sem kizárólag és elsősorban a néppárt számít a megoldás kulcsának.
Az állam- és kormányfők tanácsa felértékelődik
A Fidesz távozásával a magyar érdekérvényesítés fő színtere továbbra is az Európai Tanács marad, ahol Orbán Viktornak és Magyarországnak politikai riválisai által is elismert módon az ország súlyánál jóval nagyobb politikai befolyása van. Ez a folyamat az Európai Parlamentnek a költségvetési tárgyalásoknál is látható leértékelődését és az állam- és kormányfők tanácsának további felértékelődését vetíti előre.
Egy közép-európai pártcsalád
Továbbra is az asztalon van Orbán Viktornak a néppárt és Fidesz között alakítandó frakciószövetség-javaslata, amely a Brit Konzervatívok és a néppárt 1999 és 2009 közötti együttműködésének példáját követné. Amennyiben nem sikerül a néppárton belül kompromisszumot találni, úgy a magyar miniszterelnök korábbi nyilatkozatai alapján első útja Varsóba fog vezetni, ahol a lengyel kormánypárt, a PiS vezetőivel egyeztet. A Fidesz elnöke egy korábbi beszédében felvetette egy közép-európai (régi vágású kereszténydemokrata) európai pártcsalád életre hívását is. Ez a lépés átírná az Európai Parlament hatalmi architektúráját, mivel idén ősszel, az EP ciklusának félidejénél a mandátumszám arányában osztják újra a parlament tisztségeit. Egy karakteresen nemzeti szuverenista, a keresztény kulturális értékek és a hagyományos családmodell védelmére, a bevándorlás korlátozására és a patrióta gazdaságpolitika képviseletére vállalkozó formáció a Századvég Alapítvány Európa Projekt kutatásai alapján közelebb állna az európaiak többségének várakozásaihoz, mint a mainstream európai politika.
Forrás: Századvég; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS