A bűnszervezeti minősítés megállapítását és súlyosabb büntetés kiszabását kérte a Buda-Cash-ügy vádlottjaira a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblától a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A vád szerint a brókercég vezetői egy általuk létrehozott, Karácsony Miklósnak elnevezett fiktív személy számlájára, illetve offshore cégeknek milliárdos összegeket játszottak át. Az okozott kár 115 milliárd forint. A Buda-Cash vezetői elsőfokon hét és fél évet kaptak, de az ügyészség kevesli a büntetésüket.
Az ügyészség – a PestiSrácok.hu által korábban közreadott – vádiratában V. Péter vezérigazgató-helyettest, elsőrendű vádlottat, illetve Pintér Zoltánt, a Buda-Cash alapítóját, T. Péter vezérigazgatót, Gy. János és P. Gyula igazgatósági tagokat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással, csalással és egyéb más bűncselekményekkel vádolja. A vád szerint a Buda-Cash egy 1998-as, nemzetközi pénzügyi válság miatt olyan helyzetbe került, hogy az ügyfelei felé fennálló kötelezettséget nem tudták teljesíteni. Pintér Zoltán, mint a cég vezetője, ekkor döntött úgy, hogy nem jelentenek csődöt, hanem V. Péterrel megállapodott abban, hogy a cég fizetőképességét „az ügyfelek pénzének tudtuk nélküli használatával, értékpapírjaik értékesítésével, illetve letétként befizetett pénzük szükség szerinti felhasználásával fogják biztosítani”.
Hét és fél év elsőfokon, de az ügyészség kevesli a büntetéseket
Ezek után egy „ismeretlen személy” létrehozott egy 7920-as kódszámú ügyfélprofilt, melyhez valós ügyfél nem tartozott. A profilban az ügyfél neveként feltüntették például a Jackson Brothers International Corporation-t, később Torma József, majd 2007. április 5. napjától a profilban szereplő ügyfélnév Karácsony Miklós volt. Az első kamuszámlát 1998. január elsején nyitották. Az itt landoló pénzekkel pedig sajátjukként rendelkeztek. A vád szerint az általuk, 1998-tól egészen 2014-ig tartó bűncselekmény-sorozattal okozott kár 115 milliárd forint. A vádirat azt is tartalmazza, hogy Pintér volt a csalás-sorozat értelmi szerzője és stratégiai döntéshozója. A Fővárosi Törvényszék tavaly októberben elsőfokon mind az öt vádlottat vagyonelkobzással, közügyektől eltiltással, valamint hét és fél év börtönbüntetéssel sújtotta. Nem állapította meg ugyanakkor a bíróság a bűnszervezet létrehozását, ezért a vádlottak büntetésük kétharmadának letöltése után szabadulhatnak, ha minden így marad másodfokon.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség nem teljesen értett egyet a bíróság döntésével, és azt kérte a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblától, hogy a bűnszervezeti jelleget állapítsa meg, mivel az ügyészség álláspontja szerint a Buda-Cash vezetői több, mint egy évtizeden keresztül egy nagyon jól megkonstruált bűnszervezetet működtettek – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Csiha Gábor. A főügyészség szóvivője azt is elmondta, hogy ebből kifolyólag súlyosabb büntetések kiszabását indítványozták a táblabíróságnál, amelytől kérték azt is, hogy ne nyilvános ülésen, hanem tárgyaláson bírálja el az ügyet. Ha a másodfokú bíróság kimondaná, hogy a vádlottak bűnszervezetben követték el a bűncselekményeket, akkor Pintéréket ki kellene zárni minden kedvezményből, és a büntetés felső határa is a kétszeresére ugrik.
Kapcsolat Welsz Tamással
Figyelemre méltó, hogy Pintér Zoltán neve felbukkant a Welsz-ügyben is. Ezt a brókerbotrány nyomozati iratai között szereplő, a főbróker előzetes letartóztatását kérvényező ügyészi indítvány is bizonyítja. Abban többek között arról írnak, hogy félő, a vagyona egy részét már külföldre menekítő Buda-Cash-vezér megszökhet, hiszen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2014. március 20-án, Welsz Tamás tevékenységét érintően pénzmosás és más bűncselekmények miatt folytatott büntetőügyben lefoglalt egy okiratot, amely Pintér Zoltán gyanúsított adatait és ujjlenyomatát tartalmazta, Pintér Kiripolszki Zoltán névre szóló bissau-guineai útlevél készíttetéséhez.
Ezen irattal együtt a nyomozók lefoglalták Pintér magyar nyelvű útlevelének másolatát is. Noha ez az indítványban nem szerepel, de a dátumból kikövetkeztethető, hogy ez a lefoglalás éppen a gyanús körülmények között elhunyt Welsz Tamás halálának napján történt, amikor a Népszabadság információi szerint a férfi befolyásos emberek, ismert vállalkozók és alvilági figurák pénzmosásainak, vagyoneltüntetéseinek bizonyítékait tartalmazó iratokat adott át a hatóságoknak. Azt, hogy Welsz és Pintér között kapcsolat volt, a Buda-Cash-ügy negyedrendű vádlottja is megerősítette vallomásában. Gy. János a nyomozóknak arról számolt be, hogy Pintér és a Simon-ügy öngyilkos koronatanúja offshore cégek átjátszásáról tárgyaltak.
A Reichardt-gyilkosság
Nem mellékes körülmény az sem, hogy a Buda-Cash-, illetve a Quaestor-botrány kirobbanása egybeesett a London Brókerház egykori tulajdonosa megölése miatt újraindított, majd ismét megszüntetett nyomozásának elrendelésével, mert úgy tűnt, esély nyílt arra, hogy végre kiderüljön, kiknek állt érdekében a 2000. január 14-én a saját terepjárójában tíz lövéssel lekaszabolt Reichardt Ignác meggyilkolása. Megírtuk: Reichardt a halála előtt nem sokkal közvetlen érdekeltséget akart szerezni a Buda-Cashben, majd a megvásárlás előtt átvilágíttatta a céget és egy sor kétes ügyben akart feljelentést tenni. A konkrét lépések előtt végezték ki. Úgy tudjuk, a nyomozás elrendelésének közvetlen előzménye, hogy a Quaestor egyik vezetője megállapodást próbált kötni a Nemzeti Nyomozó Irodával (NNI) és beszélni kezdett arról, hogy mit tud Reichardt megöletéséről. Az alku végül nem köttetett meg, de a férfi a Buda-Cash egyik vezetőjére nézve kompromittáló adatokat osztott meg a hatóságokkal. Elmondása szerint a terhelő információkra úgy tett szert, hogy jó kapcsolatokat ápolt egy, még a ’90-es években a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz (BRFK) beépült, ott nyomozóként dolgozó titkosszolgával, aki teljes egészében ismerte a – feltételezhetően korábban félrenyomozott, elsimított – Reichardt-ügyet és aki fontos információkat mondott el a Quaestor-botrány egyik szereplőjének.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS